:
:
Az alapszakasz végeredménye szempontjából a hétvégén két fontos mérkõzést is rendeznek a Magyar bajnokságban. Szombaton a Sopron fogadja a Zalaegerszeg együttesét, vasárnap pedig a pécsiek a Gyõrt látják vendégül.
A hétvége csúcspontja a vasárnap délutáni Pécs-Gyõr összecsapás lesz, melynek felvezetését érdemes divatos szóval élve „nem ortodox” módon kezdeni. Ha laboratóriumi körülmények között játszanák le ezt a derbit vagy ha úgy tetszik, csak papíron a külvilágot kizárva tennénk egymás mellé a két keretet, akkor azt lehet mondani: jó eséllyel a mérkõzés végjátékára a Gyõr a Ciglar-Hollingsworth-Nagy-Bujdosó trió vezetésével bedarálná a hazaiakat és pár pontos gyõzelmet aratna a baranyai megyeszékhelyen.
Ezzel a gondolatmenettel több kicsi mellett egy nagy baj van, a külsõ körülményeket soha, de soha nem lehet kizárni. A pécsieknél idén a Gyõr és a Sopron elleni mérkõzések lesznek a rangadók, azok a meccsek amiért érdemes meghalni a pályán, ahol igazán nagy hangulat várható, ahol arra a másfél-két órára megszûnnek az anyagi gondok és visszaköltözik a tétmeccsek azon utánozhatatlan feszültsége a Lauberbe, ami az elmúlt évtizedben az Euroligával állandó vendég volt. Ilyen körülmények között pedig világsztárok olimpiai – és világbajnokok, WNBA-gyõztes klasszisok, orosz, spanyol sztárcsapatok kapituláltak a pécsi csarnok falai között.
A gyõrieknél pedig azért nem szabad kizárni a külsõ körülményeket, mert akkor elkövetnénk azt a hibát, hogy nem vennénk tudomást az Euroliga okozta terhelésrõl, különösen a jekatyerinburgi túráról. Ha így együtt marad a gyõri csapat magyar magja és évekig szerepelnek a legrangosabb európai kupasorozatban, akkor egy idõ után ez már nem lesz téma, de most még az. Ki kell alakulnia a játékosokban egy rutinnak, hogy miként lehet cérnával bírni egy hosszú idegenbeli túrát idõeltolódással, 30 pontos vereséggel és utána hogyan kell egy hétvégi bajnoki rangadóra felpörögni és azt megnyerni.
Lehetetlen megjósolni, hogy mi lehet a döntõ, kik lehetnek a fõszereplõk, így most inkább emeljünk ki egy-egy meghatározó embert mindkét oldalról. A pécsieknél Allie Quigley lenne az. Nyilván az amerikai játékosra hatványozott erõvel készülnek az ellenfelek, így már Zalaegerszegen is a társai kiszolgálására helyezte a hangsúlyt. Ebben a helyzetben azonban rögtön felmerülhet, hogy a korábbi évekbõl a pécsieknél megmaradt magyar játékosok – akiknek idén húzóembereknek kell lenniük – Raksányi, Sarok, vagy Horváth Lilla ponterõsek lesznek-e. Zalaegerszegen Raksányi és Horváth az volt. A gyõrieknél pedig Quanitra Hollingsworth-nek juthat döntõ szerep. Ha valamikor, akkor vasárnap Fûzy Ákos joggal várhatja el, hogy az amerikai centere kiemelkedjen a mezõnybõl. A baranyai riválisnál ugyanis nincs Hollingsworth-höz hasonló fizikai adottságokkal és képességekkel rendelkezõ magas ember. Murphy Zalaegerszegen élete meccsét játszotta, de kérdéses, hogy komolyabb ellenállás esetén tud-e érvényesülni.
Vasárnap megint okosabbak leszünk. Zeljko Djokic csapatáról az már bebizonyosodott, hogy a magyar középmezõnybõl ebben az összeállításában is jócskán kiemelkedik, ugyanakkor arra nem kaptunk választ, hogy a két Euroligás együttesünk ellen meddig juthat. A Gyõrnél pedig Fûzy Ákos úgy fogalmazott a Sopron ellen elveszített mérkõzés után, hogy a csapatának meg kell tanulnia gyõzni. Szinte biztos, hogy már az idei évadban fognak Rasheed Ritáék bajnoki rangadót nyerni, de mikor és ki ellen?
A Sopron-Zalaegerszeg mérkõzés képe csak Székely Norbert együttesén múlik. Szerdán láthattuk Sopronban, hogy a két fárasztó idegenbeli túra után az Euroliga-szabadnapos hétre érthetõen egy picit leeresztett a csapat. Szombatra azonban újra fel kell pörögnie a címvédõnek. Ha ezt sikerül megtennie, akkor csak a különbség lehet kérdéses, ha nem akkor egy nagyon szenvedõs este is összejöhet. Ez a Sopronnak a rendkívül fontos Tarbes elleni idegenbeli mérkõzés elõtt nagyon nem kedvezne, a Zalaegerszeg azonban a múlt heti Pécs elleni leolvadás ellenére bizonyíthatná, hogy idén is meg tud szorongatni élcsapatokat.
