Hirdetés
Magyarország

Portrébeszélgetés készült Magyar Biankával

Hirdetés

Nagyszerűen kezdte a szezont a TFSE-MTK, miután az élvonal újonca már három győzelmet szerzett. A csapatot Magyar Bianka irányítja, aki nagyon fiatalon lett vezetőedző, de egy rendkívül versenyképes gárdát épített. A Magyar Rádió Sportvilág című műsora készített egy beszélgetést a fiatal edzőnővel. Ebből a riportból szemezgettünk az alábbiakban.

„Nagyon jól érzem magam, nagyon készültem erre. Mondhatom azt, hogy már 10 éve arra készülök, hogy minél hamarabb az első osztályban edző lehessek. Sokan kérdezik tőlem, hogy nem vagyok-e megijedve a kihívástól vagy nem rémiszt-e meg a dolog. Úgy érzem, hogy nem. Mindig erre vágytam, hogy egy ilyen csapatot irányítsak. Nyilván az, hogy ilyen fiatalon sikerült az öröm és egyben nagy kihívás is. Próbálok megfelelni a feladatnak.” – kezdte a beszélgetést Magyar Bianka, aki több tanítványával még játszott együtt a TFSE gárdájában.

„Valahogy úgy érzem, hogy ez soha nem volt probléma. Mindig megtaláljuk a lányokkal a közös hangot.” – válaszolta erre a felvetésre az TFSE szakvezetője. „Mindig tudják ők is, hogy edzésen, meccsen milyen a kapcsolatunk. Olyan edző vagyok, aki szeret beszélgetni a játékosokkal, szereti megismerni őket. Szeretem tudni, hogy ki milyen állapotban van. Nem csak testileg, hanem lelkileg is. Ebből eddig nem volt probléma és remélem, hogy a következőekben sem lesz. A játékosok és én is tudom, hogy kell viselkedni edzésen, illetve mérkőzéseken. Természetesen ezeken kívül ugyanúgy megtaláljuk a hangot.”

A portré műsorban Magyar Bianka nem titkolta, hogy már ifjúsági játékosként is érdekelte az edzői pálya.

„Érdekes, mert soha nem voltam meghatározó, kezdő játékos. Amolyan lelkes kiegészítő embernek mondanám magamat. A kosárlabda iránti szeretetem viszont óriási és mindig foglalkoztatott az – ugyan játékosként, lehet hogy nem tudok kiemelkedő lenni -, de szeretnék ott maradni a pálya mellett. Utánpótlás játékosként is mindig az edzőket figyeltem, hogy viselkednek. Soproni születésű vagyok és a Sopron – Pécs rangadók mindig nagy meccsek voltak. Én mindig azt vettem észre magamon, hogy figyelem a játékot, de közben az edzőket is. Amikor utánpótlás-játékos voltam, akkor is már tudat alatt edzőnek készülhettem.” – fogalmazott a hozzáállásáról.

Szóba kerültek a Sopron – Pécs rangadók és ekkor arról is beszélt a TF szakvezetője, hogy Rátgéber Lászlót és Natalia Hejkovát tekinti példaképeinek:

„Valahogy a szenvedélyessége, a játék iránti tisztelete, az alázatossága, illtetve az, hogy a játékosokat tudja belehajszolni a sikerbe ragadott meg. Olyan hangulatot képes teremteni, amit manapság nagyon kevesen tudnak. Azt veszem észre női meccseken, hogy nincs már az a hangulat. Hiába vannak extra játékosok, jó magyarok és légiósok, valahogy nincs meg az a hangulat, ami akkoriban volt. Nem csak őt mondhatnám példaképemnek, hanem Natalia Hejkovát, akit soproniként tudtam figyelni. Ő is nagy példaképem. Ketten meghatározóak a pályafutásomat tekintve.”

Fotó: TFSE Sport

Arányaiban itthon még kevesebb női vezetőedző dolgozik, de Magyar Bianka példája is előre viheti az egyenlőséget ezen a téren, „Kaptam olyan kérdéseket az elején, hogy nőként miként lehet ezt kezelni. Ha amerikai mérkőzéseket nézünk, akár WNBA, akár NCAA, rengeteg női edző dolgozik. Nem gondolnám, hogy ezt női-férfi kérdéssé kellene tenni. Inkább még nem szoktuk meg itthon.” – tette hozzá a TF edzőnője, aki a harmadik diplomáját szerezheti.

„A család mindig biztatott, de nálunk senki nem volt élsportoló. Abban támogattak, ha ennyire szeretem a kosárlabdát, akkor az érettségi után a TF-et jelöljem meg. Úgy gondolom ez jó döntés volt. Most már harmadik diplomámat szerzem. Testnevelőként kezdtem, most a gyógy-testnevelő szakot végeztem. Elkezdtem akkor tanítani egy gimnáziumban és közben levelezőn végzem a szakedzői szakot. Szeretek tanítani, de mindig az volt az álmom, hogy főállású edző legyek és szeptembertől csak a kosárlabda teszi ki az életemet.”

Magyar Bianka beszélt a nyári időszakról, ami igencsak sok munkával telt, hogy sikerüljön előkészíteni az élvonalbeli indulás szakmai feltételeit.

„Emlékszem rá, amikor nyáron kiderült, hogy indulunk az A-csoportban, onnantól ezen járt az agyam. Nagyon jó a szakmai stábunk és Sterbenz Tanár Úr szabad kezed ad a munkához. Az egész nyarat az tette ki, hogy hogy rakjuk össze a csapatot. Mindenki lelkes és sikerre éhes. Így dolgozunk nap, mint nap. Az első találkozásunk a Testnevelési Egyetemen volt. Egy megbeszélés, ahol vázoltam a lányoknak, hogy milyen időszak vár ránk. Utána augusztus 8-án megkezdtük az edzéseket itt a teremben. Már vártam nagyon. Minden edzésre ugyanolyan készülten megyek. Nyilván az első edzés az kicsit izgatottabb helyzet, de azóta is minden edzést hasonlóan izgatottan várok.” – idézte fel az első időszakot Magyar Bianka.

A TFSE-MTK a PEAC, a PINKK és a Cegléd legyőzése mellett kifejezetten kemény, harcisa meccset tudott vívni a Sopronnal és a DVTK-val is.

„Több kis célt is megfogalmaztunk. Az egyik, ha sztárcsapatok jönnek hozzánk és ki is kapunk, az ne legyen megalázó vereség. Végig legyen tartása a csapatnak és ezt mutatja az is, hogy 20 ponton belül tudtunk maradni. A győzelmek nyilván megerősítések voltak, de olyan edző vagyok, aki soha nem elégszik meg és még mindig látom a hibákat. Ezek a győzelmek mutatják, hogy jó útra tértünk, de mindig tovább kell dolgoznunk.” – elemezte a mérkőzéseket Magyar Bianka, mielőtt egy kicsit a TF összeállításáról beszélt volna. Három légiós mellett a magyaroktól is jó teljesítmények érkeznek.

„Nyilván nagyon alacsony költségvetéssel dolgozunk, de célunk volt, hogy sok magyarnak adjunk lehetőséget. Nekem az az egyik ilyen kis célom, hogy akiből 18 évesen nem lesz kiemelkedő játékos, arról sem tegyünk le. Követve például az amerikai egyetemi mintát, azt láthatjuk, hogy az egyetemi évek után lesz valakiből profi játékos. 22-23 évesen éri el azt a kort, hogy profi tudnak lenni. Az a célom, hogy a bebizonyítsam valakiből lehet itthon is 22-23 évesen profi játékos. Ne tegyünk le a tehetséges magyar játékosokról ilyen szempontból.”

A portréban Magyar Bianka az edzői szerepfelfogását az alábbiak szerint mutatta be: „Sok edző mondja azt, hogy nem dicsérnek vagy csak nagyon ritkán, hogy a játékos ne bízza el magát. Én próbálok folyamatosan visszajelzést adni és ha jól csinálta, akkor egy edzésen többször megdicsérni. Ha pedig valamit rosszul csinál, akkor ugyanígy többször leszúrni. Vehemens edző vagyok, sokat kiabálok edzéseken, mérkőzéseken, de fontos az, hogy a játékos tudja: mikor csinál jó dolgot és mikor rosszat. Nem csak edzéseken, hanem edzések után is beszélgetni kell a játékosokkal. Sokszor azt vettem észre magamon is, hogy edzések után őrlődtem és nem tudtam, hogy éppen mit csinálok jól és rosszul. Szerintem egy edzőnek nem attól lesz tisztelete a játékosok előtt, hogy megtartja a két lépés távolságot. Hanem azzal, hogy igyekszik megismerni közelről a játékosokat, a gondolataikat, hogy milyen emberek.” – mondta, majd így folytatta:

„Az edzőnek meg kell tennie ezt a lépést. Ez egy edzői feladat és nem szabad elvárnunk a játékosoktól, hogy ők keressenek meg minket. Tudatni kell velük, hogy bármikor lehet velünk beszélgetni. Ha azonban látjuk, hogy valakivel beszélgetni kell, akkor nekünk kell megtenni az első lépést. Az edzői pálya komoly pszichológiai háttértudást, érzéket igényel. Nem tudom, hogy ez mennyire tanulható vagy mennyire születik az ember ilyen képességekkel, de úgy gondolom, hogy nagyon fontos. A BSC-s szakdolgozatomat ilyen témából írtam, ez mindig is foglalkoztatott.”