Magyarország

Sorsdöntő mérkőzés előtt a Ludovika-FCSM Csata – Böröndy Vivient kérdeztük

Szerző: Nagy Norbert

2021.04.20. 10:26

#Böröndy Vivien, #F1, #Ludovika-FCSM Csata

Szerdán 16 órától rendezik az 5. helyért kiírt Ludovika-FCSM Csata – Vasas Akadémia párharc sorsdöntő harmadik mérkőzését. A találkozó előtt Böröndy Vivient, a Ludovika-FCSM Csata játékosát kérdeztük a szezon eddigi alakulásáról.

Indítsunk egy kicsit távolabbról. A saját teljesítményed szempontjából hogy értékeled a bajnoki alapszakaszt? 

Szerintem jó ritmust tudtam fogni új érkezőként a csapatban. A Csatáról tudni kell, hogy erős támadójáték jellemzi és úgy gondolom, hogy ebben sikerült felvennem a lányokkal a ritmust. Több alkalom is volt, hogy több mérkőzésre kulcsjátékost kellett nélkülözni a szezon során. Kétszer Horváth Bettit és egyszer Lelik Rékát. Több játékosnak, köztük nekem is elő kellett lépni ez idő alatt vezérként.

Úgy érzem, hogy sikeresen vettem az akadályt, próbáltam a lehető legtöbbet kihozni magamból támadásban és védekezésben egyaránt. A csapatnak maximálisan a hasznára lenni és eleget tenni az edzői utasításoknak. Élveztem azt, hogy volt játéklehetőségem. Szerintem évről évre tudok fejlődni és ezt a tendenciát szeretném még hosszú évekig folytatni.

Említetted a fejlődést. Ennek egyik legerősebb szakasza volt szerintem itt a rájátszásban, amikor a csapat egyik legrutinosabb játékosaként egymást követő négy alkalommal – a TFSE elleni három meccsen és a Vasas párharc nyitányán – is kétszámjegyű pontot, illetve VAL-t értél el. Belülről is így látod?

Minden szakaszt nem tudok ennyire pontosan felidézni. Ha visszanézem ezeket a statisztikákat, akkor az jól látszódik, hogy volt a pályán több lehetőségem és tudtam jobban teljesíteni. Szerintem eleget tettem annak, hogy vezérként kellett előre lépni és a legtöbbet segíteni a csapatnak egy ilyen helyzetben, aminek örülök. Szeretnék minél többet fejlődni ezekben az időszakokban.

A csapat fele fiatalabb játékosokból áll. A keretben 1994-es születésű játékos a legidősebb és utána én következek a sorban. Tehát az idősebb játékosok közé tartozom, ami felelőséggel jár, de én nem tartom magam kiemelkedően rutinosnak vagy öregnek, sem a sportban sem és életben pedig főképp nem.

Folytassuk a TF párharccal. Nem indult jól, de szépen felálltatok és továbbjutottatok. Miben látod annak a kulcsát?

Az első meccsen otthon játszottunk. Láttuk a bemelegítésnél, hogy két kulcsjátékosát nélkülözi a TF és úgy gondolom, hogy ez nem jött nekünk jól. Megnyugodtunk a bemelegítéskor, hogy sima lesz. Kétszer annyira kellett volna fókuszálni. A védekezésünk katasztrófa volt az elejétől kezdve. Nem azt az arcunkat mutattuk, ami valójában ismert.

A második meccsen nem volt apelláta. Tudtuk, hogy nincs más opció csak a győzelem idegenben. Ilyen szellemben léptünk parkettre. Teljesen más teljesítményt nyújtottunk. A szívünket, lelkünket kiadtuk. A harmadikat pedig ezek után otthon be kellett húzni.

Továbbjutás után jött az 5. helyért a Vasas, mely párharc jelenleg is tart. Mi játszódik le egy csapatban, amikor kijön az ellenfél és egy félidő alatt dob 59 pontot 73%-os mezőnymutatóval? Aki nem tudná a párharc nyitányán hazai pályán nagy előnyt adott le a Csata a második félidőben és 93-91-re alulmaradt.

Szerintem azt a meccset kétszer megnyertük… A Vasas nagyon jól dobott, nagyon egyben voltak. A padról is érkeztek olyan pontok, amik extrának számítanak és vitték előre a csapatukat. Én azt sajnálom igazán, hogy 17 pontról visszaengedtük őket. Ott mentálisan éreztem problémákat. Nem tudtunk fókuszálni. Rá kellett volna tenni egy lapáttal és meg kellett volna nyerni a mérkőzést. Sajnos nem sikerült.

Kaptuk egymás után a pontokat, a 2+1-eket, mivel nem használtuk okosan a faultokat. Ez őket egyre jobban feltüzelte, közösségileg egyébként is egy nagyon jó csapatot alkotnak. Az lehetett nekünk a vesztünk, hogy abban a periódusban nem fókuszáltunk eléggé a védekezésre.

Amikor készültem az interjúra, akkor a fordulópontként a második mérkőzés második negyedét írtam fel. A 13. percben 27-20-as hátránynál kért időt Tursics Krisztián. Addig 13 perc alatt 27 pontot kaptatok, a hátralévő 27 percben összesen 32-t. Ez volt a kulcs? 

Én úgy gondolom, hogy az lehetett az egyik. A második mérkőzésen sem volt tökéletes a védekezésünk, de egy fokkal már jobban összeállt. A zónánk működött és ez annak is volt köszönhető, hogy a Vasas nem minden szituációból értékesítette jól a távoli dobásait. Mondjuk mi sem, mert nekünk is katasztrófa lett a triplamutatónk, de mégis összességében úgy gondolom, hogy ez a védekezés lehetett az a fordulat.

Harmadik meccs jön, április végén járunk, ötödik alkalommal találkoztok január óta. Lehet még újat mutatni egymásnak vagy ez már csak mentális játék?

Én azt gondolom, hogy ez már csak mentális játék. Minden csapat ismeri a másikat ilyenkor. Egész szezonon keresztül egymás ellen játszunk. Én nem gondolom, hogy arra megy ki a játék, hogy bármelyik csapat is újat mutasson az ellenfelének. Az fog győzni, aki frissebb lesz, koncentráltabb vagy éppen jobban akarja a sikert.

Nyilván nem tudjuk a párharc kimenetelét és nem mindegy milyen pozícióban zártok, de ha a szezon egészét nézem, akkor ez az 5-6. hely reális?

Én mindenképpen úgy gondolom, hogy reális. Nagyon örültem volna, ha négybe kerülünk. Ebben a szezonban azonban a koronavírus minden csapatnál, ahogy nálunk is, közbeszólt. Játékosok dőltek ki bizonyos periódusokra. Szerintem egyébként a négy közé jutás is reálisan elérhető lett volna, de ez az 5-6. hely szép eredmény, hiszen Európa Kupás szereplésre feljogosító pozíciók. Nyilván törekszünk arra, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki és az 5. helyen végezzünk. Ezért mindent meg fogunk tenni szerdán.

Egyike vagy annak a három játékosnak, aki minden mérkőzésen pályára lépett. A 22 alapszakasz (25.5 perc, 8.2 pont, 3. lepattanó, 1.3 gólpassz, 10 VAL átlag) és az eddigi hét rájátszás (29.3 perc, 9.6 pont, 3 lepattanó, 1.7 gólpassz, 9.7 VAL átlag) találkozó alapján megérte belevágni ebbe a kalandba?

Ezt megelőzően a Vasas játékosa voltam, nagyon szépek éveket töltöttem ott és szerettem ott játszani. Én mindenképpen azt gondolom, hogy megérte belevágni. Másfajta kosárlabdát ismerhettem meg és tanulhattam más edzőktől. Összességében visszatekintve a játék több szegmensében is fejlődtem taktikailag és technikailag. Jó a környezetváltozás, jó az, hogy más-más edzőtől tanulhat, más szerepet tölthet be egy játékos. Összességében mindenképpen megérte.