Szabó Tünde a magyar sport újraindításáról és a gazdasági hatásokról
:
:
Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár a Nemzeti Sportnak adott interjút a magyar sportélet újraindításáról és a gazdasági hatásokról.
A világ sportéletében mi voltunk az egyik olyan ország, ahol az utolsó pillanatban állt le a sportélet – a nyitást tekintve viszont az elsők voltunk, hiszen fontosnak tartottuk, hogy ez az átmeneti időszak a lehető legrövidebb legyen.
– fogalmazott Szabó Tünde az interjúban, aki hangsúlyozta: az újraindításnál a fokozatosság elvét követték. A folyamat felgyorsítását a kedvező járványügyi adatok tették lehetővé és sportszakmai, illetve mentális okok miatt vált szükségessé.
Amint megvolt a lehetőség rá, hogy élsportolóink visszatérjenek a pályákra, a termekbe, mi engedélyeztük – szigorú feltételek mellett. És ezt a sport világa érdeklődve figyelte, mi több, tulajdonképpen azt kérdezte: hogy engedhetjük meg? Megtettük, mert minden adva volt a lépéshez: a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és az Országos Sportegészségügyi Intézettel szorosan együttműködve a sportágakra külön-külön meghoztuk a szabályokat, figyelembe véve a sajátosságaikat. Fontos volt, hogy a mentális oldalra is figyeljünk, ezért is tettünk meg mindent azért, hogy legjobbjaink mielőbb elkezdhessék újra a munkát. Mert újra kellenek a célok! Annak pedig, hogy elhalasztották az olimpiát, nézzük a jó oldalát – gondoljunk csak bele, azt milyen nehéz lenne feldolgozni, ha eltörölték volna…
– mondta a sportért felelős államtitkár.
A sportági szakszövetségek állami támogatása átlagosan 20%-al csökken, de összességében a magyar sport jól átvészelheti a válságot. Szabó Tünde szerint ennek oka, hogy a sport állami támogatása stabil maradt és ez olyan alapokat ad, amire visszaesés esetén is lehet építeni.
Hogy a sport világa mekkorát lép hátra, nagyban függ a gazdasági élettől, az újraindításától. Ebből a szempontból mindenképpen előny, hogy Magyarországon a sport nemzetstratégiai ágazat, vagyis kiemelten támogatott – ez a tény a jövőben még inkább felértékelődik. A napokban olvastam egy tanulmányt, amely arról szólt, hogy a sportszponzoráció tavalyhoz képest harminchét százalékkal visszaesett az idén. Ez nagy arány, és a hatása biztosan eléri Magyarországot is, ha már el nem érte. De mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy nálunk a sport állami támogatása, vagyis a különböző programok, a taorendszer, a tizenhat kiemelt sportág támogatása stabil hátteret ad. Nagyon erős szakmai alapokkal rendelkezünk, ennek köszönhetően hamar fel fogunk állni, és nemsokára onnan indulunk tovább, ahol a járvány előtt tartottunk.
– összegzett az államtitkár.
A versenyrendszerek leállításának, a nemzeti bajnokságok félbeszakításának érzékeny pontja volt, hogy miként könyveljék el az eredményeket. Az, hogy nem hirdettek végeredményt a legtöbb országos bajnokságban a profik mellett a felvételizni készülő fiatalok életét is érintette. Az országos sporteredményekért ugyanis többletpontok járnak és ezt így idén nem realizálják. Igaz ugyankkor, hogy az utolsó nyolc év sporteredményeiért szerezhető többletpont, tehát “csak” egy szezon esik ki.
Azok a sportszövetségek, amelyek a bajnokság felfüggesztéséről, befejezéséről, elhalasztásáról döntenek, szintén jogosultak határozni a felvételi többletpontokra jogosító igazolás kiadásáról is. Tekintettel arra, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján a sportszövetségek működtetik a sportág, illetve a sportterület versenyrendszerét, szakmai irányítóként jogszabályban meghatározott feladatokat látnak el, és kizárólagos jelleggel különleges jogokat gyakorolnak. A bajnoki eredmények megállapítása és kihirdetése is az ő joguk és felelősségük, az Emmi ebben a kérdésben nem dönt. Az eredményhirdetés nélkül záruló bajnokságok (alap-, illetve középszakaszok) és a törölt vagy későbbre halasztott bajnoki versenyek a hatályos jogszabály szerint sajnos nem jogosítanak felvételi többletpontokra.
– mondta a versenyrendszerek leállításáról Szabó Tünde.
