:
:
Szombaton kezdetét veszi Isztambulban és Ankarában a nõi kosárlabda Világbajnokság. 16 csapat száll harcba a világbajnoki címért, a legnagyobb favorit az Egyesült Államok, viszont mögöttük a másik két érmes hely sorsa megjósolhatatlan. Nézzük a csoportokat.
A résztvevõ 16 csapatot négy darab négyes csoportba sorsolták. A csoportelsõk automatikusan bejutnak a legjobb nyolc közé, míg a csoportok második és harmadik helyezettjei még egy play-off kört játszanak.
A csoportok beosztása:
A-csoport (Ankara): Brazília, Japán, Spanyolország, Csehország
B-csoport (Ankara): Mozambik, Törökország, Franciaország, Kanada
C-csoport (Isztambul): Dél-Korea, Kuba, Ausztrália,Fehéroroszország
D-csoport (Isztambul): Szerbia, Kína, USA, Angola
Az A-csoportban a legnagyobb favorit az Európa-bajnoki címvédõ spanyol válogatott, mely azonban a tavalyi kontinenstorna óta igencsak kicserélõdött. Mindössze hét játékos lesz ott a VB-n az aranyérmes keretbõl. A 76-os generáció két utolsó még aktív tagja, Amaya Valdemoro és Elisa Aguilar is visszavonult. Viszont jönnek az elmúlt évek korosztályos tornáin jól teljesítõ fiatalok, most debütál Leonor Rodriguez és Leticia Romero is világversenyen.
Természetesen az ismert nevek, mint Silvia Dominguez, Laia Palau, Marta Xargay, Alba Torrens, Laura Gil, Laura Nicholls és Sancho Lyttle mind helyet kaptak a keretben. Igaz Lyttle a WNBA szezon után csak a napokban csatlakozott a társaihoz. Mellettük a PINKK-kel bajnoki címet nyerõ Lucila Pascua is a szakmai stáb rendelkezésére áll.
Az A-csoportban szerepel még az európai együttesek közül Csehország, akiknek a tavalyi EB-n látott keretükbõl 10 játékos is ott lesz a tornán. A két változás, hogy visszatér Eva Viteckova és lehetõséget kap egy 24 éves irányító Katerina Sedlakova. A csehek utolsó felkészülési meccsüket az Egyesült Államok ellen játszották és Petra Kulichova megsérült azon az összecsapáson, de végül elutazott a társaival Törökországba.
Az A-csoportban még Japán és Brazília kap helyet. A brazilok a tavalyi csalódást keltõ Amerika-bajnokság után, ahol csak bronzérmesek lettek, négy helyen is változtattak. A legnagyobb erõsítés, hogy visszatér Erika de Souza, de az igazán nagy problémája ennek a keretnek a helyi sajtó szerint, hogy továbbra sem látni azt a magot, mely eredményesen szerepelhetne a riói olimpián. A japánok tavaly 43 év után nyertek ismét Ázsia-bajnokságot és nem túlzás azt állítani, hogy a két nagy riválisuk Kína és Dél-Korea elõtt járnak. Ez pedig a jövõ évi olimpiai kvalifikációs kontinestorna szempontjából sem elhanyagolhatatlan.
A B-csoport a házigazda törökök és Franciaország versenyfutását hozhatja. A török együttes elmúlt három éve kifejezetten eredményesre sikeredett a nagy tornákat tekintve. 2011-ben és 2013-ban érmet nyertek az EB-n, a londoni olimpián pedig negyeddöntõt játszottak. A keretük jó korban van és összeszokott. A jól ismert „nagy nevek” mellett az utóbbi évek eredményes ifjúsági csapataiból két fiatal Tilbe Senyurek és Cansu Koksal kap lehetõséget a bizonyításra, míg a két honosított közül az egykori gyõri Quanitra Hollingsworth helyett Latoya Sanders szerepel. A törökök elõszeretettel példálóznak a fiúk 2010-es menetelésével, amikor hazai pályán – nem kis szerencsével ugyan –, de döntõbe jutottak. A felkészülés alatt finoman szólva is döcögött a gépezet, de az összeszokottság, a hazai pálya sokat jelenthet és nem lehet elégszer kiemelni a tavalyi EB-t, ahol a fontos meccseket hozva, igazán „extra” nélkül is érmet nyertek. Ez pedig a jó csapatok sajátja…
A franciák Londonban döntõt játszottak az Egyesült Államokkal és más céljuk most sem lehet. A csapatépítést hátráltatta, hogy két legjobbjuk Celine Dumerc és Sandrine Gruda a WNBA szezon után csatlakozott be a közös munkába. A múlt heti párizsi tornán immár teljes felállásban legyõzték az Egyesült Államokat. Abból messzemenõ következtetéseket nem lehet levonni, hiszen az amerikaiaknál a nagy elõny tudatában kicsit csökkent a koncentráció és ezt lelkes játékkal saját közönsége elõtt kihasználta a gall gárda. A franciák a tavalyi EB-ezüstérmes csapatából két rutinos klasszis Emmeline Ndongue és Edwige Lawson visszavonult, illetve Isabelle Yacoubou sem lesz ott a tornán. A francia keretben óriási kérdés, hogy Gruda és Dumerc mellé ki tud vezérré elõlépni. Hatványozott jelentõsége lehet annak is, hogy a törökök vagy a franciák lépnek tovább elsõ helyen, hiszen az a gárda egy meccsel kevesebbet játszhat. Ilyen feszes menetrend mellett pedig egy pihenõnap komoly lépéselõnynek számítana.
A B-csoportban kap helyet Kanada és Mozambik. A juharlevelesek az utóbbi években elérték a maximumot, amit kihozhatnak a válogatottjukból azzal, hogy saját kontinensükrõl stabilan ki tudják vívni a világversenyeken történõ szereplés jogát. Ezzel legjobbjaik megmutathatják magukat egy szélesebb közönségnek, ami aztán egy európai profi karrier alapja lehet. Kanadának a legjobb 12 közé jutás érhetõ el célként.
A C-csoportban Fehéroroszország, Ausztrália, Kuba és Dél-Korea küzd. Az ausztrálok nincsenek könnyû helyzetben. A legnagyobb angol nyelvû szaklap egy felsorolással kezdi az esélylatolgatást: Abby Bishop, Suzy Batkovic, Lauren Jackson, Liz Cambage, Jenna O’Hea. Õk azok, akik nem lesznek ott Törökországban. A hiányzók közül Liz Cambage kiválása érintheti legérzékenyebben a csapatot, hiszen vele végig számolt a szakmai stáb. A kiváló képességû center múlt héten az Egyesült Államok ellen szenvedett Achilles-ín szakadást. Ez az ausztrál csapat azonban még így is erõs, Penny Taylor, Erin Phillips és Belinda Snell képviseli a rutint. Látva a sorsolásukat, ha elsõ helyen mennek tovább, akkor az amerikaiak elleni elõdöntõig egyenes útjuk lehet. Londonban az Olimpián messze az ausztrálok voltak legközelebb az amerikai együtteshez és még Cambage hiányában sem esélytelenek egy éremre.
A 2010-es VB negyedik helyezettje Fehéroroszország a torna legidõsebb átlagéletkorú csapatával érkezik. Ez azt jelenti, hogy a keretük 28,3 éves átlagban. Yelena Leuchanka mellõl hiányzik az ikertorony, az anyai örömök elé nézõ Anastasia Verameyenka. Ezzel a legnagyobb fegyverét veszítette el a csapat. Leuchanka hiába volt a felkészülés alatt a legeredményesebb, egyedül képtelen lesz ismét a négy közé repíteni ezt a formációt.
Ebben a csoportban szerepel még Kuba, akik kihasználva azt, hogy a tavalyi Amerika-bajnokságon a rivális gárdák közül Kanada és Brazília is hiányos kerettel szerepelt, nyerni tudtak. 2005 után értek fel ismét a csúcsra saját kontinensükön. Yamara Amargo személyében van egy extraklasszis kisemberük és az igazán nagy fegyverük az, hogy ez a csapat évek óta változatlan felállásban készül együtt. A fehéroroszokkal a második helyért komoly versenyfutásban lehetnek. Ebbe szólhatott volna bele Dél-Korea is, ha nem dönt úgy a szövetségük, hogy a lényegesen nagyobb éremesélyt tartogató Ázsia Játékokra küldik a rutinos játékosokat. Fiatal kerettel érkeztek Törökországba, ahol a mindössze 16 éves Ji-Soo Parkra érdemes figyelni. A FIBA Asia versenysorozatain idõsebb korosztályokban is villogó tehetség a koreaiak legnagyobb sztárja lehet pár év múlva.
A D-csoportban szerepel a toronymagas favoritnak számító Egyesült Államok. Nem látszik olyan forgatókönyv, mely szerint az amerikaiak elveszíthetnék ezt a VB-t. London után a nagy forradalom elmaradt. Úgy néz ki, hogy a Sue Bird és Diana Taurasi nevével fémjelzett 80-84-es generáció Rióig együtt marad. A fokozatos fiatalítás megkezdõdött, hiszen Brittney Griner, Nneka Ogwumike, Breanna Stewart és Odyssey Sims személyében négy újoncot is avatnak, bár ebben vastagon benne van Candace Parker és Sylvia Fowles sérülése. Az amerikaiak egyet botlottak Párizsban, de az Auriemma-éra igazán nagy fejlõdése, hogy világversenyeken már nincs könnyelmûsködés. Nem ismétlõdhet meg a 2006-os baki, amikor a párizsihoz hasonló körülmények között Oroszországgal szemben elbukták az elõdöntõt. Az amerikai csapat a fontos meccseit várhatóan magabiztosan fogja hozni és már az nagy szó lesz, ha valaki 20 ponton belül marad ellenük.
Ebben a csoportban Szerbia, Angola és Kína található még. A szerbek felkészülését rendszeresen követtük, hiszen a következõ évadban (is) a 12-es keretükbõl hárman Magyarországon játszanak. Mellettük pedig többen is megfordultak már hazánkban, elég Jelena Milovanovicra vagy Tijana Ajdukovicra gondolni. Ez a gárda speciális helyzetben van, hiszen Marina Maljkovic sem titkolja, hogy a csapatépítésnél már szempont volt a kilenc hónap múlva kezdõdõ EB. A 2012 nyara óta tartó építkezésnek ugyanis éppen az a fõ célja, hogy a Milovanovic nevével fémjelzett generáció kvalifikálja magát a riói olimpiára. Oda pedig már a Stankovic-Crvendakic-féle – rendkívül eredményes – U20-as és U18-as válogatottból is jöhetnének játékosok.
Nagy kérdések, hogy a nyarat sérülten az Egyesült Államokban töltõ Milovanovic mire lesz képes és az, hogy a tavalyi EB-n látott egységes játékot sikerült-e átmenteni. Nem egy kiemelkedõ képességû, de egy-egy mérkõzésen extra teljesítményre képes keretük van a szerbeknek. Tavaly ez az egy-egy extra mérkõzés az EB csoportkörének utolsó fordulójában és a negyeddöntõben jött ki. Ennek az eredménye lett a negyedik hely és a VB részvétel. Most a legjobb 12-be jutás nem elérhetetlen és attól függõen, hogy melyik ágra kerülnek Maljkovic tanítványai, a nyolc közé jutás sem ördögtõl való. Ezzel pedig bõven elégedettek lehetnének.
Kína maradt a végére, akik London után fiatalítottak és jó eséllyel már azt a csapatukat látjuk, amelyik igazán Rióra lesz kihegyezve. A briteknél kiváló munkát végzõ ausztrál szakvezetõ, Tom Maher keze alatt egy jó szerkezetû és a világ kosárlabdázásának trendjeit lényegesen jobban értõ csapat formálódik. A csehek után a második legnagyobb átlagmagasságú kerettel érkeztek, amelyik a szerbek életét megnehezítheti. Ez pedig azt jelentené, hogy az USA mögött második helyen mennek tovább és a C-csoport harmadik helyezettjével mérkõznének. Így pedig a nyolc közé jutásért egy verhetõ ellenfelet kapnának várhatóan a fehérorosz-kubai kettõsbõl. Mondani sem kell, hogy egy negyeddöntõs szereplés az elõzetesen kitûzött célokat a kínaiaknál is teljesítené.
