Magyarország

Negyedik szezon a DVTK-nál, felnőtt válogatottság – Kányási Veronikával beszélgettünk

Szerző: Nagy Norbert

2021.07.19. 09:58

#F1

Negyedik szezonját kezdi a DVTK-nál Kányási Veronika. Az elmúlt évad tapasztalatairól, az előre lépési lehetőségekről és a válogatottról beszélgettünk.

A közelmúltban jelentette be a DVTK a szerződés-hosszabbításodat. Egyértelmű döntés volt, hogy maradsz vagy esetleg mérlegeltél más lehetőségeket?

Egyértelmű volt, nekem ez a negyedik szezonom lesz Miskolcon és nagyon szeretek ott lenni. Tavaly egy kis átalakuláson ment át a csapat. Megfiatalodott a keret, Földi Attila érkezett a vezetőedzői posztra. Jó szezont zártunk, egyénileg és csapatszinten is tudtunk előre lépni, de úgy érzem még tudunk hova fejlődni. Nem volt kérdés számomra, hogy szeretnék maradni.

Az alapszakaszban 15-ről 24 percre nőttek az átlagperceid, a rájátszásban pedig 34.6 percet töltöttél a pályán mérkőzésenként. Esetedben tehát az előrelépés nem is lehet kérdés. 

A klub a szezon elején azt tűzte ki, hogy a fiatal játékosokat egyre jobban beépítse, egyre több teret adjon nekik. Az egész szezonban Attila azt próbálta belénk sulykolni, hogy mi vagyunk azok, akiknek vezér-szerepben kell lenni és fel kell vállalni ezeket a szituációkat. Úgy érzem, hogy a szezon végére ez már szépen sikerült.

A percek mellett mezőnyszázalékban, lepattanókban és gólpasszokban is javítottál. 

Ha az ember több időt tölt a pályán, akkor több lehetősége van ezekben is előrébb lépni. A szezon elején még nem éreztem magam komfortosan ebben a szerepben, de a végére egyre jobban kezdtem megtalálni azt, hogy miként mozogjak a pályán. Egy nagyon jó íve lett az egész szezonnak. Jól alakultak a dolgok.

Jól érzékelem kívülről, hogy az egyik meghatározó feladat a DVTK-nál 1-es, 2-es poszton Medgyessy Dóra tehermentesítésének a megoldása? 

Igen, nyilván meg kell próbálni jobban tehermentesíteni Megyót. Mi már öt éve játszunk együtt és nagyon sokat tanultam tőle az évek során. Több olyan típusú játékosunk van, például a Nina is mellettem, aki ha nem is tipikus egyes poszt, de néhány percre át tudják venni.

Tényleg jól látod, ezt az egyensúlyt kell megtalálni, hogy Megyónak mikor van szüksége pihenőre és akkor pár percre belépjen valaki helyette. Ez ebben a szezonban hellyel-közzel sikerült nekem is, de lehet benne fejlődni.

Hogy látod, miben lehet mozgástér számodra a következő szezonban?

Mindenképpen ebben, amiről előbb beszéltünk. Kettes poszton már egész jól érzem magam. Egyes pozícióban is szeretném, ha nem is egész meccseket még, de hosszabb periódusokat magas szinten le tudjak irányítani, ha szükség van rá.

Érkeznek a klubtól a hírek a játékosokról. Hogy érzed, jövőre is tartható a fiatalok fejlődési üteme?

Jönnek a bejelentések és ahogy látható, nálunk is lesznek erősítések, de szerintem tartható. Nagyon jó bevezető évünk volt, nekünk fiatalabb játékosoknak is és Attilának is. A következő szezon újabb lépcsőfok lehet. Most már összeszoktunk, tudjuk, hogy mit vár el tőlünk Attila, milyen kosárlabdát szeretne játszani. Mindenképpen úgy érzem, hogy jövőre még jobbak leszünk.

Minden sorozatban elértétek a kitűzött célt, ami egy óriási dolog, de egyben nagy feladatot állít elétek a következő szezonra, mert igencsak magasra tettétek a lécet. Nehéz lesz ezt felülmúlni?

A Magyar Kupában a döntővel szép eredményt értünk el, a bajnokságban négybe jutottunk, ami szintén nagyon jó helyezés. Szerintem is nehéz lesz előrébb lépni számszerű eredményben, de amikor a Győr ellen játszottuk a bronzcsatát, Attila mondta, hogy nézzük amint átveszik az érmeket és raktározzuk el ezt az érzést. Jövőre nem szeretnénk azt átélni, hogy mi nézünk másik csapatot, amint érmeket vesznek át. Mindenképpen érmet szeretnénk a bajnokságban, ami nem lesz egyszerű, de óriási cél és a következő lépés a negyedik hely után már ez.

Ha már a bronzcsata. Az azt követő sajtótájékoztatón Földi Attila külön is kiemelt téged. Volt benned akkor egy kis elégedettség?

Jó érzéssel töltött el, hogy jól ment a játék. Én olyan típusú vagyok, aki látja a hibákat és a fejlődési pontokat, illetve el is veszítettük azt a mérkőzést, így felhőtlenül nem tudtam örülni. Inkább azt mondanám: jó érzés, hogy a szezon végén már közelített ahhoz a játékom, amit szerettem volna.

A csapat számára mik lehetnek a reálisan elérhető fejlődési pontok?

Védekezésben mindenképpen javulni kell. Támadásban jó képességű játékosok alkotják a csapatot és ha azt összerakjuk, azzal nem lehet gond. Egész szezon során azt éreztem, hogy a védekezésünk akadozik, nincs még minden a helyén és ezt kell nagyon összerakni.

Tavaly a szezon elején nem volt időnk ezzel foglalkozni, a felkészülésünk a Covid miatt szétesett. A szezon vége felé kezdett összeállni, de azt szeretnénk elérni, hogy az egész szezon során stabil csapatvédekezésünk legyen.

Ezt erősíti meg, hogy 72 pontot kaptatok átlagban az alapszakaszban.

Igen, erre gondoltam. Azzal, hogy összeszokottabbak leszünk és tudunk belevinni új taktikai elemet az új játékosokkal, szerintem tudunk előrébb lépni, hogy stabilan jó teljesítményt nyújtsunk.

Arról is beszélni kell, ha nem vesz tragikus fordulatot a járvány kora ősszel, akkor visszaáll minden az utazásokkal a régi menetrendbe. Készen áll erre a terhelésre a fiatal csapat?

Igen, szerintem készen áll és nagyon várjuk már, hogy visszaálljon a rend. Ez jelenti az utazást is, ami te mondtál, de én hozzátenném, hogy jelenti a szurkolókat is. Ez óriási dolog nekünk, mert Diósgyőrben remek szurkolótábor van és hatalmas löketet tudnak nekünk adni. Valószínűleg elkészül az új csarnokunk is, ami fantasztikus lesz. Ha azt sikerül megtölteni, az elképesztő energiákat adhat.

Mennyire jelent nagyobb nyomást, hogy az új csarnokban, nézők előtt kell megpróbálni szinten tartani az eredményeket?

Valamilyen nyomás lesz azzal, hogy egyre nagyobbak a célok. Én erre úgy tekintek, hogy azért vagyunk ott és azért sportolunk, hogy élvezzük ezeket a pillanatokat. Minél jobb teljesítményt szeretnénk nyújtani. Én ezt nem nyomásnak tekintem, hanem minél nagyobb motivációnak.

Térjünk át a válogatottra, ahol neked is fordulópontot hozott az elmúlt év.

Valóban, tavaly nyáron kerültem először a felnőtt keretbe és a hollandiai volt az első túra, ahol utazhattam is. Akkor nem kerültem be a keretbe, kívülről szemléltem azt a meccset, ami mindenkinek fájó volt. Sokat készültünk arra a mérkőzésre, nagy kár, hogy így alakult. Akkor még éltek az esélyek a továbbjutásra. A februári szlovákok elleni meccsen nem voltam a válogatottal. Szerintem ott nagyon szép teljesítményt nyújtottak a lányok, valamiért úgy kellett lennie, hogy a pontkülönbség nem a mi malmunkra hajtotta a vizet.

Most májusban volt lehetőség, hogy a fiatalokkal együtt töltsünk pár hetet. A görögországi túra szerintem hasznosnak bizonyult a három mérkőzéssel. Nagy tapasztalatot adott és az előtte lévő hetektől is hasonlóan pozitívak a tapasztalataim.

Elvitathatatlan, hogy generációváltás előtt áll a felnőtt válogatott. A benyomásaid alapján milyennek látod most a jövőt? 

Fényes jövő előtt áll a csapat. Sok tehetséges játékos van és a kerettagok egytől-egyig remek emberek. Szerintem nagyon jó társaság jöhet össze. Nyilván rengeteg munka áll mindenki előtt, mert nagyon fiatalok vagyunk. Szerintem évről évre jobb lesz és ha kellően összecsiszolódunk – akár a következő Európa-bajnokságra -, akkor nagyon erős válogatottunk lehet.

Kulcsfontosságú lenne a 2023-as kvalifikáció. Eredmény oldalon nem vállalkoznék esélylatolgatásra, de nemzetközi tapasztalatszerzés miatt kiemelten fontos.

Így van és ez a cél. Tudjuk, hogy nem lesz egyszerű. Sok függ a sorsolástól, de egyértelműen az lesz a cél, hogy kijussunk.

Kapcsoljuk össze a válogatottat és a klubcsapatot. Lesz egy változás a hazai szabályokban, a rájátszásban is két magyarnak a pályán kell lennie. Hogy értékeled ezt?

Szerintem már az U20-as szabály is nagyon jó dolog. Rengeteg játékosnak ad lehetőséget és a fiatalok ezért is tudnak ilyen bátran játszani, mert pályán kell lenniük. A két magyar szerepeltetésére vonatkozó szabály kapcsán azt tudom mondani, hogy nekünk tavaly két légiósunk volt és három magyar minimum pályára került mindig, ilyen szempontból ez a DVTK életében nagy változást nem hoz. Beszéltünk előbb a válogatottról és szerintem ott ebből csak profitálhatunk.

A végére maradt a 3×3, hiszen sokan az ott elért sikerek kapcsán is ismerhetik a nevedet. Hogy állsz most ezzel a szakággal?

Én mindig imádtam és gyönyörű emlékek kötnek hozzá. Amolyan szívem csücske dolog és hab a tortán, hogy Attilával és Ninával értük el ezeket a sikereket, akikkel most együtt dolgozunk. Nekem egy kicsit szünetelt, mert utánpótlás válogatottban az elmúlt években az 5:5 csapatban szerepeltem. A jövőben szívesen csinálnám, mostanában nem alakult úgy, hogy 3×3-at játsszak, de nem zárok ki semmit.

Ki gondolta volna akkoriban, hogy a DVTK-ban így összehozza az élet azt a válogatottat?

Ez szerintem nagyon jó dolog és könnyebb az összecsiszolódás.

Mikor kezditek a felkészülést?

Augusztus elején kezdjük a felkészülést, addig egyénileg fogok edzeni. Kondizok és egyéni képzéseken veszek részt. Amikor elkezdődnek a csapatedzések, akkor kezdődik a munka a taktikai részel is, ami a felkészülés következő nagy lépcsőfoka.

Az egyéni képzéseken mire helyezed a hangsúlyt?

A dobósgyorsításommal foglalkozom sokat és a labdavezetéssel, hogy abban minél komfortosabb legyek. Azt soha nem lehet eleget csinálni és szeretnék fejlődni benne.

A dobósgyorsítás mire vonatkozik? 

Azt érzem, hogy az átvett labdákból eldobott hárompontosaim kicsit lassúak. Ezt a folyamatot szeretném felgyorsítani, hogy az ne menjen a technikám rovására. Mindig mindenben lehet fejlődni, nekem kell is és szeretnék előrébb lépni.