Rajtolnak az egyetemi küzdelmek
:
:
Hétfőn elrajtol a Nemzeti Egyetemi Leány Kosárlabda Bajnokság. Két csoportban 13 csapattal zajlanak a küzdelmek.
A 13 csapatos mezőnyt tekintve a Nyugati Csoportot a BME-MAFC, a Közgáz SC és DSK, az NKE-Csata, a PTE-PEAC, a PTE-Petőfi SE, a SMAFC és a Széchenyi Kosárlabda Akadémia alkotja. A Keleti Csoportban találjuk a címvédő TFSE gárdáját, illetve a Debreceni Egyetem, az ELTE BEAC, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetemi Sportegyesület és a Szegedi RSC szerepel itt.
A csapatlistát figyelve két változást láthatunk az elmúlt esztendőhöz képest. Egerbe és Szombathelyre ezúttal kevesebb kosárlabdázó hallgató jelentkezett, így onnan nem indul csapat. Sopronból azonban a SMAFC jelezte részvételét.
A lebonyolítás nem változik, tehát a csoportok első négy helyezettje játszik keresztbe a negyeddöntőben, ahol kuparendszerű párharcok végén alakul ki a FinalFour mezőnye. A csoportok 5. helyezettjei mérkőznek az országos 9. pozícióért, míg a 6. helyezettek a 11. pozícióért. A Nyugati Csoport hetedikje végül a 13. helyen zár.
A mérkőzésnapok jellemzően továbbra is hétfő és kedd lesznek. A bajnokcsapat pedig az Európai Egyetemi Játékokon (EUG) képviselheti Magyarországot 2020 nyarán Belgrádban.
Az elmúlt években folyamatosan javult az egyetemi bajnokság színvonala. A szervezők részéről Tahin Péter lapunknak elmondta, hogy az új évadban cél: a szakemberek számára minél tervezhetőbbé tenni a bajnoki küzdelmeket.
„Már van olyan bázisa az egyetemi kosárlabdának, hogy előírhattuk: minimum nyolc játékossal kell kiállni a mérkőzésekre, ugyanúgy szabályozzuk a minimumot, ahogy az utánpótlás bajnokságokban is. Ettől egyetlen alkalommal térhetnek el a résztvevők – vizsgák vagy egyéb adódó problémák miatt – és akkor is előre három nappal jelezniük kell.” – tette hozzá.
A keretek összeállítását tekintve a csapatok előtt nagy mozgásteret ad a versenykiírás, még élvonalbeli játékos is szerepelhet. A gyakorlatban azt jelenti az esetükben, hogy csoportos nevezéssel bármennyire A-csoportos játékos hallgatóját nevezheti az intézmény a sorozatba, de a meccsekre csak egyet írtat be közülük. Ezen felül két középiskolást és két külsőst szerepeltethetnek olyan egyetemről, akinek nincs csapata a bajnokságban. A rájátszásban – az A-csoportban szereplők közül – csak olyan játékosok léphetnek pályára, akik az alapszakasz 50%-án szerepeltek.
„Ezzel azt szeretnénk kiszűrni, hogy bár valóban nagy a csapatok számára a merítési lehetőség, de a végjátékra teljesen új felállások nem jöhetnek létre.” – egészítette ki összefoglalónkat Tahin Péter, aki reményét fejezte ki, hogy a sorozat minden tekintetben tovább fejlődhet.
Az egyetemi bajnoksággal komoly távlati tervek fogalmazódtak meg a következő évekre. Tahin Péter elmondta lapunknak: egy szűkebb második vonal mögött erősebb hátországként szeretnék pozícionálni az egyetemi küzdelmeket évek múlva. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a középiskolai tanulmányokat befejező fiatalok elé, akik nem férnek be az élvonalbeli gárdák bő keretébe, reális választási lehetőséget szeretnének állítani: vagy ANB vagy pedig egy ösztöndíj-programmal egyetemi liga.
