Hirdetés
Magyarország

Negyeddöntő után, elődöntő előtt a DVTK – Völgyi Pétert kérdeztük



:

:

Fotó: DVTK.hu

Hirdetés

Kedden kezdődik a Sopron Basket – DVTK bajnoki elődöntő párharc. A DVTK az UNI-Győr – MÉLY-ÚT együttesét búcsúztatta pályahátrányból a negyeddöntőben. Völgyi Pétert, a DVTK vezetőedzőjét kértük helyzetértékelésre a két párharc között.

Amikor készültem az interjúra, elkezdtem kigyűjteni a statisztikákat a negyeddöntőről. Nem emelnék ki egyetlen adatot sem, mert szerintem minden egyetlen irányba mutat: kevesebbet hibáztatok, mint a Győr. Ez óriási előre lepésnek tűnik nekem a téli időszakhoz képest. Te is ebben érzed a csapat erejét?

Szerintem a csapatunknak a kialakult kohézióban van a legnagyobb ereje. Emellett valóban kevesebbet hibáztunk a negyeddöntőben. Próbálunk egy sokkal gyorsabb kosárlabdát játszani, mozgékonyabb felállt védelem elleni játékokkal. Ami fontos változás, hogy ha valaki gyengébb napot fog ki a csapaton belül, tart ott a rotációnk, hogy meg tudom találni a helyettesét. Erre a rájátszásban nagy szükség is van.

A bajnokság végére összeállt a csapat. Sajnos utoljára érkezett légiósunknak, Jessica Kusternak még több időre lett volna szüksége, hogy be tudjon épülni. Még ezeket az edzéseket próbáljuk kihasználni, hogy az egyéni képességeit jobban ki tudjuk használni a játékunkban.

Mondtad, hogy mindig volt fellépő játékos. Az elődöntőben Milica Jovanovic mellett Kiss Angelika és Bernáth Réka ponterősen játszott.

Így van. Nagy erőket mozgósított a Győr, mert Cheridene Green extrán teljesített az alapszakaszban ellenük és úgy éreztem, hogy a semlegesítését kulcsfeladatként határozták meg. Korán begyűjtötte a faultokat, agresszívan védekezett, mert nálunk is hasonlóan kulcs volt Beatrice Mompremier semlegesítése. Kiss Angelikával viszont a padról érkezve – másfajta rotációban, mint amit az alapszakaszban csináltuk – sikerült ezt a problémát megoldani. De mellettük minden játékosom rengeteget tett hozzá a győzelmeinkhez, a kevésbé látványos, statisztikai mutatókban nem felfedezhető munka legalább olyan fontos része a játékunknak.

Az új igazolásotok, Jessica Kuster beépítése hol tart? A negyeddöntőben 13-15 percet töltött a pályán. Benne van még több vagy egy ilyen késői igazolásnál úgymond ez a maximum?

A rotáció úgy jött volna ki, hogy a végjátékban kerül pályára, de Győrben úgy éreztem, hogy az utolsó 7-8 percre megtaláltuk azt a csapatot, amelyik meg tudja nyerni a mérkőzést. Milica Jovanovics nagyon elfáradt, már háromszor le kellett volna cserélnem, de mindig hozzá tudott tenni a játékhoz. Ezért nem volt indokolt, hogy a végjátékban felvigyem Kustert. Ez jó döntésnek bizonyult.

Hazai pályán a második meccset az egész csapat nem jó ritmusban kezdte és ebbe érkezett a pályára cseréből. Mivel a csapat sem játszott jól, ő sem tudott olyan kiemelkedően teljesíteni. Amikor először kiegyenlítettünk, majd elléptünk a Győrtől, abban oroszlánrészt vállalt. Rá is még nagy feladatok várnak a hátralévő két párharcban.

Volt egy felfokozott időszakotok a Magyar Kupával, majd utána a Vasas és a Szekszárd meccsel. Azt követően viszont visszaállt a szezon a szokott menetrendre. Milyen állapotban vagytok most?

Kaptak két nap pihenőt a lányok a negyeddöntő után. Próbálunk nagy sebességgel jó minőségű edzéseket csinálni azóta is, de most sem az edzések mennyiségén van a hangsúly. Emellett szeretnénk kiszolgálni a szurkolóinkat, minél közelebb hozni őket a csapathoz, nyilvános edzést, szurkolói találkozót is tartunk az elődöntő párharc előtt.

Próbáltam tudatosítani a csapattal, ha Sopronban találkozunk ezzel a nagyon kemény, agresszív, megtervezett védekezéssel és ott próbálunk reagálni, az nem fog menni. Nem olyan a játékosanyagunk sem tömegben, sem fizikálisan, sem egyéb paraméterekben, mint a Sopronnak. Nekünk azonban itt egymás között meg kell adni azt a fizikalitást, hogy ne érjen minket olyan meglepetés, mint az alapszakasz márciusi mérkőzésén Sopronban.

Mit tapasztalsz a játékosaidon? Melyik az erősebb élmény a fejekben, a Magyar Kupa bravúrja vagy az előbb említett nagy arányú soproni vereség?

Mind a kettő benne van a fejekben. A Sopron elleni hazai kupagyőzelem egy örök emlék, élmény marad mindenkinek. Utána kaptunk egy pofont a Soprontól, ami picit felébresztett minket. Rávilágított arra, hogy nagyon nagy büszkeség a Magyar Kupa győzelem, de nekünk még dolgunk van ebben a bajnokságban.
Tudatosodott bennünk: keményebben kell dolgozni az alapcéljaink eléréséhez. Ez most megvan, mert bent vagyunk a legjobb négy között. Ugyanakkor a kupának is így mentünk neki, hogy az alapcél a négy közé jutás és ha ez sikerül, akkor éremért tudunk játszani a végelszámolásnál. Bár a vége felé tartunk a bajnokságban, de motiváltak, éhesek vagyunk a további sikerekre.

A bajnoki negyeddöntő után is elérhető az az állapot, mint a Magyar Kupa negyeddöntőt követően? Akkor érezhetően felszabadult a csapat…

Tudatában vagyunk annak, hogy nagyon jó csapatot vertünk ki a negyeddöntőben. A másik három párharc kevésbé volt éles. Mi nagyon megdolgoztunk a négy közé jutásért és ez további pozitív megerősítés számunkra. A folytatásban több lehetőségünk lesz arra, hogy még szebbé tegyük ezt a szezont.

Amikor a Magyar Kupa után beszéltünk, összefoglaltad, hogy mi volt a siker kulcsa. Hogy látod, azon elemekre most is lehet építeni? Illetve érdemes újítani az Euroliga Final4-ra készülő, egyre jobb formába lendülő Sopron ellen?

A kupa egy nagyon speciális helyzet volt. Egy edzéssel tudott minkét gárda készülni a következő ellenfélre. Szerintem mi a döntőbe jutásunkkal megleptük az ellenfeleinket. Ezzel szemben mi úgy számoltunk a kupában, hogy akár döntőt játszunk, akár bronzmérkőzést, akkor is nagyon nehéz feladat vár ránk. Ez a fajta meglepetés most nem lesz, ami egy kicsit a Sopron malmára hajtja a vizet, hiszen erősebb a csapatuk. Ettől függetlenül próbálunk meglepetést okozni.

Szeretnénk az elődöntő párharc egyetlen hazai összecsapására megtölteni a csarnokot. A cél pedig változatlan a soproni meccsre, rendkívüli módon fegyelmezettnek kell maradnunk, csapatként kell megállítani ellenfelünk kulcsjátékosait, és a szoros eredményhez elengedhetetlen néhány egyéni extra teljesítmény támadásban. Ez egyébként már önmagában nagy bravúr lenne.

Tiszteljük a Sopront, nagyon szurkolok nekik a Final Four-ban, de mindent megteszünk, hogy megnehezítsük a dolgukat. Hiszünk magunkban, és az elvégzett munkában.

Ezt az interjút még a vasárnap esti szurkolói ankét előtt készítjük. Hogy látod, az elmúlt időszak sikereivel kezd újra erősödni a kötődés a csapat iránt?

Nehéz időszakon van túl mindenki a Covid miatt. Kissé megcsappant a nézőszám és nem működik automatikusan, hogy aki előtte járt mérkőzésre, az visszajöjjön hozzánk. Gyönyörű, korszerű környezet az új arénánk, de a Görgey utcában található Városi Sportcsarnokhoz is sok emlék köti a szurkolóinkat. Ennek fényében is nagyon fontos volt a kupagyőzelem. Rögtön az első évben el tudtunk érni egy olyan sikert, ami ehhez az új arénához köthető már. Új korszak ez a diósgyőri női kosárlabdázásban és büszkék vagyunk arra, hogy ennek az első alapköveit mi rakhattuk le.

Hirdetés