Hirdetés
Magyarország

Presztízs tábor után sűrű válogatott program vár Toman Petrára – nagyinterjú



:

:

Fotó: Italbasket

Hirdetés

Pár hete lezárult a milánói rendezésű 19. Basketball Without Borders Europe Camp. Hazánkat a Csata DSE válogatott játékosa, Toman Petra képviselte az NBA, a FIBA és az Olasz Szövetség által szervezett programon. Lapunk a fiatal tehetséggel beszélgetett a táborban eltöltött időről és tapasztalatokról, az elmúlt szezonról, illetve a nyárral kapcsolatos várakozásairól.

Toman Petra, a Ludovika-FCSM Csata fiatal tehetsége 15 évesen kapott előszőr lehetőséget az élvonalban. Az 2021/ ’22-es szezon során összesen 21-szer lépett pályára az NBI/A-ban, melyből öt alkalommal kezdő is volt. Toman azonban nem csak egyesületi szinten aratja a sikereket, saját korosztályos válogatottsága mellett az egyel idősebbek között is már megmutathatta tudását.

A budapestiek válogatott kosárlabdázója a múlt héten is elfoglalt volt. Múlt szerdán rendezték ugyanis az olaszországi, 19. Basketball Without Borders Europe Camp-et, melyre Toman Petra is meghívást kapott. Ahogy arról részletesen beszámoltunk, a Basketball Without Borders Europe Camp egy a top tehetségeknek létrehozott program, melyen Európa legjobb középiskolás korú játékosai kaphatnak néhánynapos képzést a kontinens és a világ neves szakembereitől – jelenlegi és volt NBA, WNBA és FIBA játékosoktól. Az eseményre ezúttal a kontinens 62 legjobb lány és fiú kosarasa kapott meghívást, hazánkat a lányoknál pedig a Csata DSE játékosa, Toman Petra képviselte. Nem is akárhogyan. A tábor utolsó napján kiosztották a legjobb védőnek járó Defensive MVP díjat, melyet a fiatal tehetség kaparintott meg.

Előszőr is, beszéljünk egy kicsit a Basketball Without Borders Europe Camp-ről. Miről szól ez a tábor? Hogy kell ezt pontosan elképzelni?

Ahogy az a tábor nevében is benne van: ‘Kosárlabda határok nélkül’. Ezt kettőféleképpen is meg lehet magyarázni. Előszőr, hogy Európa számos országából jöttek kosarasok fejlődés céljából, akiknek lehetőségük nyílt egy másik kontinensen is kosárlabdázó klasszisoktól tanulni. Emellett, ez a tábor még a kosárlabda határain is túlmutatott, és maga a sport mellett a pályán kívüli kapcsolatokra, élményekre is fókuszált.

Hogy történt meg a kiválasztás? Mi alapján választják ki a résztvevőket?

Nagyjából egy hónapja kaptam a meghívót, hogy részt vehetek ebben a táborban. Ez számomra egy elképesztően nagy megtiszteltetés, hiszen csakis meghívóval lehet bekerülni. Nem is volt kérdés, egyből rá is ugrottam erre a lehetőségre. – mondta nevetve Toman Petra – Ami pedig a kiválasztást illeti, ha jól tudom a szervezők a szövetségekkel egyeztetnek. Az én esetemben legalábbis így történt, a szövetségtől kaptam a levelet. Emellett, szerintem a kiválasztottak éves teljesítményét is figyelik, hogy miként szerepelnek, de ebben nem vagyok száz százalékig biztos.

Milyen foglalkozásokon vettetek részt ebben a táborban?

Mindegyik nap körülbelül reggel 8-tól délután 13-14 óráig volt egy hosszabb edzés, ez a négy-öt óra pedig fel volt osztva. Az első két órában kontakt nélküli egyéni képzések voltak, melyek során különböző technikai gyakorlatokat tanulhattunk jelenlegi és volt NBA, WNBA és FIBA játékosoktól. Ezt követően csapatokba osztottak fel minket, és egymás elleni játék volt – 5-5 elleni rendes meccsszituációk. Ezzel teltek a délelőttjeink. Délután pedig úgynevezett szabadfoglalkozás volt, amikor ismerkedni lehetett másokkal.

A délelőtti négy-öt óra kimondva nagyon soknak hangzik, de ha az intenzitást nézzük, akkor teljesen bírható volt. Megvolt a kellő pihenőidő, illetve mivel nagyon meleg volt, ezért fokozottan figyeltek a hidratálásunkra is. Átlagban azt mondanám, hogy 20 percig volt intenzívebb munka, majd pihenő következett.

Fotó: Italbasket

Ha jól számolok, akkor négy napot töltöttél el ebben a táborban. Az utolsó napon különböző díjakat osztottak ki, melyek közül te kaptad a Defensive MVP-díjat. Előszőr is gratulálnék ehhez a fantasztikus teljesítményhez. Mit takar pontosan ez a díj? Mivel érdemelted ezt ki?

Köszönöm szépen! Őszintén szólva én magam is meglepődtem, amikor kimondták a nevemet. Miután átadták a díjat, utána váltottam pár szót a edzőnkkel, csoportvezetőnkkel, aki egy volt WNBA játékos. Ő mondta azt, hogy nagy előnyben vagyok a többiekkel szemben. A magasságom révén alacsony és magasabb posztot is tudok védeni, emellett pedig jól kommunikálok és helyezkedek védekezésben. A Defensive MVP-díjánál ezeket nézték, illetve nyílván az 1-1 elleni védekezést.

Összességében milyen volt számodra ez a tábor? Milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodtál?

Elképesztő élmény volt. Az elején kicsit féltem, mert nem tudtam mire számítsak, de utólag visszatekintve azt tudom mondani, hogy minden pillanata megérte. Nagyon sok résztvevővel nagyon jóba lettünk, új barátokat szereztem. Emellett olyan klasszisokkal volt lehetőségem találkozni, akikkel sose gondoltam volna, hogy fogok. Velük nem csak hogy beszélgethettem, de számtalan tanácsot is adtak, amiket remélem kamatoztatni tudok majd a jövőben.

Csak egy konkrét momentumot nem tudnék kiemelni. Ami viszont talán a legjobban tetszett az az utolsó nap volt. Egy negyven perces foglalkozás keretein belül kérdéseket tehettünk fel az edzőknek, játékosoknak, a válaszaik pedig nem csak kosárlabda szempontból voltak rendkívül építő jelegűek, de civil-életvitel szempontból is.

Az olasz tábor izgalmai után ugorjunk át Magyarországra. Beszéljünk előszőr is az NBI-ről. Arra kérnélek, hogy értékeld egy kicsit a szezont. Milyen évet zártatok a csapattal? Hetedik helyen végeztetek a bajnokságban, te ezt milyen eredménynek mondanád?

Szerintem egy borzasztóan hosszú és nehéz évünk volt. Kisebb-nagyobb problémákkal küzdött a csapat, amik végig kísértek minket a szezon során, megnehezítve a helyzetünket. Ezen kívül az Európa Kupában való szereplés is újdonság volt a klubunk számára. Ennek ellenére azt gondolom, hogy minden egyes szituációból megpróbáltuk kihozni a maximumot, és a nehézségek ellenére is emelt fővel, csapatként együttküzdeni. Ez felemásra sikerül. Voltak bravúr győzelmeink, de voltak olyan mérkőzések is, amiket szerettünk volna megnyerni, de nem sikerült. Most visszagondolva, – illetve minden tényezőt figyelembe véve – azt mondanám, hogy korrekt évet zártunk.

Összesítve, a szezon során 21-szer léphettél pályára az élmezőnyben, ebből ötször kezdtél is. Ha az egész idényt nézzük, a saját teljesítményedet hogy értékelnéd?

Volt egy komolyabb sérülésem, amiért három hónapot kellett kihagynom. Ha egy egész szezont nézünk, – felkészüléssel együtt – ami körülbelül kilenc hónapból áll, ez egy hosszú kiesésnek számít. Ez eléggé megnehezítette a helyzetemet.

A tavalyi évhez képest idén teljesen más szituációban voltam, nagyobb volt rajtam a felelősség a mérkőzések során. Nyílván sose lehetünk maximálisan elégedettek. Bár ki lehet emelni pozitívumokat az én teljesítményemből is, voltak alkalmak, amikor többet vártam magamtól. Ezért, összességében azt tudom mondani, hogy felemásra sikeredett számomra is ez az elmúlt év.

Fotó: Szilágyi Dénes / Ludovika-FCSM Csata

Volt bármilyen cél, amit kitűztél magad elé a szezon előtt?

Az elsődleges célom az volt, hogy minél jobban felvegyem a felnőtt ritmust, illetve, hogy abban segítsem a csapatunkat, amiben csak tudom. Védekezés és támadás szempontjából felszabadultabban szerettem volna játszani idén, minél inkább élvezni a játékot. Ezek apróságoknak tűnhetnek, de mégis nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy a legjobb tudásom szerint teljesíthessek. Ezeket tűztem ki magam elé az idény előtt, amiket néha sikerült megvalósítani, néha nem. Viszont, akkor sem történt semmi, hisz ilyen az élsport, ez erről szól.

Ha már a célokról beszélünk: mik a céljaid a következő szezonra? Szerinted miben kellene még fejlődnöd

Elsőnek a fizikális állapotomat mondanám. Ebben, a többi felnőtt mezőnyben szereplő játoshoz képest vannak elmaradásaim. Ide venném még a gyorsaságot, amit pedig nem csak a futásra, hanem a döntéshozatalra is értek. Természetesen, védekezés, illetve támadás szempontjából is van még fejlődnivalóm. Nagyon sok mindent tudnék felsorolni, hiszen egyik területen sem tudom az mondani, hogy abszolút tökéletes a játékom. Még sok mindenben kell fejlődnöm, de úgy érzem jó úton haladok. Jövőre is ezt szeretném folytatni.

A felnőtt korosztályon kívül viszont vannak még kötelezettségeid, hisz juniorban és az ANB Piros csoportban is játszol. Ebből kiindulva adódik is a kérdés: hogy bírod, hogy ennyi korosztályban kell helytállnod?

Szerintem egész jól kezeltem a helyzetet. Próbáltam mindig arra koncentrálni, hogy azt a teljesítményt nyújtsam, amire épp a adott csapatnak szüksége volt – azt pedig maximálisan. Azt gondolom, ez javarészt sikerült is. Ami pedig ennél is fontosabb, hogy bírtam fizikálisan. Ez azért is fontos, mert ahogy említettem, volt egy három hónap kiesésem sérülés miatt, amiről nem lehetett tudni, hogy milyen hatással lesz a szezon hátralévő időszakára.

Melyik korosztály áll a szívedhez a legközelebb?

Nem emelném ki egyiket sem, mert a maga módján mindegyik a közel áll a szívemhez. Mindegyikbe megpróbáltam maximálisan beilleszkedni, és megtalálni mindenkivel az alaphangot. Mindegyik korosztály különleges számomra.

A statisztikádra alapozva, te vagy ezeknek a csapatoknak a húzóembere. Viszont idén nem csak neked ment jól, az együtteseid is remekeltek, mind két korosztályban arannyal zártatok. Szerinted mi volt ezeknek a sikereknek a kulcsa?

Én minden esetben magát a csapatot tudnám kiemelni. Idén a csapat érdeke abszolút az egyének elé lett helyezve. Minden mérkőzésen próbáltunk együtt gondolkodni, nem pedig azon volt a hangsúly, hogy ki fog a legjobban szerepelni. Emellett, egész évben a folyamatos maximalizmus jellemzett bennünket. Szerintem elsősorban ezeknek köszönhetőek a sikereink is, hogy minden egyes alkalommal a legjobb formánkat próbáltuk mutatni, és a legjobb tudásunk szerint léptünk pályára.

Főleg a junior korosztályban ez meg is látszódott, hisz nagyon magabiztosan robogtatok át az egész mezőnyön. Volt egy olyan pont, amikor biztosra éreztétek, hogy meglesz az arany?

Szerintem erre konkrétan senki sem gondolt, ráadásul, a pályán nem is éreztük, hogy akkora lett volna a különbség. Nagyon nehéz mérkőzéseket játszottunk, magát a döntőt is beleértve. Nyílván, az utolsó percekben már benne van az emberben az érzés, hogy közel a hőn áhított cél, de akkor is próbáltunk maximálisan teljesíteni. Egészen a lefújás pillanatáig mindenki a feladatára koncentrált.

Viszont továbbra sincs megállás. Jön a nyár, azzal együtt pedig a válogatott programok. Hogy készülsz erre az időszakra?

Ezen a héten kezdtük el a felkészülést az U17-es világbajnokságra. Ez egy négy és fél- öt hetes időszak lesz, melyet az U18-as Európa-bajnokság követ majd. Mindkét esetben nagyon keményen fogok dolgozni, hogy bekerüljek az utazó keretbe. Ezzel a két eseménnyel teljesen be van táblázva a nyaram, amit viszont egyáltalán nem bánok. Nagyon vártam ezt az időszakot!

Próbálom majd a legjobb tudásom szerint segíteni mindkét együttest. Hogy pontosan miben tudom őket segíteni, ez meccsről-meccsre változhat – attól függően, hogy ki az ellenfél, vagy a csapattársaimnak hogy megy a játék. Egy biztos, ezek az események nem csak tapasztalatszerzésre lesznek jók. Nagyon-nagy fejlődési lehetőségek is lesznek számomra. Szeretnék vezéregyéniséggé válni, és minél nagyobb szerepet betölteni a csapatokban, amit később a klubomban is tudok majd kamatoztatni.

Fotó: Szilágyi Dénes / Ludovika-FCSM Csata

Hirdetés