:
:
Pénteken kezdõdik Minszkben a II. Európa Játékok, a kontinens idei legnagyobb multisport eseménye. A versenysorozat június 30-ig tart, 15 sportág 200 számában 50 ország több mint 4000 sportolója, köztük 122 magyar indul.
Forrás: MTI
Fotó: MOB
Az eredeti terv szerint a 15 sportág közül négy egyben az idei Európa-bajnokságot is jelentette volna, de ez végül csak a férfi ökölvívók és a cselgáncsozók esetében lesz érvényes, míg – a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tájékoztatása alapján – gyorsasági kajak-kenuban és tollaslabdában végül nem kap kontinensbajnoki státuszt a játékok. Nyolc sportágban – íjászatban, tollaslabdában, atlétikában, sportlövészetben, karatéban, kerékpárban, cselgáncsban és asztaliteniszben – a versenyek részei a jövõ évi, tokiói olimpia kvalifikációs sorozatának. A magyarok egyedül strandlabdarúgásban nem lesznek érdekeltek a fehérorosz fõvárosban.
Sokak szerint az Európa Játékok még keresi az identitását, ezen a véleményen van Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke is.
“Úgy gondolom ugyanakkor, hogy jó úton jár. Ha kinövi a gyerekbetegségeit, és megéli a harmadik-negyedik kiadását, akkor szerintem jó eséllyel ereszt majd olyan gyökereket, hogy megmaradjon” – nyilatkozott az MTI-nek a sportvezetõ.
Hozzátette: az esemény menedzselése jó úton halad, ezt mutatja az a tény is, hogy nyolc sportágban közvetlenül tokiói olimpiai kvótához lehet jutni vagy ranglista-pontok gyûjtésével erõsíteni lehet a pozíciót a kijutásra.
“Ez elõremutató, ugyanakkor mint minden más multisport-esemény, ez is küzd nehézségekkel, például nem könnyû rendezõt találni” – mondta.
Kulcsár Krisztián elárulta, hogy konkrét elvárás nincs a csapat szereplésével kapcsolatban, tisztes helytállást, sportszerû versenyzést várnak.
“Sok olyan sportág, amely nekünk kedves, és hagyományosan eredményesek vagyunk benne, mint például az úszás és a vívás, nincs a programban, és vannak olyan sportágak, amelyeket kis túlzással csak hírbõl ismerünk. Ezért nem volna megalapozott éremszámra, az éremtáblán elfoglalt helyezésre célt kitûzni. Azt szeretnénk, hogy azokban a sportágakban legyen jó a szereplés, amelyek beleszámítanak az olimpiai kvalifikációba és szerezzünk kvótákat is, ahol ez lehetséges” – fogalmazott.
Bõ egy évvel a 2020-as ötkarikás játékok elõtt akár fõpróbának is lehetne nevezni a minszki eseményt, a MOB elnöke szerint azonban ez “erõs” kifejezés.
“Ki lehet nevezni versenyeket fõpróbának, de egy olimpia a hangulatával, a szakmaiságával, a téttel és önmagában azzal, hogy univerzális, nem pedig regionális esemény, más szintet képvisel. Sok tekintetben ugyanakkor hasonló, gondolok itt elsõsorban a készülõdésre, a szervezésre, az ügyintézésre. Nem olimpiai fõpróbának nevezném, inkább egy fontos állomásnak az olimpiához vezetõ úton” – mondta Kulcsár Krisztián.
A fehérorosz fõvárosban a kosárlabda 3×3-as változatában, tollaslabdában, gyorsasági kajak-kenuban, tornában (benne ritmikus gimnasztikában, aerobikban és gumiasztalban), karatéban, sportlövészetben, íjászatban, strandlabdarúgásban, kerékpárban (országútiban és pályán), szambóban, asztaliteniszben, atlétikában, ökölvívásban, cselgáncsban és birkózásban avatnak bajnokokat.
Négy év múlva várhatóan Krakkó és környéke lesz az Európa Játékok rendezõje, a lengyelek ugyanis az egyetlen pályázók a 2023-as eseményre. A végleges döntés Minszkben születik majd meg, szombaton, az Európai Olimpiai Bizottság rendkívüli közgyûlésén.
Három plusz egy sportágban osztanak kvótákat
A pénteken rajtoló minszki Európa Játékok nyolc sportágban része az olimpiai kvalifikációs idõszaknak, négy sportág esetében pedig közvetlenül tokiói kvótákhoz lehet jutni.
A négybõl ugyanakkor csak három sportág képviselõi, a sportlövõk, az íjászok és az asztaliteniszezõk örülhetnek már a fehérorosz fõvárosban az ötkarikás indulási jog kivívásának, mivel karatéban majd csak jövõre derül ki, hogy kinek ér kvalifikációt az EJ-teljesítmény.
A sportlövõknél minden egyéni olimpiai versenyszámban egy-egy kvótát osztanak, amit minden esetben az adott szám legjobb, eddig kvótát nem szerzett lövõje nyer el hazájának.
Asztaliteniszben szintén egyértelmû a helyzet: a férfi és nõi egyéni verseny dobogósai (3-3), illetve a nõi és férfi csapatverseny, valamint a vegyes páros aranyérmesei váltják meg jegyüket a jövõ évi nyári játékokra.
Íjászatban a múlt héten rendezték az elsõ kvalifikációs viadalt, a világbajnokságot, ezt követi a minszki multisport esemény. Egy-egy férfi és nõi kvóta a vegyes párosok versengésében dõl el, s a legjobb még nem kvótás ország csapata kapja, míg a nõi és férfi egyéni versenyeken is egy-egy helyet osztanak ki.
Karatéban a minszki a sportág kontinentális kvalifikációs viadala, melyrõl két férfi és két nõi versenyzõ juthat ki az olimpiára. Viszont az csak jövõ május 10-én derül ki, hogy jár-e, s ha igen, akkor mely karatékáknak a tokiói hely. A sportági kvalifikációs rendszer szerint ugyanis elsõdlegesen a jövõ április 6-i olimpiai ranglistáról adnak kvótákat, majd a május 8-10-i párizsi világ kvalifikációs viadal érmesei szereznek indulási jogot. Az EJ két férfi és két nõi kvótáját pedig az nyeri el, aki Minszkben aranyérmes lesz, de legalább dobogóra áll, és sem a rangsor alapján, sem a párizsi versenyen nem szerez kvótát.
Az Európa Játékok három másik sportágban, cselgáncsban, kerékpárban és tollaslabdában pontszerzõ verseny, így beleszámít az olimpiai kvalifikációs rangsorba, míg atlétikában Minszkben is lehet teljesíteni az ötkarikás szinteket.
