Sikeres Európa-bajnoki selejtező után a magyar válogatott – interjú Székely Norberttel

A februári FIBA-ablakban Izlandot és Romániát is legyőzte a magyar válogatott, ezzel kijutott a 2023-as Európa-bajnokságra. Székely Norbert szövetségi kapitánnyal beszélgettünk az elmúlt időszak tapasztalatairól.

Több, mint egy hét eltelt a selejtező-sorozat lezárása óta. Milyen érzésekkel gondolsz vissza a teljes sorozatra és az utolsó FIBA-ablakra?

Az egész sorozat értékelése nem lehet kérdés. Az, ha egy csapat teljesíti a kitűzött célt, jelen esetben az Európa-bajnoki kvalifikációt, mindenképpen jó érzés.

Ráadásul fontos kiemelni, hogy ez továbbra is 16 csapatos Európa-bajnokság. Nem egy bővített mezőny, ez Európa legjobb 16 válogatottja, mely közé nehéz bekerülni. Mi az elmúlt évtizedekben a kvalifikáció határán billegő válogatott voltunk és most sikerült továbbjutni, ami jó érzéssel tölt el. Az egész sorozatra így tekintek vissza.

Az utolsó FIBA-ablakot nézve az eredmény tekintetében nincs hiányérzetem, hiszen két győzelmet arattunk. A játék tekintetében van, ott egyértelműen előre kell lépnünk. Az nem olyan volt, amit szeretnék látni.

Mindenki láthatta az utolsó két mérkőzést, amit Izlanddal és Romániával vívott a magyar válogatott. Egy gondolatot tartok fontosnak kiemelni. Meg kell tanulni azt is, hogy milyen esélyes pozícióból, kisebb játékerőt képviselő csapatok ellen lezárni egy sorozatot. Ilyen helyzetben még nem voltak a játékosok. Te miként közelítenéd meg ezt a kérdést?

Hatalmas volt a tét mind a két mérkőzésen. Az elsőn azért, mert nagyon nagy különbséget kellett kialakítani. A másodikat pedig meg kellett nyerni ahhoz, hogy feltegyük az „i”-re azt a bizonyos pontot. Ez teljesen más lelki helyzet, mint amit általában megél egy-egy játékos. Ez egyértelműen befolyásolta a csapat teljesítményét és hozzájárult ahhoz, hogy nem játszottunk jól.

Ha a következő selejtező-sorozatban hasonló helyzetbe kerülne válogatottunk, már másként reagálna erre a csapat.

Ha a további fejlődésre utal a felvetésed, akkor egyetértek. A női kosárlabdában a TAO-rendszernek egyértelmű a pozitív hozadéka. A jelenlegi keret tagjai szinte kivétel nélkül abból nőttek ki, hogy más lehetőségek álltak rendelkezésükre és ez látszódik. Ez egy nagyon tehetséges, fiatal társaság, amelyikkel ugyan rengeteg munka van még, de azt gondolom: jó felé haladunk. Ezzel kapcsolódnék ahhoz, amit mondtál, tehát az ilyen helyzetek kezeléséhez. Kellő rutinnal felvértezve még erősebbek lehetünk majd.

Eddig a lelki oldalról beszéltünk, de nézzük a játékot. Miről árulkodott neked a februári FIBA-ablak és lehet ebből következtetést levonnia az Európa-bajnokságra?

Nagyon nehéz összehasonlítani a kettőt. Szezon közben egy FIBA-ablakban néhány edzés van, míg egy nyári felkészülés alatt 25-30. Az más, ott sokkal összecsiszoltabb csapatjáték várható el, míg a novemberi és februári alkalmaknál inkább a harc, a küzdelem dominál. A csapatjátékban mindenképpen jobbak leszünk nyáron.

Részletesebben lebontva: védekezésben megmutatta ez az ablak, hogy nekünk kollektív védekezést kell csinálni és ez nem mindig valósult meg. A támadójátékban az, hogy remeg a kéz, egy dolog… viszont a játékkapcsolatoknak, az egymás közötti interakciónak jobbnak kell lennie a nyáron. Jobban kell mennie a labdának és előre lépésre van szükség a helyzetek felismerésében is.

Egyértelmű visszajelzés, hogy sokat már nem lehet felgyorsítani ezt a játékot. Lehet és kell is gyorsítani, de női kosárlabdában túlgyorsítani nem szabad, mert megnő a hibaszázalék és ez elbizonytalanítja a játékosokat. Mi most megpróbáltunk elképesztő mennyiségű támadást vezetni és gyors befejezést erőltettünk, de ez láthatóan csak néhol volt sikeres.

Az egyéni teljesítményeket tekintve emelnél ki pozitív vagy negatív meglepetést?

Általában a pozitívumot szoktam kiemelni és ezt most is megtehetem. Ha egyetlen embert kell kiemelnem pozitívan, akkor ő Dubei Debóra lenne. Minden dicséretet megérdemel, ahogy csapatkapitányként játszott megfelelő gondolkodással, önbizalommal. Mindenkinek voltak jó és rossz periódusai, megmozdulásai, amin javítani kell, de igazából Debi az, akivel maradéktalanul elégedett vagyok.

Szerintem ezekben a pár napos FIBA-ablakokban a csapatkapitányok szerepe egyre inkább felerősödik.

Ezt az oldalt én még nem közelítettem meg így, de egyetértek. A pozitív szemlélet és az energia, amit bele tud tenni egy csapatkapitány, biztos, hogy nagyon sokat számít. Nincsen összecsiszolt csapatjátékot játszó csapat a mezőnyben. Ezért a személyisége, a hozzáállása és nyilván a játéktudása a csapatkapitánynak döntő lehet.

Beszéltünk a csapatkapitányról, most jöjjön a szövetségi kapitány. Kérlek foglald össze, hogy milyen feladatokat tartogat a következő két hónap?

Minél több meccset fogok megnézni személyesen vagy az online stream segítségével. Nagyon sokat kell beszélnem a játékosokkal. Mindenki számíthat arra, hogy hívom és egyeztetek vele a nyári feladatokkal kapcsolatban. Fel kell készülni az edzőtábor szakmai munkájára, ami mindenképpen hosszú időt vesz igénybe és egy klasszikus leülős papírmunka.

Be kell lőni azokat az edzőmérkőzéseket, amik megfelelő lehetőséget biztosítanak az Európa-bajnokságra történő felkészülésre. Itt már körvonalazódik egy spanyolok elleni találkozó lehetősége.

A keretet tekintve át kell átgondolni azt, hogy kik azok, akiket még be lehet vonni a projektbe, mert ez a csapat nyitott. Nagyon fontos az, hogy azok a játékosok, akik most részt vettek, alapemberek, de nem kihagyhatatlanok. Tehát mindenkinek megvan a helye, de veszélyben is van.

A programot Földi Attilával, a 3×3-as válogatott szövetségi kapitányával szorosan együttműködve alakítjuk ki, hiszen nekik már májusban kiemelt feladataik lesznek. Nagyon fontosnak tartom, hogy az egész női szakágat nézzük és képviseljük. Olyan programra törekszünk, ami mindenkinek jó felkészülést biztosít. Az látszik, hogy azok a játékosok, akik 3×3-ban dolgoztak az elmúlt években, profitáltak ebből. Szeretném, ha ez továbbra is így maradna.

A célok is hasonlóak, hiszen mindkét válogatott az olimpiai selejtezőért játszik majd. Bár célokról az Európa-bajnokság márciusi sorsolásáig, amíg nem látjuk a csoportokat, az ágrajzot, korai beszélni.

Igen, nekünk a sorsolás sok mindent meghatároz majd. Ettől függetlenül mindannyian erre vágyunk, mindannyian erről álmodunk, de tudnunk kell mi a realitás. Ha ezt a célt tűzzük ki magunk elé, akkor ennek eléréséért mindent meg fogunk tenni. Óriási szenzáció lenne, ha ott lennénk a selejtezőben.

Visszatérve a felkészülési találkozókra. Említetted a spanyol válogatottat, hatalmas szakmai elismerés, hogy lehetőség nyílik velük ismét megmérkőzni! A többi riválisnál gondolom meg kell várni a sorsolást és azt, hogy milyen stílusú csoportellenfelek lesznek?

Egyértelmű, hogy óriási elismerés számunkra, ha a selejtező-sorozat után a spanyolok úgy tekintenek ránk, mint potenciális partnerre. Ráadásul a jelenlegi tervek szerint az Európa-bajnokság előtti utolsó két találkozót szeretnék velünk játszani.

A további mérkőzéseket tekintve a sorsolás ismerete valóban fontos és akkor lehet lefixálni az ellenfeleket, a tornákat. Ettől függetlenül egy olyan esélyt, mint az előbb kiemelt spanyol, mindenképpen meg kell ragadni. Az óriási fejlődési lehetőség a csapatnak és a játékosoknak egyaránt.

Amikor 2019-ben ott volt a magyar válogatott az Európa-bajnokságon, akkor előtte évben a novemberi FIBA-ablakkal ért véget a selejtező. Segít valamennyit, hogy most februárban is találkoztatok és tétmeccset játszottatok?

Ez abszolút segít nekem is és a játékosoknak is. Minden egyes összetartáson újra és újra meg kell tanulnunk egymást. Minél közelebb van ez a közvetlen felkészüléshez, annál egyszerűbb. A játékosok formája, felkészültsége sem változik drasztikusan és – szemléletesen fogalmazva – én sem felejtek annyit.

Zárásul egy terület maradt. Mikor kezdődik a közvetlen felkészülés?

Május 1-én kezdünk. Olyan programot szeretnék összerakni, amelyben széles játékoskerettel számolunk.

Tudom azt, hogy május elsején nem lesznek ott például azok a játékosok, akik a bajnoki döntőben érdekeltek vagy adott esetben a WNBA-ben érintettek, de ez nem baj. A harcra kész kerettagokkal el kell kezdeni ismerkedni, a taktika részleteit áttekinteni.

Fokozatosan fognak bekapcsolódni a gyakorlásba a játékosok. Amennyire befolyásolja az évközi FIBA-ablakokat az, hogy ki mennyit játszik aktuálisan, éppen milyen fizikai állapotban van, milyen meccsekből jön, ez májusban kezelhetőbb. Akkor hosszabb idő nyílik a regenerációra.