Hirdetés
Utánpótlás

Nincs olyan, hogy nem tudok valamit elérni – betekintés a Soproni Darazsak Sportakadémia beiskolázott játékosainak mindennapjaiba



:

:

Fotó: Soproni Darazsak Sportakadémia

Hirdetés

A Soproni Darazsak Sportakadémián az ország minden pontjáról várják a tehetséges játékosokat, akik beiskolázott növendékekként kollégiumi ellátással egyszerre folytathatják iskolai tanulmányaikat és részesülhetnek magas szintű kosárlabda képzésben. Most három beiskolázott mindennapjaiba tekinthetünk bele. Török Kata az elmúlt évaddal, míg Pásztor Kata és Mikula Petra idén csatlakozott a sportakadémiához.

Török Kata a ZKTE-től, Zalaegerszegről érkezett Sopronba és tavaly májusban már tagja volt az országos döntőn bronzérmet szerző kadett együttesnek.

„Nagyjából 2014 tájékán kezdtem kosárlabdázni. Honti Katát ismertem korábbról. Ő Olaszországban éveket játszott és a csapattársának Giorgia Sottánának volt egy tábora, ahova magyar gyerekeket is kivettek. Szóltak a mi egyesületünknek is, hogy lenne lehetőség utazni. Négyen mentünk Zalaegerszegről én innen ismertem Katát és Fegyverneky Zsófit. Amikor beütött a pandémia, akkor amolyan nem hivatalosan lehetőségek után néztem és jött a megkeresés Katától, hogy lenne-e kedvem elmenni pár edzésre Sopronba. Természetesen volt, mert a mi egyesületünk akkoriban nem edzett. Nagyon megtetszett az egész, ahogy Sopronban dolgoznak. Szüleimmel átbeszéltük és úgy döntöttünk, hogy élünk a lehetőséggel. A klubom és a ZTE NKK, és a Soproni Darazsak Akadémia együttműködésének keretein belül kerültem végül több társammal Sopronba.” – mesélte Török Kata arról, hogy miként került kapcsolatba a Soproni Darazsak Sportakadémiával.

Kata elmondta, hogy mind a mai napig pozitívan gondol vissza a zalaegerszegi évekre. „Nagyon szerettem ott lenni, jó alapot kaptam. Az edzőim mindenben támogattak, segítették a csapatváltásomat, nagyon hálás vagyok nekik ezért. Mentálisan is megedzettek és felkészítettek erre a feladatra, de voltak az edzések mellett egyéni képzések is és azok is sokat jelentettek. Pozitívan gondolok vissza a ZTE-ben töltött évekre.” – tette hozzá.

Török Kata (Fotó: Soproni Darazsak Sportakadémia)

Pásztor Kata Budapestről, a BEAC-Újbuda KA műhelyéből került Sopronban. „2014-ben kezdtem kosárlabdázni. Akkor voltam első osztályos és bejelentették az iskolában, hogy meg lehet nézni egy edzést. Kipróbáltam és annyira megszerettem, hogy már nyolc éve kosárlabdázom. Egy éve kaptam meghívást először Sopronba és végül júniusban jöttem el a beiskolázásra. Már akkor kezdett tetszeni, aztán ott voltam a gyenesdiási táborban. Ott már a társaságot és az egész rendszert megismertem, megkedveltem. Augusztusban pedig már költöztem is.” – idézte fel a kezdeteket Pásztor Kata, aki hangsúlyozta, hogy nevelőegyesülete mindenben támogatta.

„Nagyon szerettem az előző egyesületemnél lenni. A társaságot és az edzőimet is nehéz szívvel hagytam ott. Az volt más, hogy itt Sopronban több az egyéni képzés és ezekre jobban odafigyelnek. Versenyeztetésben viszont teljesen ugyanazt megkaptam, mi is bejutottunk a nyolcas döntőbe és negyedikek lettük. Sok mérkőzést is játszottam, kellő tapasztalatot szerezhettem.” – tette hozzá a fővárosból érkezett fiatal játékos.

Pásztor Kata mesélt lapunknak a beiskolázási napról is.

„Ez úgy nézett ki, hogy három napra érkeztem Sopronba. Kaptam részletes programot, napi két edzésünk volt, különböző felméréseken vettünk részt, volt labdás edzés, 5:5 elleni játék. Megmutatták az egész akadémia rendszerét, meghallgathattunk beszélgetéseket, sportpszichológiai tesztet töltöttek ki velünk, hogy megnézzék alkalmasak vagyunk-e arra, hogy felvegyenek. Kipróbálhattuk a sportmenzát. Az egész végén pedig volt egy kiértékelő beszélgetés.”

Az oroszlányi Mikula Petra is régebb óta a Soproni Darazsak Sportakadémia látókörében volt.

„Még másodikos koromban az iskolában kezdtem kosárlabdázni. Kiskoromban sokszor néztem a Sopron Euroliga meccseit a televízióban és mondtam Apáéknak, hogy szeretnék egyszer itt játszani. Már 2020-ban voltam egy beiskolázáson, de nem éreztem készen magam arra, hogy csatlakozzak. Ezt szeptemberben megbántam és mondtam, ha megint lesz lehetőség, akkor szeretnék ide igazolni. 2021-ben ismét eljöttünk és azóta vagyok itt.” – mondta az első időszakról Mikula Petra, aki beszélgetésünk során megköszönte nevelőegyesülete, az OSE munkáját és hangsúlyozta, hogy jó érzésekkel gondol vissza azokra az évekre.

„Oroszlányban a hagyományok miatt a fiúkra nagyobb figyelem hárult, mint a lányokra, de egész jó munkát tudtam végezni. Nekem mellette voltak egyéni képzéseim, ahol rengeteget fejlődtem. Ezen felül az edzéseken is sokat dolgoztunk és ameddig volt felnőtt csapat, ott is játszhattam, náluk is tapasztalatot szerezhettem.” – tette hozzá.

Tartalmasan telnek az ifjú növendékek mindennapjai. Óriási a felelősség a sportakadémián is, hogy sikerüljön megfelelően összeszervezni az iskolai tanulmányokat és a sportot.

„Kollégiumban lakom, ketten vagyunk egy szobában, a Széchenyi István Gimnázium tanulója vagyok. Szerdán és csütörtökön van egyéni edzésem. Akkor kisbusszal visznek minket. Utána visszamegyek az iskolába, ebédelek a sportmenzán. Ezt követően a kollégiumban tanulok vagy kikapcsolódok kicsit és este edzés.” – mutatta be egy napját Török Kata, akinek eddig komolyabb problémája nem volt a két élet összeegyeztetésével.

„Nekem egész jól megy. Nehéz, de nagyon segítőkészek az osztálytársaim és a tanáraim. A sportakadémián is sok segítséget nyújtanak. Ha bármi probléma adódna, akkor ajánlanának tanárt, de itt a kollégiumban is nevelőtanárok vigyáznak ránk és ők is tudnak korrepetálni. Minden lehetőség adott. A kollégiumban vannak magántanulók, egyéni tanrendesek, de én klasszikusan járok suliba.” – fogalmazott, kiemelve: a szüleivel közös döntés volt, hogy nem lesz magántanuló. „A kilencediket kezdtem, amikor idejöttem. Most tizedikes vagyok. Úgy voltam vele, ha belecsöppenek egy új helyre, akkor lehet, hogy könnyebb lenne, mint magántanulóként. A szüleim is azt javasolták, hogy jobb így tanulni, mint egyénileg.”

„Péntek kivételével minden reggel megyek iskolába, mint bárki más.” – ezek már Pásztor Kata szavai. „Péntekenként egyéni képzésen veszek részt, ahol jórészt a labdavezetést, a dobást gyakoroljuk. Délutánonként több, mint kétórás edzésen van. Ez lehet felesben kondi és kosárlabda, vagy teljesen kosárlabda. Az edzőink határozzák meg, mivel minden vasárnap kapunk egy személyre szabott programot, amiben az egész heti edzésünk, képzésünk be van osztva. Iskola után van egy kis idő pihenésre, utána edzés és estére hagyom a tanulást.” – mondta a fiatal játékos, akinek jövőre már több egyéni edzése lesz, de mivel elsőéves, így csak egyre kérték el az edzői.

Pásztor Kata még a gimnáziumi tanulmányai megkezdése előtt csatlakozott a Soproni Darazsak Sportakadémiához. „Elég sűrűek a napok. Én jelenleg nyolcadikos vagyok a Gárdonyi Géza Általános Iskolában, és azért is ezt az időpontot választottuk a kezdésre, mert így van egy úgymond egyszerűbb évem a gimnázium előtt. Amíg a felvételikre kellett készülnöm, az kicsit nehezebb volt, de szerencsére jól sikerült. A nyolcadik osztályban egyébként nem kell annyira sokat tanulni, aránylag jó lett a félévi bizonyítványom. Jól megy az összeegyeztetés.” – mesélt erről az időszakról.

Pásztor Kata (Fotó: Soproni Darazsak Sportakadémia)

Mikula Petra, az Eötvös József Evangélikus Gimnázium tanulója is hangsúlyozta, hogy igyekszik a lépést tartani az iskolában. „Sokszor van úgy, hogy edzéscuccal megyek iskolába, mert utána rögtön edzés van. Elmegyek a kétórás edzésre, majd pihenek egy kicsit, tanulok és lefekvés. Próbálom a lépést tartani tanulásban is. Én olyan gimnáziumba kerültem, ahol digitális az oktatás. Tankönyveink nincsenek, tablet-ről tanulunk. Ez szokatlan, de remélem jobban belejövök a következő fél évben.” – mondta a fiatal játékos, aki az egyéni képzésekre is kitért. „Eddig nem volt, most a második félévben kezdődnek. Az első félévben azért nem került rá sor, hogy legyen idő beilleszkedni az iskolába.”

Az akadémián sokrétű képzés folyik. Török Kata heti két alkalommal vesz részt egyéni képzésen. „Szerdán leginkább labdavezetéssel foglalkozunk. Egyes-kettes poszton vagyok, tehát nagyon fontos ez oda. Csütörtökön pedig dobás, illetve az egyes-kettes poszton átnézzük az edzőmmel a figurákat, a helyzeteket.” – mesélte a fiatal tehetség, aki elégedett az eddig elvégzett munkával. „Mindenképpen. Ha visszagondolok arra, hogy másfél, két évvel ezelőtt hol tartottam, szerintem sok mindenben fejlődtem. Tavaly a harmadik helyezett kadett csapatnak is tagja lehettem, amire nagyon büszke vagyok.”

Adódik a kérdés, hogy mely területeken tapasztal előrelépést Török Kata. „A fizikális és a technikai oldalon együtt. Fizikálisan nagyon sok izom jött fel és jobb az állóképességem. Technikailag minden téren, mert más a sportakadémia és az egyesületi képzés. Több lehetőségünk van, több mérésen részt veszünk, ahol folyamatosan figyelik az állapotunkat és azt, hogy miben kell fejlődni.”

Mikula Petra elmondta a beszélgetésünk során, hogy a hullámvölgyek természetesen elkerülhetetlenek és neki azt is meg kell szoknia, hogy az oroszlányi közeggel ellentétben itt másként oszlanak el a terhek, felelősségek a csapatában.

„Van egy-két hullámvölgyem, néha jobbnak érzem, amit csinálok, néha kevésbé és ez az érzés így dobál. Amúgy sokkal jobb az egész, mint Oroszlányon. Itt jobban odafigyelnek a játékosok képzésére. Jól érzem magam, de bevallom őszintén furcsa, hogy nem nekem kell megoldani mindent.” – mondta, hozzátéve, hogy az edzések mellett több tesztet végeznek a játékosokon az akadémián.

„Hetente egyszer felmérnek minket egy eszközön, ahol többek között a súlypontemelkedésünket is nyomon tudják követni. Ezzel nézik az aktuális fizikai állapotunkat, illetve, hogy miként fejlődünk. Naponta kell tölteni felkelés után és edzés után egy kérdőívet arról, hogy hogyan érezzük magunkat. Az edzők úgy állítanak össze edzést, hogy jobban odafigyelnek, ha esetleg fáradtabb az ember, mint a többiek.”

A célokról beszélve Mikula Petra a válogatottságot emelte ki. „Mindenképpen szeretnék bekerülni a válogatottba, de ahhoz nagyon sokat kell még fejlődnöm. Én nem kaptam meg azt a képzést, mint akik innen jöttek, de nekem nincs olyan, hogy nem tudok valamit elérni. Addig megyek, amíg legalább egyszer nem sikerül.” – tette hozzá.

Mikula Petra (Fotó: Soproni Darazsak Sportakadémia)

Abban mindhárom beszélgetőpartnerünk egyetértett, hogy óriási kihívás beiskolázott sportakadémiai növendékként élni, de megéri.

„Sok nehézség adódott, főleg az elején, de úgy érzem megérte Sopronba jönni. Akár a tavalyi bronzéremre vagy sok más meccsre gondolva, ezek ellensúlyoztak mindent. Az elején én is megjártam a covidot. Onnan nehéz volt visszajönni, de más negatívumot nem tudok mondani. Örülök, hogy ezt a döntést hoztam.” – mondta Török Kata.

„Eleinte nehéz volt elhagyni a családot, a barátaimat és átszokni erre a környezetre.” – mondta Pásztor Kata a beilleszkedésről. „Ezekre pont jó volt a felkészülési időszak. Szeptembertől kezdve szerintem már a társaság is befogadott. Nagyon jól érzem magam, hozzászoktam ehhez az élethez. Természetesen sokszor elfog a honvágy. A sok jó viszont eltakarja ezt. Befogadott a csapat, sok új barátra leltem és a képzéssel is elégedett vagyok. Minden úgy alakult, ahogy vártam.”

A Darazsak Sportakadémia szakmai igazgatóját, Czukorné Hollós Annát megkértük, hogy röviden mutassa be, hogyan kerülhetnek játékosok Sopronba.

– Mivel két leány sportakadémia van hazánkban, a kosárlabda szövetség felosztotta az országot három területi egységre. Nekünk és a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémiának is van egy-egy saját régiója, illetve közös a főváros, Budapest, és a keleti országrész. Az a feladatunk, hogy ezeken a területeken beazonosítsuk a tehetséges játékosokat, majd közülük a mérőrendszerünk alapján kiválasszuk az alkalmas kosárlabdázókat és beiskolázzuk őket a rendszerünkbe.

Hogy történik az általad említett tehetségek beazonosítása?

– Vannak országosan meghirdetett beiskolázási programjaink és természetesen vannak kiválasztó szakembereink az ország több pontján, akiknek az a feladatuk, hogy a felbukkanó tehetségekre felhívják a figyelmünket.

A sportakadémia működése óta, mely klubok adtak nektek játékosokat?

– Hozzánk az elmúlt két és fél évben a következő kluboktól kerültek játékosok: Zalaegerszegi KTE, RICSILLA, Széchenyi KA Győr, Oroszlányi SE, Tapolca VSE, Dávid Kornél KA, BEAC-Újbuda KA, Miskolci VSI, Szombathelyi SI, Kiss Lenke KS, Óbudai Kaszások. Köszönettel tartozunk ezeknek a kosárlabda műhelyeknek, mert olyan játékosokat képeztek, akik az első időszak nehézségei után elindultak a fejlődés útján. A legtehetségesebbek pedig elég gyorsan részesei lehettek olyan kiemelkedő sikereknek is, mint például a tavalyi szezonban a kadett bronzérem és a serdülő bajnoki cím, illetve itt említhetnénk az idei HEPP Kupa ezüstérmet is.

Hirdetés