:
:
A Portugáliában zajló U20-as A-divíziós Európa-bajnokságon csütörtökön már a negyeddöntõk következnek. A magyar válogatott 19 óra 30 perctõl Spanyolország ellen lép pályára a legjobb négy közé jutásért.
Fotó: FIBA
Olyan erényeket csillogtatva jutott el U20-as válogatottunk az A-divízió legjobb nyolc csapata közé, mely a kontinens kiemelkedõ együtteseit jellemzik. Négy mérkõzés után a mieinknek van a legkevesebb eladott labdája (44), a harmadik legtöbb szerzett labdája (46) és a harmadik legtöbb gólpassza (80). Ilyen szintû számokat ezen a tornán Spanyolország és Oroszország produkál. Ezek azok a mutatók, melyek a játék minõségérõl sokat elárulnak. Hiszen itt nem arról van szó, hogy egy-egy alkalommal nagyon kijön a lépés, hanem stabilan tud olyan labdabiztos és hatékony lenni válogatottunk, amivel már nagy tornán oda lehet férni a mezõny elsõ felébe. Ez óriási dolog és nagyon szép jövõvel kecsegtet.
A magyar válogatott az elõbb kiemelt erények mellett kiemelkedõen dob ezen a tornán. Kereken 81 pontos átlaga van a négy meccsen, melynél csak az oroszok és a spanyolok dobnak jobban. Emellett a miénk a második legjobb triplamutató, egyedül a szlovén válogatott elõz ebben. Náluk ez tradicionálisan része a játéknak. A magyar csapatnak a nagy erénye – és ezt a szerbek elleni gyõztes meccs tökéletesen megmutatta -, hogy nem egy tehetségre építhet Cziczás László. Studer Ágnes a torna egyik legjobb irányítója, de Dubei Debóra, Aho Nina, Kuttor Enikõ vagy éppen a bosnyákok ellen egészen extrát hozó Weninger Virág is el tud dönteni egy-egy fontos meccset. Miközben természetesen a keret minden tagja értékes megoldásokkal tud hozzájárulni a szerepléshez. Ritka még a legnagyobb nemzeteknél is, hogy ennyi ilyen remek versenyzõi adottságokkal rendelkezõ játékosa legyen.
Ha a magyar csapat titkát keressük, akkor azt is el kell mondani, hogy kiválóan ellensúlyozzuk azt, hogy a lepattanócsatában többször is alulmaradtunk már a riválisainkkal szemben. Ráadásul szintén hátrány, hogy az elsõ négy meccset tekintve a magyar csapat ellen ítélték a legtöbb faultot. Volt ebben néhány kifejezetten rossz fújás, mint a szlovénok elleni elsõ félidõ vagy a bosnyákok elleni második. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy amíg mûködik a rotáció, addig ez belefér. Sokszor hasznos fegyver is, ha nem engedünk könnyû pontokat a riválisoknak.
A negyeddöntõben az a Spanyolország érkezik, amelyik ebben a korosztályban döbbenetes fölényben van. Elég annyit mondani, hogy 2009 óta minden évben döntõt játszottak és ezekbõl ötöt meg is nyertek. Olyan a képzési rendszerük, hogy erre a korcsoportra sebességben, a döntéshozatal minõségében és nem utolsó sorban védekezésben olyan jól szervezett csapataik vannak, amelyekkel nehéz felvenni a versenyt. Azt már tegnap kiemeltük, hogy itt Portugáliában átlagban 26,5 ponttal nyerték eddig a meccseiket. A Sopronba igazoló Angela Salvadores mellett a 15 pont felett átlagoló és a felnõtt válogatottal már Európa-bajnoki címet szerzõ Maria Conde, illetve Maria Araujo és Iho Lopez a húzójátékosaik.
Kifejezetten jó szerkezetû a spanyol csapat, mely átlagban 50%-al dob mezõnybõl, még a mieinknél is több szerzett labdájuk van. Ellenük csak akkor van esély, ha sikerül a dobóformát a korábbiakhoz hasonló magas szinten tartani. Emellett minimálisra kell szorítani az eladott labdák számát, hiszen ezeket könyörtelenül megbüntetik. Több mint 22 pontot szereznek meccsenként ilyen szituációkból. Minél több alkalommal felállt védelem elleni játékra kell kényszeríteni a spanyol csapatot. A litvánok 25 percen át tegnap kifejezetten jól oldották meg ezt a feladatot. Náluk ott csúszott el a történet, hogy lábbal nem bírták. Mivel jól van rotálva a magyar csapat, ez a veszély a mieinket nem fenyegeti. Összességében Spanyolország az esélyes, de a magyar válogatott egyértelmûen azon csapatok közé tartozik ebben a mezõnyben, amelyik megszorongathatja õket.
