Hirdetés
3x3

Összetartáson vett részt a 3×3-as válogatott



:

:

Hirdetés

Február 3. és 11. között összetartáson vett részt az olimpiai selejtezőre készülő 3×3-as válogatott. A mieink Szabó Fanni, Papp Dia, Weninger Virág és Böröndy Vivi összeállításban egy franciaországi tornán is pályára léptek. Földi Attila szövetségi kapitánnyal beszélgettünk a tapasztalatokról.

Rögtön vágjunk a közepébe, a csapat nem az előzetesen tervezett összeállításban szerepelt a lille-i tornán. Miként alakult az összetartás és miért változott a keret?

Több nehézség hátráltatott minket. Az összetartást megelőző utolsó klubedzésen Jáhni Zsófi combja kicsit meghúzódott. Annyira kevés volt az idő, hogy a helyére átmenetileg senkit nem akartam behívni. Az első két nap kezeléseket kapott és a harmadik napon szállhatott be. Bár nem lett 100%-os, de igyekezett nekünk segíteni. Akkor még azt hittük, hogy azért fontos a szerepvállalása, mert addig Beatrice Mompremier korlátlan úr volt a palánk alatt és így megnézhettük versenyhelyzetben is.

Bár nem volt ellenfele, de az összetartás elején Mompremier kiváló benyomást tett. Sajnos két nappal a lille-i torna előtt egy zavartalan ziccerhelyzetben felugrásnál fájdalmat érzett a térdében. Az első orvosi vizsgálatok nem mutattak sérülést, szombaton már a bajnokságban pályára is lépett, de sem a játékos, sem mi nem akartunk kockáztatni. Teljesen ártalmatlan, nem is 3×3-as kosárlabda specifikus szituációban történt az eset és mindenkit megviselt a csapatból, hiszen a tornánk egyik legfontosabb feladata az lett volna, hogy megnézzük: hogyan funkcionál vele a teljes brigád.

Az összetartás lényegi részét gyakorlatilag elbuktuk Beatrice kiesésével és itt vált hirtelen még égetőbbé a probléma, hogy Jáhni Zsófi sem 100%-os, mert nem tudtunk centerrel dolgozni. Ebben a helyzetben négy kicsivel utaztunk. Az előzetesen tervezett játékosok, tehát Papp Dia, Weninger Virág és Szabó Fanni mellé Böröndy Vivi ugrott be. Nagyon pozitív volt a hozzáállása és azonnal igent mondott az utazásra. Összességében is elmondható, profin kezelték a lányok a helyzetet, a változásokat és az egész összetartást. Ilyen téren is büszke vagyok rájuk!

Annak ellenére, hogy nem sikerült megnézni mérkőzésen: továbbra is számolsz Beatrice Mompremierrel?

Beatrice szolgálataira a továbbiakban is számítunk és ezt a sorozatot vele tervezzük megcsinálni. Bizonyított az edzéseken, de sajnos a tornán nem tudtuk megnézni. Keresem a lehetőségeket, hogy esetleg az áprilisi összetartás előtt – a hongkongi olimpiai selejtezőre április 3-án kezdődik a közvetlen felkészülés – be lehetne-e illeszteni 2-3 napos válogatott programot, ahol megnézhetnénk mérkőzés-helyzetben. Ha ez nem jön össze, akkor a hongkongi utazás előtti mini-torna kínál erre lehetőséget.

Az számomra nem kérdés, hogy Beatrice érezte a 3×3-as kosárlabdát és azt kaptam tőle, amire számítottam. Sőt, mivel edzője voltam Győrben, mondhatom azt is, hogy ennyire pozitív hozzáállást régen láttam tőle. Azt a játékot, amit elgondoltunk, hogy a kosár után neki gyorsan vissza lehet tenni a labdát, illetve pick and roll játékban is könnyen megpasszolható magasember, mind jól hozta. A sebessége is jó volt, tudott váltani, szépen tartotta a mezőnyöket. Bizakodó vagyok vele kapcsolatban, amit láttam, az meggyőzött.

A franciaországi tornátok miként alakult?

Háromból három mérkőzést veszítettünk el, de minden nehézség ellenére használható mérkőzéseket vívtunk. Két francia és egy holland csapattól kaptunk ki. Mindegyik ellenfelünknek maximálisan meg kellett izzadnia ellenünk. Jól harcoltak a lányok és nem volt klasszikus értelemben vett „rossz meccsünk”, de ezzel az átlagmagassággal többet nem lehetett kihozni ebből.

Mivel ez a francia profi bajnokság egyik állomása volt, így nem válogatottak, hanem a 3×3 Women’s Series mintájára városok nevein szerepeltek a csapatok. A két francia gárda, a válogatottjuk nyolcas keretéből formált két négyes volt. A hollandok pedig szinte az Európa-bajnok keretükkel érkeztek. Egyedül a sérült Kiki Fleuren nem szerepelt náluk a jeruzsálemi aranyérmesek közül, a helyét Julia Jorritsma vette át.

Nagyot küzdöttünk mindhárom csapat ellen. Számszerű eredményekben a hollandoktól szenvedtük el a legnagyobb arányú vereséget, 17-12-re kaptunk ki, de az is sokáig egál volt. Jól álltuk a sarat a hollandok kemény stílusa ellen, de a végére nagyon szétfújtak minket.

Azzal, hogy jó meccseket játszottunk, még jobban fájt a torna. Olyan érzésem van, ha rendelkezésre állt volna Beatrice Mompremier – ezt nyilván bizonyítani nem tudjuk –, akkor akár mindegyik mérkőzésünket megnyerhettük volna. Nyilván nincsen „ha” és „volna” a sportban, de nem néztünk ki rosszul.

Mi a legfontosabb pozitív tapasztalat?

A legnagyobb pozitívum Szabó Fanni volt számomra. Azt a pluszt hozta, amit előzetesen gondoltunk, hogy bele tud rakni a csapatba. A helye a fejemben biztosnak látszik a selejtezőn.

Összességében viszont ugyanazt tudom mondani, mint a nyári válogatott program értékelőjében. Nagyon közel, mégis – elsősorban Beatrice sérülése miatt – nagyon távol vagyunk jelenleg a céljaink elérésétől, de mindent meg fogunk tenni, hogy sikerrel járjunk.

Jó csapatunk lesz, a keret össze fog állni, de az idő rövidsége óriási ellenfelünk jelenleg.

Zárásul egy kérdésről beszéljünk. A magyar sport sajátos olimpia-centrikussága miatt egy selejtezőn óriási a nyomás a csapaton. Nem kell messzire menni, elég az 5:5 válogatott soproni tornájára gondolni. Miként próbálsz ezzel a kérdéssel megbirkózni?

Igyekszem magamra vállalni az ezzel járó kötelezettségeket és a lányokat távolabb tartani az ilyen terhektől. Más megoldás nincs. Most van két tapasztalatunk kosárlabdában, a 2021-es debreceni 3×3-as benyomásokból és a közelmúltból Sopronból is komoly tanulságokat vonhatunk le. Törekszünk arra, hogy amennyire csak lehet, csökkentsük a nyomást a játékosokon.

Hirdetés