Nyugodtabb szezonban bízva – interjú Szabó Gergővel

Sok tekintetben új korszak kezdődik Szekszárdon. A napokban Szabó Gergő klubigazgatóval a csapatépítés kihívásairól és a tervekről beszélgettünk.

Az elmúlt szezonnal lezárult egy korszak. Ugorjunk vissza néhány hónapot. Amikor körvonalazódott a távozók listája, milyen elképzelésekkel fogtatok hozzá a csapatépítéshez?

Már az előző szezon befejezése sem volt egyszerű feladat és utána valóban új csapatot kellett építeni. Alappillérek távoztak, Studer Ági tíz szezon után igazolt Törökországba, de például Cyesha Goree is már három évet töltött nálunk. Sok tekintetben ismeretlen terep várt ránk és nem csak olyan szempontból, hogy sok mindent újragondolva meg kellett határozni milyen játékosokat milyen szerepre hozzunk, hanem azt sem tudtuk kezdetben, hogy milyen polcról válogathatunk.

Végül hat új játékos, három magyar és három külföldi csatlakozott hozzánk. A magyar magba visszatért Theodoreán Alexandra, aki szinte nem is új érkező, hiszen előtte kilenc évet töltött nálunk. A magyar válogatott irányító Horváth Bernadett és a fiatal Árvai Noémi teszi teljessé a hazai igazolásainkat. Az irányítóposztra egy légiós is érkezett Aleksandra Stanacev személyében. Ez egy fontos változás a játékospolitikánkban. Most nem szeretnénk abba a helyzetbe kerülni, ami Studer Ági alatt jellemzett minket. Neki utat adtunk a sok játéklehetőséggel a további fejlődésre, amivel élt is. Ezzel együtt sérülés, betegség esetén bajban voltunk a helyettesítésével, mivel 1-es poszton egyértelműen hiányzott egy építőkocka a korábbi években. Most két minőségi játékossal ez a poszt megoldott.

Két légiós center érkezett. Ana Vojtulek tavaly eredményes szezont teljesített a BEAC-ban, míg Jacinta Monroe egy tapasztalt amerikai játékos. A szurkolók is láthatják a statisztikákat böngészve, hogy a legrutinosabb tagja lesz a keretünknek. Előre meghatározott szempont volt, hogy a sok fiatal mellett érkezzen rutinosabb játékos is. Igaz, hogy sok helyen megfordult a pályafutása során, de Magyarországon még nem. Ismerkedünk vele, ahogy ő is velünk. Az első edzőmérkőzésén nyolc perc alatt kipontozódott. Fizikális bajnokságunk van, érezhetően szoknia kell még, hogy mi fér bele.

Mielőtt folytatjuk, két sérülés történt a poreci edzőtáborban. Hogy van most Mányoky Réka és Jacinta Monroe?

Mányoky Rékára 3-4 hetes kihagyás vár, Jacinta Monroe esetében nagyon bízunk benne, hogy már hétvégén a Sió Kupán játszhat.

A szekszárdi női kosárlabda nagy ereje a családiás közegben, a szurkolók és a játékosok összetartásában rejlik. Most a klub két korszakos egyénisége nélkül folytatjátok, Studer Ági Törökországba igazolt, Bálint Réka visszavonult. Hogy látod, tartható a korábbi szoros kötelék?

Itt lesz velünk Theodoreán Alexandra, aki a folytonosságot biztosíthatja és hasonló érzelmi kapcsolódás tapasztalható az irányába, mint az általad említett játékosok esetében. Ott van a keretben Miklós Melinda, Holcz Rebeka, illetve Szücs Gréta, akik természetesen pályafutásuk más szakaszában járnak még, de hasonlóan fejlődhetnek és adott a lehetőség, hogy betöltsék ezt a szerepet. Nem féltem a csapatot ilyen szempontból.

Nehéz gazdasági helyzetben fejeztétek be a szezont. Milyenek a kilátásaitok az előttünk álló évadra?

Még korai erről beszélni, de az ígéretek megvannak és bízom benne, hogy ezek realizálódni is fognak, így nyugodtabb szezon elé nézhetünk. Természetesen még minden felhő nem vonult el a fejünk fölül, de azon dolgozunk és a klubvezetésnek az elsődleges feladata most, hogy ez megtörténjen. Ha mindenki odateszi magát, gondolok akár a városra és a névadó támogatónkra is, akkor nem lesz probléma és meg fogjuk oldani ezeket a kérdéseket.

Neveztetek az Európa Kupába. Ez azt jelenti, hogy minden nehézség ellenére a nemzetközi körforgás részeként képzelitek el a klub jövőjét?

Mindenképpen az a cél, hogy ott maradjunk. Egyik oldalról, amit Zseljkó Djokics is említett a múlt hétfői sajtótájékoztatón: a játékosok fejlődése miatt óriási szükség van nemzetközi tapasztalatra. Másik oldalról pedig a klubnak is fontos, hogy megmérettessük magunkat több porondon.

Ennek megfelelően idén is szeretnénk továbbjutni a csoportból, ami egy-egy spanyol és olasz középcsapat, illetve egy évről évre fejlődő cseh gárda ellen nem lesz egyszerű. Különösen úgy, hogy a válogatott szünetig a szezon elején a három idegenbeli mérkőzést lejátsszuk. Bízom benne, hogy a jónéhány játékosunk tapasztalata és az elvégzett munka meghozza a várt eredményt!

A nyár fontos hazai változása, hogy 10 csapatos lesz az élvonal. Klubvezetőként miként értékeled a kisebb létszámot?

Nem örülök annak, hogy 10 csapatos lesz a bajnokság. Ideális helyzetben akár még a 12 is alacsony létszámnak nevezhető, a mérkőzésszám, terhelés szempontjából akár 14-16 csapatos bajnokságot is el tudnék képzelni. Ez természetesen elsősorban gazdasági kérdés.

Vannak ennek kisebb előnyei is, például a rövidebb bajnokság miatt több idő marad edzeni, de ezek eltörpülnek a hátrányok mellett. Minél előbb annak kell lennie a célnak, hogy minimum 12 csapatra visszahízzon a mezőny. Hallani törekvésekről, hogy lennének feljutók a következő évadra. Remélem, hogy ezek a törekvések sikerre vezetnek.

Nagyon szomorú a PINKK és a Csata kiválása. A PINKK esetében egy korábbi magyar bajnok klubról beszélünk. A Csata egy kiváló utánpótlás műhely. Az élvonalbeli csapatuk talán kicsit nagyot ugrott, de egy nagyon jó bázisra épült Budapesten. Utánpótlás szinten ez a bázis megmarad, most azonban nem lesz közvetlen kifutása a felnőtt versenysorozatokba.

Zárásul, milyen üzenetet fogalmaznál meg az új évadra a szurkolók felé?

Nem tudok mást mondani és kérni, mint azt, hogy legalább annyian látogassanak ki, mint a korábbi években. Én mindig szeretek fejlődni és szeretném, ha még bővülni is tudnánk. Megmutatnánk, hogy továbbra is miénk az egyik, ha nem a legjobb hazai pálya női kosárlabdában. Ezzel tudnak minket átsegíteni a nehéz időszakon a szurkolóink. Kicsit közhelyesen hangzik tudom, de esetünkben nem az. Plusz energiákat adnak itthon és idegenben is nekünk.

Amikor nehéz időket éltünk, akkor sokan megállítottak a városban és kérdezték tőlem, hogy „ugye lesz csapat?”. Mindenkit megnyugtattam, hogy lesz. Most én is őket kérdezem, hogy „ugye lesznek szurkolók?” Remélem lesznek szurkolók szép számmal!