Hirdetés
Magyarország

Nagyinterjú Horváth Fruzsinával



:

:

Hirdetés

A St. Francis Brooklyn College hallgatója lesz Horváth Fruzsina, akivel a tanulás és a kosárlabda egyensúlyáról, az U20-as válogatottról, illetve az amerikai lehetőségről beszélgettünk.

Júliusban került sor az U20-as válogatott edzőtáborára. Hogy telt az összetartás?

Meglepően hasznosan, ha mondhatom így. Azt természetesen gondoltam, hogy jó munkát fogunk végezni, de hogy ennyire, azt talán nem. A csapategység szempontjából is nagyon fontos volt ez a másfél hét. Többféle csapatépítő programon vettünk részt. Jó hangulatban teltek az edzések és végig tudtunk minőségi munkát végezni.

Milyen formában érkeztél összetartásra? Tudtál edzeni a leállás után?

Egyénileg dolgoztam, inkább erőnléti feladatokat végeztem és kevésbé kosárlabda edzéseket. Ennek köszönhetően viszont jól bírtam a másfél hetes terhelést. Egyébként nagyon figyeltek erre a csapatnál. Már az elején voltak felmérések és ez alapján állították össze az edzésmunkát.

Tavaly az U18-as válogatottal Eb-döntőt játszottál és szerepeltél az U19-es Világbajnokságon. Az U20-as csapatba való fellépés mekkora változást jelent?

Nem éreztem különbséget az U18-as Európa-bajnokság óta, mivel a keretben többségében ugyanazok a játékosok szerepeltek. Természetesen új embereket is behívott Gáspár Dávid vezetőedző, hogy megismerkedjen velük, de maga a csapat magja az változatlan. Egyáltalán nem éreztem, hogy jelentős szintkülönbség lenne játékban a két csapat között.

Talán azért van így, mert ez az élet rendje. Együtt lesztek egyre rutinosabbak.

Igen. Ez a csapat már régóta együtt van, sok mindenen mentünk keresztül együtt. Már hozzászoktunk egymáshoz az évek alatt. A kisebb változtatások nem nagyon befolyásolják a dinamikát.

Néztem a statisztikákat a beszélgetésünk előtt. A Csatával az élvonalban két mérkőzésen szerepeltél. Az ANB Piros csoportjában, ahol 17 győzelemmel és 1 vereséggel álltatok a járvány berobbanásakor, 24.2 perc alatt 10.2 pontot és 4.5 lepattanót átlagoltál. Ezek az előzetes várakozásaidnak megfelelő mutatók?

Mondták a szezon elején, hogy javarészt azt szeretnék, ha a B-csoportban szerepelnék. Az A-csoportban pedig nem rajtam lesz a hangsúly, de ez fiatalként teljesen érthető. Utaztam így is a csapattal mindenhova. Mivel én idén érettségiztem, így a tanulás szempontjából még jól is jött, hogy az A-csoportban annyira nem terheltek.

Én személy szerint a B-csoportos meccseket nagyon élveztem. Ott kaptam lehetőséget és igyekeztem kihasználni a pályán töltött időt, hogy minél inkább a csapat javára legyek. Sok junior játékos is van a keretben, sőt mondhatom, hogy inkább rájuk épült az a csapat. Jól szerepeltünk és kíváncsi lettem volna, hogy meddig jutunk, ha nincs a leállás, de ez már nem derül ki.

Fotó: FIBA.Basketball

Ha már említetted a juniorokat. Az elmúlt évadra kiöregedtél, már nem szerepelhettél a junior bajnokságban. Ez nagy változást jelentett?

Mindenképpen. Amikor az utolsó junior évem volt, akkor a B-csoportban játszottam, az “A” csapattal edzettem és jártam a meccseikre. Az sok volt. Bevallom a heti három mérkőzés a suliból is sokat elvett, amit nem szerettem volna. A junior bajnokságot egyébként nagyon szerettem. Meg is nyertük. Sajnálom, hogy nem tartozom abba a korcsoportba, de a heti három meccs már nem hiányzik.

Itt az újabb váltás, az Egyesült Államokban folytatod a tanulmányaidat. Milyen tervekkel vágsz neki ennek a kalandnak?

Én szerettem volna az Egyesült Államokba menni. Elsősorban az volt a vonzó számomra, hogy egyetem mellett lehet kosárlabdázni. Pontosabban a magas szintű kosárlabda megtartásával lehet értékes diplomát szerezni. Ezt Magyarországon nehéz összeegyeztetni. Ott is nehéz mindkét területen jól teljesíteni, de össze van hangolva rendszer és talán emiatt jobban meg lehet oldani.

Csorvási Leventéék kerestek meg, hogy segítenének egyetemet találni. Teltek, múltak a hónapok, semmi nem történt, aztán egyszer csak jött egy ajánlat a St. Francis Brooklyn College-tól. Az edző látott engem az U19-es Világbajnokságon és mondta, hogy szeretné, ha kimennék és velük dolgoznék. Elmondta a terveit, hogy képzeli felépíteni a csapatot és ezek alapján úgy döntöttem, hogy élek a lehetőséggel.

Ebben a járványhelyzetben a legfontosabb kérdés, hogy mikor tudsz kimenni és miként zajlik majd az oktatás?

Ezek nagyon jó kérdések, még ott sem tudnak biztosra mondani semmit. New Yorkban most a többi államhoz képest jobb a helyzet, de nagyon óvatosak. Ők már megtapasztalták ennek a nehezét. Múlt héten léptek be az enyhítések négyes fázisába. Hétről hétre változik a helyzet, hogy mikor mehetünk ki, mikor kezdődik a tanítás. Legutóbbi állás szerint szeptember végén, október elején repülhetnék ki, de a tanítás már szeptember 9-én megkezdődik.

Ez azt jelenti, hogy a nem amerikai tanulóknak online formában kezdődik az év. A helyieknek és a megérkezés után nekünk is hibrid formában zajlik az oktatás. Úgy kell elképzelni, hogy az online kurzusok mellett az első éveseknek heti kétszer, a többieknek heti egyszer kötelező lesz bemenni az egyetemre. Tehát mi ott leszünk a kampuszon, ott végezzük az online órákat és heti kétszer személyesen is találkozunk.

Természetesen az egészség az első, de ennek a helyzetnek a hátránya, hogy pont az egyetemi élet sava-borsát jelentő közösségi lét csökken.

Igen, sajnos ez így van. Ezért kell az első éveseknek kétszer bejárni. Elmondták, hogy éppen azért találták ki a hibrid rendszert és azért szeretnének több alkalmat, hogy mi is megtapasztalhassuk milyen az egyetemi élet és az ottani közösség egy normálisabb helyzetben. Azt tudom, hogy ez egy kis egyetem, kevesebb tanulóval. Nagyon sajnálják ott, hogy így alakult. Ezt mindig elmondják, de ők sem tehetnek mást. Nagyon óvatosak. Kiérkezés után nekünk két hét karantén lesz, többször tesztelnek minket. Érthetően nem akarják, hogy megismétlődjenek az áprilisi történések.

Mit fogsz tanulni?

Közgazdasági tanulmányokat folytatok majd. Nemzetközi gazdálkodás a szakom magyar neve.

Éppen ez a jó benne, hogy úgy beszélünk a tanulmányaidról, hogy megmaradt mellette a kosárlabda.

Ez az, ami számomra mindig is nagyon vonzó volt Amerikában. Én nem szeretnék választani a kettő közül. Fontos, hogy ne csak a kosárlabda legyen. Ha bármi történik, akkor ne az legyen, hogy ott maradok papír nélkül. Legyen egy másik terv, amin elindulhatok, ami megélhetést biztosít szükség esetén.

Fotó: FIBA.Basketball

Az európai rendszernek ez a komoly nehézsége, hogy fiatalon választani kell és az a döntés onnantól egész életben elkísér.

Igen, ez egy nehéz helyzet. Ami a legnehezebb benne, hogy szinte az utánpótlás kor után azonnal meg kell hozni a döntést. Gyakorlatilag a gimnázium elvégzése után valamennyire választani kell a sport és a tanulmányok között. Ez egy olyan elköteleződés, ami az egész hátralévő életedet befolyásolja. Ott vagyunk nagyon sokan ebben a korban, hogy szinte egész életünkben kosárlabdáztunk, de tudjuk: mégis többől áll az élet. Őszintén szólva én például jó eséllyel az egyetemet választottam volna, ha itthon maradok.

A szakmai programról vannak információid?

Igen, ez a csapat a Northeast Konferenciában szerepel a Divízió I-ben. Ez a kevésbé erős konferenciák közé tartozik, jellemzően kis hallgatói létszámú egyetemek alkotják. Tavaly nem szerepeltek jól, a tabella végén helyezkedtek el. Egyszer nyerték meg a konferenciát a 2014/2015-ös szezonban. Az edző szeretné egy kicsit újjáépíteni a csapatot és nagyon bizakodik. Öt európai és egy afrikai lesz, ami nem jellemző a kinti csapatokra.

Magyar csapattársad is lesz Varga Eszter személyében.

Nekem nagyon tetszett, hogy sok nemzetiség, sok más nézőpont találkozik. Az pedig, hogy az Eszti ott lesz, nagyon jó. Sokat számít, hogy van, akit ismerek, aki magyarul beszél.

Kedvezőnek tűnik, hogy éppen egy újjáépülő csapathoz kerülsz. Talán mindenki tiszta lappal indul.

Így van és mondták is, hogy vezető szerepben számítanak rám. Leginkább első és másodévesekből fog állni a keret. Még a többiekhez képest is fiatalabbak leszünk, de egy atletikus csapatot terveznek.

Mikor kezdődnek a mérkőzések?

Azt az információt kaptunk, hogy december 27-én tervezik elkezdeni a konferencia-bajnokságot. Olyan szempontból ez egy rossz időpont, hogy közvetlenül karácsony után van. Bár eddig sem nagyon számítottam arra, hogy ha októberben ki tudok menni, akkor december végén visszajöhetek az ünnepekre, de ez a kérdés ezzel el is dőlt. Igazából nálunk sem volt szünet karácsonykor, tehát ilyen szempontból ez nem nagy váltás. Ettől függetlenül az nyilván rossz lesz, hogy nem lehetek otthon, de valamit valamiért.

Mit remélsz az elkövetkezendő időszaktól? Mivel lennél elégedett, ha egy év múlva ilyenkor beszélnénk?

Én azzal kezdeném, várom a vírushelyzet és a bizonytalanság ellenére ezt a lehetőséget. Akkor lennék elégedett, ha sok lehetőséget kapnék. Ha ki tudnék harcolni a teljesítményemmel sok játékpercet és fizikálisan, technikailag fejlődnék. Ezáltal egy tapasztaltabb játékosként térhetnék haza.

Fotó: FIBA.Basketball