Hirdetés
Magyarország

Tét a döntőbejutás – interjú Csirke Ferenc vezetőedzővel



:

:

Fotó: Jantner Zsolt / Atomerőmű KSC Szekszárd

Hirdetés

Szerdán folytatódik az NKA Universitas PEAC – Atomerőmű KSC Szekszárd bajnoki elődöntő. Az első mérkőzés alkalmával a Szekszárd magabiztos győzelmet aratott, azonban a párharcnak még közel sincs vége. A következő találkozó előtt Csirke Ferencet, az NKA Universitas PEAC vezetőedzőjét kértük helyzetértékelésre.

Kezdjük a negyeddöntőkkel. A Ludovika-FCSM Csata ellen játszottatok két mérkőzést, melyeket magabiztosan nyertetek – így nem is volt szükség harmadik meccsre. Mi volt a kulcs a győzelmekhez?

Előszőr kezdeném pár gondolattal az alapszakaszról. Az elsődleges célunk mindenképpen az alapszakasz harmadik helyének megszerzése volt, el szerettük volna kerülni a Győr, illetve a DVTK csapatait. Tisztában voltunk ugyanis a Csata helyzetével. Annak ellenére, hogy voltak bravúr győzelmeik az alapszakasz során, végig rotációs, keretbeli problémákkal küzdöttek. Ezeket figyelembe véve azt gondoltuk, hogy ha sikerül megszereznünk a harmadik helyet – kiharcolva ezzel a pályaelőnyt – akkor a Csata együttesén egyszerűbb lesz talán fogást találni.

Ez a számításunk láthatóan be is jött. Viszont, ebben segített az a bizonyos, Ludovika Arénában elszenvedett vereségünk is. Annak köszönhetően ugyanis felkészültebben álltunk a negyeddöntők mérkőzéseihez – nem bíztuk el magunkat. Megpróbáltuk leszűrni a tanulságokat a találkozóból. Mivel rövid időn belül játszottunk velük több mérkőzést is, így egyszerűbb volt tanulni a hibáinkból, majd változtatni rajtuk.

Amilyen kiegyensúlyozottan és jól teljesített a csapat a Csata ellen, annyira nem találta a ritmust a Szekszárd elleni elődöntőn. Mi történt pontosan? Mi változott ilyen drasztikusan a negyeddöntőkhöz képest?

Egyszerűen megfordult a szituáció. Az alapszakasz során a Szekszárd ellen szereztük meg azt a győzelmet, ami bebiztosította a helyezésünket a tabellán. Bár nem szabad elmennünk amellett, hogy akkor egy nappal többet pihenhettünk, illetve a Szekszárd hiányzója is több volt, ez semmit nem von le a lányok érdeméből. Negyven percen át maximálisan koncentráltak. Annak ellenére, hogy azt a mérkőzést nem jól kezdtük, nem csuklottunk össze az ellenfél 10+ pontos vezetésénél, hanem felálltunk, és a második félidőt mi uraltuk. Ennek a győzelemnek hála egy számunkra fantasztikus eredményt értünk el – harmadik helyen zártuk az alapszakaszt.

Talán ezt a helyzetet nem kezeltük eléggé helyén és ahogy mondtam, megfordult a szituáció. Míg a Szekszárd levonta a veresége következtetéseit és javított a hibáin, addig mi elhittük, hogy egyszerű dolgunk lesz. Ehhez viszont hozzátartozik az is, hogy egy nagyon nehéz periódus áll mögöttünk, nem kevés sérüléssel küzd a csapat. A játékot természetesen mindenki vállalja, de ez hatással van a teljesítményünkre, ami pedig már a Szekszárd ellen is látható volt. Ez azonban bármelyik csapattal megeshet. Jelenleg 1-0 a Szekszárd javára, de még nem dőlt el semmi. Mindent meg fogunk tenni szerdán, hogy egyenlítsünk, erre pedig abszolút alkalmasnak találom a csapatot.

Két nap múlva kerül sor az elődöntő második mérkőzésére. Hazai pályán lesz a találkozó, ami nagy löketet szokott adni a csapatoknak. Miben kell változtatnotok, hogy meglegyen a győzelem?

Előszőr is, le kell vonni a tanulságokat. Viszont, továbbra is nehéz helyzetben vagyunk. Még most sem tudunk teljes kerettel készülni, ahhoz pedig, hogy a Szekszárd agresszív védekezése ellen tudjunk megfelelően készülni, szükség van a játékosokra. Nem elég szóban megbeszélni a taktikát, hanem élő helyzetben is gyakorolni kell, hogy majd mérkőzésen alkalmazni tudjuk.

Ahogy mondtam, a Szekszárd elképesztő keményen védekezik, ami ellen legalább olyan agresszívan kell támadnunk. Ez lesz szerdán a kulcskérdés. Emellett egy másfajta védekezést is ki kell próbálnunk. Az előző mérkőzésen nem láttam értelmét, hogy az összes taktikai lépésünket
kijátsszuk, de biztos vagyok benne, hogy szerdán szükségünk lesz rá. Egy teljesen más mérkőzésre számítok.

Fotó: MKOSZ / Girgász Péter

A csapatotok felépítését tekintve, nagyban hagyatkoztok a magyar, méghozzá a fiatal magyar játékosokra. Idén a legszembetűnőbb talán Kiss Virág teljesítménye, akiről Szalay Ferenc is azt nyilatkozta, hogy nagyot robbantott idén. Te hogy látod az ő eddigi, idei teljesítményét?

Sosem emelnék ki egy embert, hiszen csapatjátékról van szó. Egy center jó teljesítménye nagyban múlik a külsőposztosok játékán, illetve fordítva, egy bedobó/ irányító játéka is függ a centerektől. Ez mind összefügg. Az azonban tény, hogy Kiss Virág idén extra teljesítményt nyújt. Megkapja a perceket és a bizalmat és él is velük.

Virág játéka nagyon sok mindenben változott, illetve fejlődött a múlt évekhez képest. Eddig nem 5-ös poszton szerepelt, idén pedig szinte csak az a jellemző. Ebből kifolyólag sokkal többet játszik palánk alatt, amiért a játéka is agresszívabb lett. Ha egyszerű magyarázatot keresünk ennek az extra teljesítménynek, akkor azt tudom mondani, hogy sokkal keményebben játszik. Ez óhatatlanul is vonzza magával a jobb teljesítményt. A magassága ugyanis eddig
is adott volt, viszont az az agresszív, palánk alatti játék hiányzott, ami most meccsről-meccsre jellemző.

Ha már a játékosokról van szó, akkor említsünk meg egy régi, új igazolást is – ez Simon Zsófia. Ő egy komolyabb sérülésből tért vissza, hol tart a beépítése? Milyen szerepkört szántatok neki?

Simon Zsófia jelenleg a csapat egyik legrutinosabb játékosa, aki egy elég komoly sérülésből tért vissza. Neki már sok új dolgot nem lehet tanítani. A csapatba az első pillanattól kezdve beilleszkedett, számára a kihívást inkább a sérülésből való visszatérés jelenti. Simi esetében három és fél hónap volt a leállás. Ezután kell visszaszereznie azt a formát, amiben év elején volt. Ez sosem egyszerű, pláne nem szezon közben. Ezzel együtt viszont én nagyon örültem, hogy leigazoltuk – már az alapszakasz harmadik helyének megszerzésében is nagyon fontos szerepe volt.

Ha már a szerepkörökről tettél említés. Nagy szerepet játszik sikereitekben a két légiósotok, Chelsea Nelson és Ty Marshall is teljesítménye is. Biztos volt egy elképzelés még év elején, hogy pontosan milyen szerepet szántok nekik. Ezt megvalósították?

Nelson és Marshall személyeiben két különböző játékosról beszélünk. Marshall egy rutinos játékos, aki már több országban is megfordult, illetve nagy játékintelligenciával rendelkezik. Olyan szinten érti a kosárlabdát, ami ritka. Emellett pedig nagyon jó fizikálisa adottságai vannak. Az ő esetében azt a célt tűztük ki, hogy a szezon előtti 22-23%-os hárompontos dobóteljesítményét emeljük 30% fölé. Ez nem csak az ő játéka minőségét emeli, de ezáltal a csapat teljesítménye is javul. Ezt sikerült teljesíteni, ami egy nagy büszkeség számunkra. Természetesen azzal is tisztában voltunk, hogy a mezőny egyik legjobb védőjátékosáról van szó, ami megint csak nagy előnyt jelent a csapat számára.

Nelson esete már érdekesebb. Ő ilyen szintű csapatban, vagy akár bajnokságban még nem játszott, viszont az ő adottságai egyszerűen fantasztikusak. Elképesztően atletikus játékos, így nála inkább a taktikai részek kívántak több figyelmet. Előzőleg Izraelben játszott, ahol köztudottan sokkal szabadabb a játék, nálunk pedig a csapatjátékra épül a taktika.

Ami viszont mind a kettő amerikai játékos esetében közös, hogy emberileg is, és játékosként is hatalmasat nyertünk velük. A rájuk szánt szerepnél azonban sokkal többet kellett idén vállalniuk. Legyen az ok sérülés vagy betegség, több szerep hárul rájuk, ez pedig hatással van nem csak a teljesítményükre, de az egészségügyi állapotukra is.

Fotó: Rébay Viktor / NKA Universitas PEAC

Visszatérve a csapatot érintő kérdésekhez. A az egész eddigi szezont tekintve talán a Magyar Kupán volt a leginkább érezhető, hogy fáradt a csapat. Említetted, hogy elmúlt hetek sem voltak teljesen zökkenőmentesek. Most milyen állapotban vagytok?

Mint mindenki másnak, nekünk is nagyon sok problémánk volt. Nagyon gyors és sűrű tempóban zajlik ez az idei szezon, szinte nem is volt olyan periódus, amikor mindenki teljesen egészséges volt. A mostani állapotunk sem a legjobb – Marshall és Brajkovic sem biztos, hogy szerdáig tud edzeni. Viszont azt gondolom, hogy a következő mérkőzésen alkalmunk lesz megmutatni, hogy mekkora a szívünk, illetve az önbecsülésünk. Hazai pályán, hazai közönség előtt játszunk, így biztos más lesz a találkozó ritmusa – remélem a legjobb formánkat tudjuk hozni, már csak miattuk is.

A Magyar Kupán is a Szekszárd volt az ellenfeletek a harmadik hely megszerzésénél és sajnos ott sem sikerült a győzelem. Mi lehet az összefüggés?

Nem is az összefüggés, de a vereségek talán arra vezethetők vissza, hogy a csapatból nagyon sokaknak, – Sarok Nikin kívül – ekkora szerepet, ilyen fontosságú mérkőzéseken még nem kellett vállalniuk. Ha sok ilyen játékos van egy együttesben, akkor általában a csapatjáték az, ami ellensúlyoz. A dolog viszont itt csúszhat el. Ugyanis, amikor egy csapatnak három nap alatt kell három meccset játszania, akkor a harmadik napra már nem ugyanaz a koncentráció lesz jellemző, mint az elsőre – pláne, ha még top csapatok ellen is kell játszani. Szerintem nekünk is ebből a szituációból adódott a probléma.

Ennek ellenére nekünk ez a négy közé jutás is egy hatalmas dicsőség. Bár a bronzérmet nem sikerült megszerezni Miskolcon, de nekem így is bronzérmes a csapat. Az elmúlt két évben ugyanis olyan eredményeket értek el a lányok, amik hat éve nem jellemzőek a pécsi női kosárlabdára, ezzel pedig jó néhány ember tiszteletét vívták ki.

Ha a pécsi eredményekről van szó, sok felől hallani, hogy a terv a pécsi kosárlabda egykori fényének visszaállítása. Vannak ilyen konkrét tervek?

Erről a témáról én sajnos nem tudok nyilatkozni. Nekem május végén jár le a szerződésem, így én maximálisan az idei szezonra koncentrálok. Szeretnénk érmet nyerni, ami egy fantasztikus siker lenne az egész klub számára.

Ahogy látom a pécsi szurkolótábornak ebben elég nagy szerepe van. Ők mennyit segítenek a csapatnak a célok elérésében?

Ha jól emlékszem, két évvel ezelőtt nőtt meg szembetűnően a mérkőzésre járók száma, amikor a PEAC hazai pályán verte meg a Sopron csapatát. Azóta szép számával járnak ki szurkolni az emberek a mérkőzésekre, még a szekszárdi meccsre is elkísértek minket. Ez nagyon sokat jelent az egész csapat számára. Szinte érezhető a lányokon, hogy mekkora energiát ad nekik a szurkolók jelenléte. Reméljük szerdán is minél többen kilátogatnak majd a Szekszárd elleni mérkőzésre és együtt megszerezzük a győzelmet!

Fotó: Rébay Viktor / NKA Universitas PEAC

Hirdetés