Hirdetés
Magyarország

Történelmi Euroliga-siker után, bajnoki döntő előtt – Gáspár Dávidot kérdeztük



:

:

Fotó: Márkus Boróka / Sopron Basket

Hirdetés

Múlt héten vasárnap a Sopron Basket első magyar csapatként felért a csúcsra az Euroligában. Gáspár Dávid, vezetőedzővel az isztambuli mérkőzésekről beszélgettünk, de közben már a bajnoki döntőre is kitértünk.

Gratulálok a történelmi sikerhez!

Köszönjük szépen!

A héten már sokan kérdeztek az Euroliga Final4 mérkőzéseiről, így rögtön a közepébe vágnék. Két eredményt mondok: 68-64 és 33-32. Az első a Salamanca, a második Fenerbahce felzárkózása és mindegyikre nagyon jól reagált a csapat. Kiválóan kezelték a helyzetet a játékosok. Ez lehetett a siker egyik kulcsa?

Ezek olyan lényeges pillanatok a mérkőzés folyamán, amikor egyrészt nagyon koncentráltnak, másrészt nagyon higgadtnak kell lenni. Elviselve azt a nyomást, amit ezekben a pillanatokban az ellenfél gyakorol.

Ilyenkor az zajlik a pályán, hogy ritmust veszt az egyik csapat, jelen esetben mi, a másik pedig ritmusba kerül és közeledik. Valóban ezek olyan kulcsmomentumok voltak, amiket sikerült megfogni és utána megfordítottuk a játék folyását.

Azért is ezzel indítottam, mert az egész évadot átölelték a koncentrációval, illetve a mentális tényezőkkel kapcsolatos kérdések. A legjobbkor voltatok ebben a csúcson.

Igen, így van. Megmutatkozik az, amiről egész szezonban beszéltünk, hogy mit jelent, ha együtt készül a csapat és minőségibb edzésmunkát tudunk végezni. Sok-sok apró tényezőből áll össze a dolog. Értelmet nyert a játékosoknál is, hogy mi miért történik, mi a jelentősége annak, hogy nem lehet belealudni egyetlen meccsbe sem és 40 percig kell fenntartani a figyelmet, a jelenlétet.

Ezen felül mik voltak azok a szakmai finomságok, amiben a siker kulcsát látod?

Nagy különlegességről nem tudok beszámolni. Beszéltünk arról már a Final4 felvezetése során, hogy az erőnlétet nézve, fizikalitásban abszolút felkészült a csapat. Jó programon mentünk keresztül, ami azt eredményezte, hogy bírtuk ezeket az összecsapásokat.

Taktikailag mindkét ellenfélből jól felkészültünk. Ismertük a játékaikat, a felfogásukat, a filozófiájukat, hogy mire törekednek, mik azok a játékelemek, amikből csapatszinten és egyénileg helyzeteket akarnak kialakítani. Nagy jelentősége volt ennek és itt is szeretném kiemelni Laczka Miklós munkáját, aki magas szintű feltérképezést végzett. A csapatra pedig azért is vagyok nagyon büszke, hogy azt a rengeteg információt, amit leadtunk, jól dolgozták fel, jól alkalmazták.

A harmadik rész pedig a mentális oldal, a hit, a céltudatos tevékenység, megmozdulások, amik jellemezték az egész tornát és az azt megelőző négy-öt hetet. Mindent ennek a célnak szenteltünk. Az összes gyakorlat, az edzéseken belüli edzőmeccsek, a bajnoki mérkőzések olyan szellemiségben, felfogásban zajlottak, ahogy a Final4 során teljesíteni szerettünk volna és végül teljesítettünk is.

Fotó: Tóth Zsombor / Sopron Basket

Érdekes hallgatni, hogy mely területekre helyezted a fókuszt. A döntőben egy olyan csapat volt a rivális a Fenerbahce személyében, akiktől kétszer nagy különbséggel kaptatok ki a csoportkörben. Bár az ember tisztában volt azon találkozók körülményeivel, hogy milyen nehézségekkel küzdöttetek, de mégis kialakult egy olyan benyomásom, hogy fölényben van a rivális.

Mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy lejátszottunk két meccset velük és még azt is kijelenthetjük, hogy sima Fenerbahce győzelem született azokon. Talán annyi volt a különbség az idegenbeli és a hazai között, hogy itthon legalább volt egy olyan periódusa a mérkőzésnek, amikor jól játszottunk ellenük. Megközelíteni viszont akkor sem tudtuk őket és nem mutatkoztak győzelmi esélyeink.

Azokat a hibákat egyszerűen nem akartuk megismételni. Hitt a csapat abban, hogy képesek vagyunk legyőzni őket, versenyben lenni velük és ez végül egy ilyen gyönyörű győzelemben testesült meg.

Arról beszéltünk a beharangozóban, hogy megnyílt az út a Final4 csapatai előtt. Mennyire uralkodott az öltözőben egy „most vagy soha” hangulat vagy másik oldalról mennyire próbáltátok ennek a lehetőségnek a súlyát levenni a vállakról?

Ezeket nem kellett kimondani. Azzal a helyzettel, hogy a Jekatyerinburg nem indult, mindenki tisztában volt. Az összes csapat, nem csak mi. Szerintem mindenkiben ott volt a „most vagy soha” érzés. Külön ezzel nem kellett foglalkozni.

A mérkőzések képe és az eredmény is azt mutatja, hogy ti kezeltétek a legjobban.

Igen, ez borzasztóan jó érzés. Még felfoghatatlan. Nagyon boldogok vagyunk, hogy sikerült megnyerni az Euroligát!

Fotó: Tóth Zsombor / Sopron Basket

Egy éles váltás, jön a bajnoki döntő. Édes teher, de Magyarországon még egy csapat sem volt olyan helyzetben, hogy Euroliga győzelem után készült a bajnoki fináléra. Mire helyezted a hangsúlyt ebben a pár napban?

Az első és a legfontosabb a mentális jelenlét, a felkészültség. A bajnokságnak nincs vége és nincs pihenő. Ugyanúgy, ahogy az elveszített mérkőzések után is észhez kell térni és meg kell újulni, ugyanez vonatkozik ezen sikerre is.

Borzasztó fontos, hogy fejben ott legyünk és felocsúdjunk ebből a mámorból. Profiként, koncentráltan kell elkezdeni ezt a döntőt. A szekszárdiakban nyilvánvalóan óriási versenyszellem van. Kitűnő játékosok alkotják a keretüket és jól felkészített csapat. Figyelnünk kell és koncentráltnak kell lenni.

Mondhatom azt, hogy a koncentráció szempontjából az első meccs lehet az igazán kritikus?

Minden párharcban fontos az első mérkőzés és ez most is igaz. Egyébként olyan megközelítésből is, hogy egy ilyen párharcban a hazai pályát hozni, védeni kell. Remélem, hogy nem lesz ezzel probléma.

A Szekszárddal kétszer találkoztatok idén. Zárásul térjünk ki arra, hogy ezen tapasztalatok alapján is, mire hívtad fel a játékosok figyelmét?

A szervezettségre, ami mind védekezésben, mind támadásban a Szekszárdot évek óta jellemzi. Ebben van a legnagyobb erejük. Ezen felül olyan egyéni képességgel bíró játékosok alkotják a keretüket, akik képesek meccseket eldönteni.

Komplex feladatról van szó. Alsóposztot jól támadják, vannak kitűnő külső dobóik, veszélyesek a pick and roll játékaik és még folytathatnám a sort. Tehát sok játékelemből és szituációból támadnak. Védekezésben is többféle variációt használnak. Az lesz a fontos, hogy mindig alkalmazkodni, reagálni tudjunk az általuk alkalmazott játékra. Nyilván a célunk az, hogy mindezek mellett a mi játékunk érvényesüljön.

Hirdetés