:
:
Szombaton Fehéroroszország fõvárosában Minszkben elrajtol a 2018-as U17-es leány kosárlabda Világbajnokság. Érdekes tornára van kilátás, melyen 16 válogatott 192 játékosát láthatjuk. A magyar csapat erõs mezõnyben mutathatja meg tudását.
A csoportok beosztása
A-csoport: Japán, Kolumbia, Fehéroroszország, Franciaország.
B-csoport: Kína, USA, Olaszország, Mali.
C-csoport: Argentína, Új-Zéland, Spanyolország, Magyarország.
D-csoport: Angola, Lettország, Kanada, Ausztrália.
A magyar válogatott a C-csoportban kezdi meg a szereplését. Az elutazást megelõzõen lapunknak Völgyi Péter szövetségi kapitány részletes interjút adott, összefoglalva a felkészülési meccsek tapasztalatait és vázolva a terveket. Válogatottunk Argentína ellen kezd, akik tavaly hazai pályán az U16-os Amerika-bajnokságon túlzás nélkül egy drámai meccsen, hosszabbítás után szereztek bronzérmet. Ez az argentin csapat a saját kontinensén az Egyesült Államoktól és Kanadától ugyan messze elmarad szerkezetben, képzettségben, de jól küzdõ, kellemetlen stílusú gárda ellen kezdünk.
A magyar válogatott csoportjában szerepel Új-Zéland, akiknek a játékerejét nehéz meghatározni. Tavaly már az U16-os korosztályban is az Ázsia-bajnokságon szerepeltek az óceániai térség csapatai. Itt Ausztrália, Japán és Kína mögött lettek negyedikek. Ez egy reális sorrendnek tûnik, de Új-Zéland folyamatosan fejlõdik. Sok ausztrál vagy Ausztráliában tanult szakember dolgozik náluk és emiatt egyre versenyképesebbek a nagy tornákon. Spanyolország ellen zárja válogatottunk a csoportkört. Õket ismerhetjük a legjobban, hiszen a felkészülés alatt három rendkívül szoros meccset vívtunk velük. A játék képe és a statisztika is azt mutatja, hogy nagyon közel van egymáshoz a két gárda. Jó lenne, ha a Világbajnokságon ismét sikerülne megszorongatni a spanyolokat és egy ilyen végjáték a javunkra dõlne el.
A C-csoport csapatai a szerdai nyolcaddöntõben a „D” jelû négyes válogatottjaival játszanak keresztbe. Itt a címvédõ Ausztrália, illetve Lettország, Kanada és Angola szerepel. Az ausztrálok idén is esélyesek, a 2017-es U16-os Ázsia-bajnokságot megnyerõ csapatukra építenek. Az egy nagyon jó szerkezetû és remek felfogásban játszó gárda volt. A FIBA beharangozója Shyla Heal nevét emeli ki, de még legalább 3-4 játékosban ebbõl a generációjukból komoly karrierre van lehetõség. Kanada hagyományosan erõs az U16-U17-es korcsoportokban. Atletikus, jó fizikális alapokkal rendelkezõ játékosaik vannak, akikkel ebben a korosztályban lehet eredményesen szerepelni.
Ez a kanadai generáció tavaly az USA mögött ezüstérmes volt az Amerika-bajnokságon. Brynn Masikewich személyében van egy tehetséges centerük, akit pár év múlva jó eséllyel az Egyesült Államok valamelyik jegyzettebb egyetemén láthatunk majd. A letteket ismerhetjük, hiszen a tavalyi bourges-i menetelés során õket verték a mieink az elõdöntõben. Náluk szintén van átfedés a keretben. A lettekre is igaz, hogy soha nem szabad õket lebecsülni. Ha nem is extra egyéniségekkel rendelkezik ez a korosztályuk, de stabil alapjaik vannak.
Pillantsunk át egy kicsit a másik ágra is, bár az itt szereplõ csapatokkal legkorábban majd pénteken találkozhatunk. Az A-csoportba került a tavalyi U16-os Európa-bajnok Franciaország. Õk elhozták Iliana Rupert-et, aki annak a kontinenstornának az MVP-je volt. A fiatal center azóta a Bourges-tól kapott szerzõdést. Ki kell emelni Zoe Wadoux nevét, tõle szintén nagy karriert várnak Franciaországban. Ez a csapat egyértelmûen éremesélyes, ráadásul várhatóan nem lesz nehéz dolguk a csoportban. Egyedül Japán okozhat nekik kellemetlen perceket. Õk tavaly saját szempontjukból kiemelkedõ U16-os Ázsia-bajnokságot teljesítettek és csapataik egyre versenyképesebbek. A távoli dobásokra építõ gyors játékukra nehéz felkészülni.
Bár a legtöbb nagy torna esetében azt mondjuk, hogy a házigazdával számolni kell, ez jelen esetben nem féltétlenül igaz. Ez a fehérorosz generáció ugyanis tavaly kiesett az U16-os A-divízióból, ráadásul annak a gárdának is a két legjobbját sérülés miatt elveszítették. Biztos, hogy a közönség támogatása mellett nagyot küzdenek majd, de meglepetés lenne egy ütõképes teljesítmény és eredményes szereplés tõlük. Kolumbiára ugyanez igaz, akik ugyan nagyon lelkesek, de saját kontinensükön sem meghatározóak.
A B-csoportban szerepel az Egyesült Államok válogatottja. Mindig a legnagyobb esélyesként kell velük számolni, bár messze nem ez a legerõsebb FIBA tornájuk. Két éve Zaragozában például csak bronzérmesek voltak, de akadt olyan nyár, amikor U16-os Amerika-bajnokságon döntõt veszítettek Kanadával szemben. Ha nem tudják a fizikális fölényüket érvényre juttatni, akkor ebben a korosztályban szervezettséggel még zavarba hozható az amerikai csapat. Ebben bízik a csoportellenfeleik közül Olaszország és Kína is.
Az olaszok tavaly az U16-os Eb-n bronzérmesek voltak, ami nekik legalább akkora siker, mint nekünk az ezüstérem. A FIBA beharangozója Ilaria Panzerát méltatja, akit a következõ Raffaella Masciadri-nak neveznek. Ettõl függetlenül ez a csapatuk nem tûnik annyira kiemelkedõnek, mint a Sopronban látott 1998-99-es válogatottjuk. Az ottani alapemberek várhatóan a következõ évtized meghatározó játékosai lesznek.
Kína tavaly mindössze bronzérmes lett az Ázsia-bajnokságon Ausztrália és Japán mögött. A sajátos adottságokkal rendelkezõ Liu Yutong személyében azonban õk adták a torna legjobban lepattanózó játékosát. Ez a 19.5 pont, 13.5 lepattanó átlaga kiemelkedõ, a VB-n is villoghat. A felkészülés alatt komoly pofonba szaladtak bele az amerikaiakkal szemben, de sok csapatot megtréfálhatnak. Mali kiemelkedõen a legszervezettebb afrikai gárda volt tavaly, de ilyen erõs alapcsoportban nem sok reményük lehet gyõzelmet szerezni.
