Sok játéklehetőség és nagy bizalom az előrelépés kulcsa – interjú Boros Julcsival

Közel egy hónap szünet után a hétvégén folytatódnak a bajnoki küzdelmek hazánkban. A szezon első hetei kiváló egyéni teljesítményeket hoztak. Ilyen volt Boros Julcsié is, aki az Európa Kupában 32 perc alatt 15.5 pontot átlagolt. A TARR KSC Szekszárd kiválóságával beszélgettünk az előrelépés hátteréről.

Mielőtt belemennénk a klubszezonba, beszéljünk az aktualitásokról. Behívót kaptál a felnőtt válogatottba, így ott lehettél a novemberi soproni összetartáson. Hogy érezted magad?

Nagyon jó volt, jól éreztem magam. Motiváló a következő időszakra, hogy ott lehettem én is a válogatottal. Jó hangulat uralkodott végig, de emellett a selejtezőkre való felkészülésben kemény munka jellemezte ezt a pár napot.

Megtaláltad a helyed a csapatban?

Mindenkinek más szerepe van a klubjában, mint a válogatottban. Én második alkalommal csatlakozhattam a felnőtt válogatotthoz. Igyekeztem minél előbb felvenni a ritmust, megtanulni a játékokat. Szerintem elég gyorsan haladtam és jól ment.

Új fejezet kezdődött az életedben azzal, hogy kiöregedtél az utánpótlás válogatottakból. A Covidos leállást leszámítva a 2017-es U16-os Európa-bajnokság óta minden évben nagy feladataid voltak címeres mezben. Most viszont egy „üres” nyár áll mögötted. Tudtál regenerálódni?

Már az első U16-os Európa-bajnokságom előtt szerepeltem Slovenj Gradecben a Slovenia Ball-on, úgyhogy igen, nagyon hosszú ideig az összes nyaram az utánpótlás válogatottakban telt. Ez idő alatt Európa-bajnokságokon, két világbajnokságon és EYOF-on is részt vehettem, így nem lehet hiányérzetem.

Egyben viszont azt is jelentette ez a sok esemény, hogy kevesebb időm volt az off-season során egyéni edzésekre. Most erre nyílt lehetőség, aminek nagyon örültem. Erőnléti edzésekkel és egyéni képzésekkel telt a nyár. A felfrissülés és kis kikapcsolódás mellett hasznosan töltöttem azt az időszakot.

Jelöltél ki bármilyen konkrét célt, amit a nyári munkával szerettél volna elérni?

A célom az volt, hogy fizikálisan vissza tudjam hozni a sérülésem előtti formámat.

Az elmúlt évadban 2-3 hónapot kihagytam a hátsérülésem miatt. Akkor is beszéltük, hogy ez olyan kihagyás volt, amikor edzésben maradtam, de nem tudtam megfelelő intenzitású munkát végezni.

A nyár nagyon kellett ahhoz, hogy olyan szintre hozzam magam, amivel így el tudtam kezdeni a szezont.

Jelenleg hogy van a sérülésed? Hátráltat valamennyire ez a probléma?

Teljesen jól vagyok. Csinálom az előírt protokollokat, ami szükséges ahhoz, hogy ez így is maradjon. Szerencsére most semmiben nem hátráltat.

Extrán kezdted az évadot. Mielőtt kitérünk a statisztikákra, meccsekre, kérlek foglald össze, hogy minek tudod be ezt a jó rajtot? Miben más a mostani Boros Julcsi, mint a tavalyi?

Idén több lehetőséget kaptam, amit próbáltam kihasználni. Természetesen hozzá kell tenni, hogy voltak, vannak sérültjeink, akikre óriási szükségünk lenne. Bízunk benne, hogy hamarosan vissza tudnak állni és teljesebb lesz a csapat.

A több játéklehetőség mellett nagyobb szerep is hárult ránk fiatalabbakra döntő helyzetekben és ezzel is megpróbáltam élni.

Ebben az utolsó mondtam ragadnám meg az egyik fontos gondolatot. Jóval a nagyobb felelősséged is. Ezzel miként tudsz megbirkózni?

Én ezt abszolút pozitív kihívásnak veszem. Várom az új feladatokat és azokból mindig új motivációt nyerek. Meg kell tanulni helyén kezelni ezt is.

Nézzük a statisztikákat, a négy bajnokiról 25.8 perc alatt 9.8 pont, 4.3 lepattanó és 2 gólpassz az átlagod, a négy Európa Kupa meccsről pedig 32 perc alatt 15.5 pont, 1.8 lepattanó és 3 gólpassz. Egészen kiemelkedő és mondani sem kell, hogy jelentős előrelépés minden korábbi mutatóban. Mi az, amit fontosnak tartasz kiemelni ezekből?

Fontos az összes szegmens és a csapatmunka. Elég csak arra gondolni, hogy a csapattársaim kiváló asszisztjai nélkül a pontjaim nem sikerültek volna, nem lennék ennyire eredményes. A legfontosabb azonban a bizalom. Az, hogy bízott bennem a csapat és Zseljko is. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy ezt megtartsam. Emellett próbáltam a dobásaimon pontosítani és igyekszem védekezésben előre lépni. Ezek a számok azt is mutatják számomra, hogy ez sikerült.

Szerencsésen jön ki, hogy az első nem U20-as évedben, amikor már nincsenek védett perceid, ezt a szintlépést rögtön meg tudtad tenni.

A tavalyihoz képest fiatalabb a csapat. Vannak azért rutinosabbak a keretben idén is, de több lehetőség hárul a fiatalokra, ami ezt az átmenetet nagyban segíti. Szerencse egyik oldalról, de a csapat idei karakteréből is adódik.

Furcsa, hogy már nem te vagy legfiatalabbak egyike a keretben?

Nagyon fontos itt Szekszárdon, hogy évről évre sokan tudják megtapasztalni az A-csoportos légkört. Ebben sok segítséget kapnak a fiatalok. Pályafutásom korábbi szakaszában én is voltam ilyen feljátszó fiatal, amikor először tapasztaltam meg egy felnőtt csapat hangulatát. Mind a két oldalt el tudom képzelni, így nem furcsa az a szerep, hogy már a rutinosabbak közé tartozom.

Beszéljünk az Európa Kupáról. Szerintem nagyon fontos visszajelzés egy játékosnak, hogy azok a tulajdonságok, amik egy bajnokin érvényesülnek, nemzetközi meccsen is kijönnek. Nálad most egyértelműen ez történik. Hogy tekintesz a nemzetközi szereplésre?

Az Európa Kupára egy lehetőségként tekintek. Óriási esély az előrelépésre, hogy egy másik bajnokságban edződő más kosárlabda kultúrát képviselő rivális ellen ki tudjuk próbálni magunkat. Ez nem csak egyéni szinten, de a csapatnak is nagy előnyére válhat.

Három nagyon eltérő gárda ellen kell alkalmazkodni a csoportmeccseken. Próbálom a perceimet hasznosan kihasználni. Örülök, hogy itt is tudok játszani és tapasztalatokat szerezni, rengeteget lehet tanulni ebből!

Jó hallani a hangodat! Jól veszem ki, hogy most a helyén van minden?

Igen, most jól érzem magam!

A következő időszak céljait miként foglalnád össze?

Eddig nyolc mérkőzésünk volt, közte négy hazai, amelyeket mind meg is nyertünk. Fontos cél, hogy próbáljuk megtartani ezt a hazai veretlenséget. Az elkövetkezendő időszakban több kiemelt mérkőzést játszunk itthon, amiket hozni szeretnénk.

Jön a rangadók időszaka, melyekhez nagyon pozitívan állok. Bízom benne, hogy csapatként egységesen küzdve sok győzelmet ünnepelhetünk.

Említetted a nyolc tétmeccset: négy bajnoki, négy Európa Kupa. Rettenetesen korán jött egy nagyon hosszú szünet. Milyen leállni ennyire hamar és utána folytatni?

Arról, hogy milyen folytatni, még nem tudok semmit mondani. Most lesz szombaton az első bajnoki mérkőzés, az mindent megmutat. Én összességében bízom a pozitív folytatásban és abban, hogy idegenben is több mérkőzést tudunk nyerni az előttünk álló időszakban.

Mentek játékosaink utánpótlás válogatottakba, felnőtt válogatottba, míg a többiek itthon edzettek. Nagyjából egy hét volt közös edzésre, ami remélem elég lesz arra, hogy ki tudjuk javítani a szezon első heteiben tapasztalt hibákat.

10 csapatos lett a bajnokság, több gárda kerete is átalakult. Hogy látod az eddigiek alapján a Szekszárd helyét a mezőnyben?

Bármire képesek lehetünk. Voltak jobb és rosszabb időszakok, de ha a sérültjeink visszatérnek és mindent összerakunk, illetve következetesen kitartunk azon az úton, amin elindultunk, akkor szépen fogunk fejlődni. Onnantól tényleg igaz, hogy bármi lehet.

Elég nehéz megmondani négy forduló után, hogy mi lesz az évad végén. Hosszú a bajnokság és bárkivel bármi történhet. Sokszor nem is tudjuk befolyásolni a dolgokat. Erősödhetnek az ellenfelek vagy ahogy a mi példánk is mutatja, bármikor bárkinél beüthet egy komolyabb sérüléshullám.

A sérülés soha nem jókor, nekünk ráadásul a nemzetközi kupameccsek legelején ütött be. Úgy teljesítettünk négy meccset a csoportkörből, hogy két légiósunk nagyon keveset tudott vállalni. Ana Vojtulek az első mérkőzés első negyedében esett ki, Nikola Dudasova az utolsó találkozón Csehországban játszhatott először. Hiányoltuk őket, de mindent megtettünk, hogy minél jobban helyettesítsük őket és átvegyük a szerepüket.

Milyen érdekes ez a kérdés! Nyilván sokan gondolhatják erről az őszi időszakról, hogy így túl nagy ára volt és túl sokat kivett a csapatból az Európa Kupa, de közben éppen a beszélgetésünk igazolja a létjogosultságát. Egy 32 percet és 15.5 pontot átlagoló 21 éves magyar játékost kérdezhetek. Ennél értékesebb tapasztalat feltörekvő fiatalnak nem kell.

Tapasztalatszerzésnek elképesztően jó. Mindenből tudunk tanulni, vissza lehet nézni a mérkőzéseket, magunkat is kielemezni. Sokat lehet hasznosítani ebből. Remélem ezen az úton haladunk tovább!