Szalay Ferenc helyzetértékelése a világjárvány hatásairól
:
:
Szalay Ferenc a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének az elnöke a SportTV Mai helyzet című műsorában nyilatkozott az elmúlt időszakról.
A kosárlabda sportág életében is jelentős változást hozott.
– mondta a világjárványról az MKOSZ első embere.
Felidézte a beszélgetés során Szalay Ferenc, hogy a Famila Schio – Sopron Basket Euroliga mérkőzés kapcsán éreztették először hatásukat a magyar kosárlabdában a világjárvánnyal felmerülő kérdések. A sportvezető szerint “megelőztük korunkat” a nagyon komoly veszélyhelyzet felismerésében. A szövetség végig azt az álláspontot képviselte, hogy “jobb visszább lépni” és “senkit nem szeretnének veszélyeztetni”.
A legnagyobb kérdés, hogyan készüljünk a jövőre.
– fogalmazott Szalay Ferenc, aki a sportág gazdasági helyzetéről beszélt a folytatásban:
A klubok anyagi forrásai csökkeni fognak. Másként tudják szervezni az életüket. Kevesebb költségvetésből, de próbálják a minőségi kosárlabdát tartani. Beláttak a klubok képviselői, hogy ez a vírusveszély komoly problémát okoz. A tűrőképességük határán vannak, de együtt közösen meg tudunk oldani ilyen jellegű problémát is.
Szalay Ferenc részletesen beszélt a TAO kérdéséről. Hangsúlyozva, hogy amikor 9%-ra csökkent 16-ról a befizetendő társasági-adó mértéke, az önmagában komoly bevételt kiesést jelentett a kluboknak. “Kevesebbet tudtak megcélozni akkor, de még összegyűjtötték a pénzeiket.” – tette hozzá. Az, hogy az adózók fejlesztési tartalékot képezhetnek és ezzel csökkenthetik az adózás előtti eredményüket, szintén azt jelentette, hogy még kevesebb társasági adó tud mozogni a sportág felé.
Elindult a kormányzati szintű gondolkodás, hogy hogyan tovább a társasági adóval. A sportállamtitkárság kellő bölcsességgel meg fogja találni a megoldást. A látványsportágak pontosan tudják az elmúlt 8-10 év tapasztalatai alapján, hogy mennyi pénzre van szükségük az optimális működéshez és ezt biztosítani kell. Az elvárás, a minőség terén meg kell, hogy fogalmazódjon államtitkársági, sportpolitikai szinten, hogy a finanszírozás mögé milyen eredményességet, minőséget kell rakni.
– hangsúlyozta Szalay Ferenc, akit arról is kérdeztek, hogy a klasszikus sportszponzorációt ez milyen irányba mozdíthatja el.
A szponzorációnak eddig sem tett jót a TAO. A cégek jelentős része úgy volt vele, hogy ezzel segíti a sportot és nincs szükség a szponzorációra. Az elmúlt néhány évben kezdett visszatérni. A legnagyobb szponzorok általában az önkormányzatok akár az élsportban, akár az utánpótlás nevelésben. A járványhelyzet okozta probléma itt komoly bajt okoz, mert az önkormányzatok bevételei a gazdaság teljesítőképességének visszaesésével csökkeni fognak. Hogy ebből mennyi tud jutni kultúrára, sportra, érdekes kérdés. Nyilván a sport önmagában az önkormányzatnál az egészséges életmódra való nevelés ösztönzését szolgálja és emellett marketing lehetőség. Nem szabad feladni ezt, de hogy mennyi forrás fog jutni, csak néhány hónap múlva derül ki.
– mondta az MKOSZ elnöke.
Óriási kérdés a világ sportéletében, hogy ez a leállás milyen lemorzsolódást hoz magával a sportolók között. Szalay Ferenc bizakodó a kosárlabdával kapcsolatban.
Ha a gyerekkel megértetjük, hogy ez egy különleges helyzet és ennek vége lesz előbb vagy utóbb. Ha életben tudjuk tartani a mozgásigény fontosságát, mert futni bármikor lehet. Szokták mondani, hogy a láb mindig kéznél van. Úgy sok mindent lehet tenni azért, hogy a sportmunka – ha nem is a kosárlabda munka – megtörténjen. A gyereket igenis lehet motiválni arra, hogy “bírd ki öregem” – mert jönni fog egy jobb időszak.
– jelentette ki Szalay Ferenc, majd hozzátette: úgy érzékeli, a fiataloknak nagyon hiányzik, hogy a kosárlabda közösség összeálljon. Komoly felelősség mindenkinek, hogyan tudja fenntartani a tüzet. Szövetségi szinten erre próbálják ösztönözni az edzőket.
Nagy változás állt be az akadémiák működésének rendszerében, amiről szintén kérdezték a sportvezetőt.
Azzal, hogy négy állami akadémia működik a kosárlabdában, nem azt jelenti, hogy ezek az akadémiák jelentik a megoldását a sportág utánpótlásának. 21 akadémia alakult és mi egy olyan audit programot vittünk végig, amely arra kötelezte az erre jelentkezőket, hogy létrehozzák azt a létesítmény-hálózatot – tornatermet, erősítő termet -, edzőket és orvosi hátteret biztosítsanak, hogy megfeleljenek az akadémiai elvárásoknak. Most eljutottunk oda, hogy ezt a 21-et túl soknak tartottuk. Szűkítettük az akadémia státusszal bíró nevelő-egyesületek számát. Tudom azonban, hogy vannak olyan műhelyek, amelyek nem akadémiák, de legalább olyan jól dolgoznak. Most van négy (Sopron, Pécs, Honvéd, Debrecen) államilag finanszírozott akadémia. Van mellette hat nem államilag finanszírozott, de akadémiai szintet tudó nevelő-klub és van mellette nagyon sok olyan egyesület, ahol szintén szép minőségi elvárásokat tudunk megfogalmazni. Én nem misztifikálnám túl az állami akadémiákat, viszont nagyon fontos, hogy stabil finanszírozásuk van és ez garantálja, hogy a legmagasabb minőséget is tudják hozni. Sok gyerekkel tudnak dolgozni.
– vázolta az akadémiákkal kapcsolatos elképzeléseit Szalay Ferenc, majd beszélt az edzőképzésről. Mint minden látványsportágnak, úgy a kosárlabdának is meg kell birkóznia azzal a feladattal, hogy jobban képzett és magasabban kvalifikált edzőkből egyre többre lesz szüksége.
A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbiakban:
