Hirdetés
Válogatott

Studer Ágnes: Nagy önbizalom és akarás lehet a siker titka Spanyolországban



:

:

Hirdetés

A Szekszárd remek formában lévő irányítójával beszélgettünk Huelvában.

Kezdjünk a Szekszárddal. Idén már megvertétek a két tavalyi Euroliga-döntős csapatot ami mutatja az erőtök, viszont becsúszott vereség a BEAC és a DVTK ellen. Összességében, hogy értékeled szezonból eltelt időszakot?

Az idény elején nagyon nem voltunk még összeszokva, az edzéseken is érezni lehetett, hogy akadoznak a dolgok, pláne mérkőzéseken. A BEAC elleni meccsen amellett, hogy a csapat nem volt összekovácsolódva, rettenetes napot is fogtunk ki, sok ziccert és üres dobást rontottunk, ami vereséghez vezetett. Jó úton járunk azóta, hibák vannak, de napról napra fejlődünk, a légiósok is kezdenek teljesen beilleszkedni. Mondhatjuk ebből a szempontból nem jött jól a válogatott szünet, kicsit megtöri a lendületünket, ott szeretnénk folytatni, ahol most abbahagytuk.

Ami a játékodat illeti egy fajta kiteljesedés látszik rajta, az Euroligában négy forduló után te átlagolod a legtöbb gólpasszt – 4,7-ről 7,5-re emelkedett ráadásul ez a szám. Te is érzed a kiteljesedést, illetve minek köszönhető ez a javulás?

Azt kell mondjam a keretünk erősödése is szerepet játszik ebben, eddig is jó dobóink voltak, de a mostani légiósaink különösen kiemelkednek ebben, nagyon jól érezzük egymást a pályán. Főleg a 2-2 bontásokból szoktam megtalálni a kifelé-befelé passzt, amiből nagyon jó százalékkal tüzelnek a többiek. Emellett igen, én is úgy érzem, hogy jó lendületben vagyok, kezdnem mindenkivel megtalálni a közös hangot, ami segít abban, hogy lássam, ki honnan, hogyan szeret dobni, persze ezen edzéseken rengeteget dolgozunk. Összességében szerintem ezeknek köszönhető a fejlődés. Szeretném még tovább növelni a számot, de ha már tartani sikerül, annak is nagyon örülök.

Sikerült átmentened a jó formát a válogatottba is és a csapat is lehengerlően játszott Romániában, nem kényelmesedett bele abba, hogy osztálykülönbség volt a két gárda között, ami azért nem lehetett egyszerű. Nyilván keményebb próbatétel vár most rátok, mit vársz a spanyolok elleni mérkőzéstől?

Én személy szerint minden mérkőzésre úgy megyek ki, hogy a maximumot szeretném nyújtani, sokat dolgoztam magamon, hogy otthon, idegenben és bárki ellen megfelelő mértékben fel tudjam pörgetni magam. Elégedett vagyok a csapat teljesítményével, nem számítottam ennyire jó játékra, edzéseken mindenki éles volt, de a mérkőzés ugye teljesen más. Azt várom a spanyolok ellen, hogy amit jól csináltunk a románok ellen és átmenthető egy jóval erősebb csapat ellen is, gondolok itt a lepattanózásra és jó dobóhelyzetek megtalálására. Nem szabad megszeppeni azért, mert idegenben játszunk Európa egyik, ha nem a legjobb csapata ellen, sőt még jobban akarni kell! Nem lesz annyi üres helyzetünk, nem lesz könnyű dolgunk, de nagy önbizalommal kell játszani és bízom benne, hogy sikerül a bravúr.

Külső szemmel nézve, én meglepőnek és furcsának tartom, hogy egy év kihagyás telt el az első két selejtező mérkőzés és a mostani kettő között. Mennyire nehezíti meg a dolgotokat az, hogy hosszú ideig nem játszottatok tétmérkőzést címeres mezben?

Valóban nem egyszerű helyzet, persze zsúfolt mindenki naptára, de nem szerencsés ekkora kihagyás. Teljesen átalakulnak a keretek egy selejtezősorozaton belül is, nehéz összerakni a játékot hosszútávra. Persze voltak összetartásaink közben, de a tétmeccseknél jobban sehol nem jönnek ki jobban a hibák és nem is tud összeállni a játék úgy, mintha intenzívebben jönnének ezek a találkozók. Ennek ellenére a csapat nagyszerűen megoldotta ezt Romániában, reméljük Spanyolországban is így lesz.

Fotók: Girgász Péter/MKOSZ

Hirdetés