Hirdetés
Magyarország

Nagyinterjú Török Ágival

Hirdetés

Hétfőn megkezdődtek a 2020-as nyári válogatott programok. A győriek feltörekvő centerével Török Ágival beszélgettünk, akire az 5:5 és a 3×3-as felnőtt nemzeti csapatban is számítanak.

Ha szabad így fogalmazni, ideális interjúalany vagy a válogatott program felvezetéséhez azzal, hogy mindkét nagycsapattal dolgozol majd a következő hetekben.

Hatalmas megtiszteltetés, hogy mindkét válogatottban számítanak rám. Az edzők együttműködését dicséri az, hogy megegyeztek arról: mindkét edzőtáborba el tudjak menni. Idén ez a kettő az ismert helyzet miatt teljesen egybeesik. Két hetet lehetek mindkét csapatnál. Mindkettőt várom és mindkét játékot nagyon szeretem. Három hete edzünk folyamatosan itt Győrben, így remélem, hogy ezzel fizikálisan sikerült felkészülni erre az időszakra. Már várom azt is, hogy a válogatottbeli csapattársaimmal találkozzak.

Kezdjük először a 3×3-as szakággal. Korosztályos szinten szép sikereket értél el, de te is találkozol azzal a nehézséggel, mint a generációd szerte a kontinensen. A profi 5:5 karrier építése mellett nagyon nehéz 3×3-as versenyzési lehetőséget találni.

Ez egy olyan probléma szerintem, ami még nem talált megoldásra. Ezért is fontos, hogy ilyen hosszan edzőtáborozzon a 3×3-as válogatott. Csak ilyenkor van lehetőség gyakorolni több játékossal, új elemeket behozni és ezzel felkészülni a nagy versenyekre. Szerintem idővel össze fog állni ennek a működőképes ritmusa, csak még nagyon alakóban van a női 3×3 ezt a fajta szisztémát tekintve.

Az 5:5 válogatottban nekem tavaly úgy tűnt, hogy kisebb fordulóponthoz érkeztél. Dolgozhattál az Eb-re készülő felnőtt csapat edzőtáborában és utána szerepelhettél az Universiadén előkelő 10. helyen végzett csapatban.

Már szerintem lassan két éve mindig számítanak rám a felkészülések alatt. A 12-be még nem sikerült bekerülni, de az egy hatalmas célom. Gyakorlatilag minden nap azért dolgozom. A tavaly nyáron nagyon sokat tudtam a felnőtt válogatottal készülni, amit hatalmas dolognak tartok és nagyon örültem neki. Utána pedig el tudtam menni az Universiade válogatottba, ami hatalmas élményt jelentett. Örülök, hogy ennyire számítanak rám és ad egy pluszt motivációt, hogy kiharcoljam a 12-be kerülést. Remélhetőleg már a következő Eb-selejtezők alkalmával sikerülni fog.

A tavaszi leállást hogy élted meg?

A leállás alatt folyamatosan edzettem, a klubtól is kaptunk egy programot. Olyan feladatok szerepeltek benne, amiket otthon is lehetett végezni és szerintem nagyon szuper, hogy ezt biztosították nekünk. Aztán, ahogy nyitottak ki a konditermek, már többet tudtunk edzeni, majd utána a klubnál megindult a munka.

Én azt veszem észre, hogy sikerült formában maradni, akár fejlődni is ezen időszak alatt. Viszont amiből a legtöbbet tudjuk profitálni, hogy mentálisan pihenhettünk. Szerintem – és talán nem csak a magam nevében beszélhetek -, annak, akinek szüksége volt egy kis időre, hogy kiessen ebből a folyamatos szezon – nyári felkészülés darálóból, ez ideális alkalmat adott. Jött egy váratlan szünet, ami jót tett annak, akinek kellett egy kis mentális feltöltődés. Én is kipihentnek érzem magam és motiváltan várom az új évadot.

Az elmúlt hetekben a klubnál milyen munka zajlott?

Ahogy mondtam, három hete kezdtünk el edzeni. Inkább az egyéni képzéseken volt a hangsúly és azon, hogy szokjuk újra a labdát. Innen Győrből most elég sokan megyünk felnőtt és utánpótlás válogatottakba. Ami engem illett. Próbáltunk centermozgásokat gyakorolni a festékben és egy kicsit a védekezést is fejleszteni. Most nagyjából ezeken volt a hangsúly.

Akkor, ha jól veszem ki a szavaidból, nem tartasz komoly visszaeséstől amiatt, hogy három hónapja nem játszottál tétmérkőzést?

Arra szerintem nagyon jó lesz ez a válogatott időszak, ha tétmeccset nem is fogunk játszani, de a ritmus vissza fog jönni. Utána egy hét szünet következik és kezdődik a győri alapozás. Viszonylag hosszú alapozás elé nézünk, szerintem szépen fokozatosan vissza fogunk rázódni a rendes kerékvágásba.

Ez új helyzet, amivel még senki nem találkozott. Új dolgokra van szükség, hogy miként állunk neki a munkának. Gondolok arra, hogy például mennyire fokozatosan kapjuk majd meg a terhelést. Remélem, hogy időben elindul a szezon és minden visszatér a szokott rendbe.

Egy kicsit beszéljünk az elmúlt szezonról. Győri szempontból az eredmények elmaradtak a várakozásoktól és azóta tudjuk, hogy ezzel egy korszakot le is zárt a klub. Te hogy értékelnéd ezt az évadot?

Talán az egyik legnehezebb szezon volt, amit az NB1-es pályafutásom alatt átéltem. Nyilván sok eredős egy ilyen rossz szezon. Nem egy konkrét problémára vezethető vissza. Nagyon sajnáltam azt, hogy tényleg csak pillanatokra tudtuk megmutatni: milyen csapat lehetnénk, milyen erős keretünk van. Emellett egy edzőváltás sem könnyű helyzet év közben.

Azért sajnáltam, hogy lefújták a bajnokságot márciusban, mert tényleg azt éreztük a vége felé, hogy akkoriban kezdtünk összeállni. A kupát nem veszem ide, mert az egy rosszul sikerült mérkőzés volt. Ettől függetlenül érzésem szerint március második felében, áprilisban meg tudtuk volna mutatni, hogy mire képes a csapat. Ez nem feltétlenül jelentette volna azt, hogy bajnoki címet vagy érmet nyerünk, de szerintem tudtunk volna szépíteni a végén.

Neked is fordulópont volt a pályafutásodban az elmúlt évad. Kiöregedtél az U20-as korosztályból, így az első szezonodat teljesítetted a “védett percek” nélkül.

Nagyon vártam ezt az időszakot, mert szerettem volna megnézni, hogy az úgymond U20-as szabály adta lehetőségek nélkül hogyan tudok teljesíteni. Nem úgy alakult, ahogy terveztem. Nyilván kaptam lehetőséget, de görcsössé vált a játékom. Nem tudtam azt a felszabadult kosárlabdát mutatni, amit szerettem volna. Ahogy a győri csapatnak, úgy nekem sem sikerült a legjobban az elmúlt évad. Bízom benne, hogy a következő szezon teljes ellentétje lesz az előzőnek.

Fotó: MKOSZ / Rébay Viktor

Megakadt a figyelmem azon a mondatodon, hogy görcsössé vált a játékod. Ez minek tudható be? Attól tartottál, ha hibázol, akkor nem kapsz lehetőséget?

Ilyen szempontból nem volt bennem félelem. Inkább az volt a nehezítő körülmény itt nálunk Győrben, hogy sok olyan játékos alkotta a keretet, akiket pályára lehetett volna tenni. Talán egy fokkal több, mint egy átlagos szerkezetű csapatban és mindenkit szokatlanul érintett ez a helyzet. Mindenki egy kicsit próbált alkalmazkodni és emiatt tapasztaltam azt, hogy egyfajta görcsösség telepedett rá az egész csapatra. Ezért tudtuk kevesen kihozni a maximumot magunkból.

A klub életében szakmailag egy új fejezet kezdődik. Iványi Dalma lesz a vezetőedző és kimondottan fiatalokra épül keret. Milyen érzéseid vannak ezekkel a tervekkel kapcsolatban?

Nagyon bízom benne, hogy ez egy olyan út, ami járható és hosszú távon kifizetődő. Szerintem az egy nagyon fontos része az építkezésnek, hogy az edzők és a játékosok tekintetében is hosszú távon gondolkodjon a klub. Mindezek mellett pedig mi fiatal játékosok megkapjuk a bizalmat. Nyilvánvaló, hogy ezzel a bizalommal tudni kell élni és remélem, hogy fogunk is vele.

Nem is nyomásként élem ezt meg és szerintem a többi fiatal sem itt a klubnál, hanem motivációként, hogy végre terhet tesznek a vállunkra. Ez nagyon inspiráló és előre tudja vinni a közös munkát a következő szezonban.

Bár nincs teher, de olyan szempontból tanulságos lehet a Győr következő szezonja, hogy sok fiatalnak megmutatja majd, milyen lehetőségei lehetnek profiként.

Pontosan. Ez a szezon arra tökéletes lesz. Fiatal társaság fog összejönni, ahol minden nap dolgozni kell fejet lehajtva. A munka meghozza a gyümölcsét. Egy olyan edző mellett, mint Iványi Dalma és olyan vezetőség mellett, akik ilyen támogató közeget biztosítanak számunkra, ebből rossz nem sülhet ki.

Neked milyen céljaid vannak a következő szezonban?

Én Győrben próbálok a pályán és a pályán kívül is stabilitást adni ennek a csapatnak. Szeretnék előrébb lépni domináns játékossá a pályán, hogy egy kicsit meghatározóbb szerepem legyen, mint az elmúlt években. Célom az is, hogy a válogatottba bekerüljek.

Most egy kicsit a sportszakmai dolgokon túl is, téged próbál a győri klub a csapat arcaként felépíteni a nyilvánosság előtt. Ilyen megtisztelő szerep ritkán ér fiatal játékost.

Igen, igyekszem felnőni a feladathoz. Próbálom meghálálni azt, amit ez a város adott nekem. Tényleg csak köszönettel tartozom Fűzy Andrásnak és mindenkinek itt a klubnál, akik végig egyengetik a pályafutásomat attól kezdve, hogy először kosárlabdát fogtam a kezembe. Úgy gondolom, hogy elérkezett az ideje, hogy visszaadjak valamit abból, amit kaptam a pályám során tőlük.

A szurkolók a győri klub magazinjának műsorvezetőjeként is láthattak. Ez már a jövő?

Nem tudok erre még válaszolni. Az elején kicsit furcsálltam a helyzetet, aztán kezdtem megszokni. A végén már kifejezetten vidáman mentem a forgatásokra, mert nagyon jó hangulatban teltek. Szeptemberben kezdem a mesterképzést az egyetemen. Majd meglátjuk, hogy merre visz az élet.

Zárásul egy kicsit más téma. Közelmúltban jelent meg, hogy a klub és a helyi egyetem igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Én egyértelműen ebben látom a jövőt.

Igen, én is. Sőt több ponton kapcsolatba lehet hozni az egyetemet és a klubot. Konkrétan az egyetemi csarnokban, a főépület mellett játsszuk a mérkőzéseket. Szerintem nagyon sok hallgatót ki lehet hozni a meccsekre és ebben nekünk komoly potenciál van.

Vonzóvá is teheti a klubot, hogy egy nagyon jó egyetem van mellette és egyben támogató közeg. Én végig kosarazom az egyetemi tanulmányaim mellett és mindenben segítenek. Ez szerintem sokat jelenthet azoknak a fiataloknak is a jövőben, akik itt pallérozódnak az utánpótlásban.

Fotó: MKOSZ / Pókász Endre