:
:
Szerdán rajtol a TFSE-MTK Európa Kupa selejtezője. A francia UFAB49 elleni kuparendszerű oda-visszavágós párharc első felvonását hazai pályán vívja a TFSE. Szabó Fannival, a gárda rangidős játékosával beszélgettünk a nyári tapasztalatokról és az Európa Kupáról.
Mielőtt rátérünk a klubszezonra. Egy másik aktualitás, a hétvégén zárult az U23-as világbajnoksággal a 3×3-as szezon. A felnőtt csapataink oszlopos tagja voltál. Egyedüliként dupláztál, a debreceni olimpiai selejtezőn és a bécsi Európa-bajnokságon is pályára léptél, a kettő között pedig hét FIBA 3×3 Women’s Series tornát teljesítettél. Milyen érzésekkel gondolsz vissza a nyárra?
Kemény nyár volt. Főleg amiatt, ahogy indult. Nagyon szerettünk volna kijutni az olimpiára és közel is álltunk hozzá. Amikor nem sikerült, azt egy hatalmas törésként jellemezném.
Nehéz időszak következett, hiszen szinte egyből mentünk bele a Women’s Series tornákba. Egyedül maradtam a debreceni selejtezős csapatból és gyorsan össze kellett szednem magam. Kértem is erre egy hetet Földi Attila, szövetségi kapitánytól mert nagyon nehezen ment.
Arra a hétre óriási szükségem volt, hogy kipihenjem magam, átgondoljam a dolgokat és aztán újra belecsaptam. Ezt követően könnyebben ment, jobban éreztem magam, de ez az olimpia kezdetéig tartott. Akkor megint nehezebb időszak következett, látva a párizsi képeket, olvasva a híreket, a közösségi oldalakon a bejegyzéseket.
Összességében mégis hasznos nyár van mögöttünk. Nehezítő körülmény volt a lelki tényezők mellett, hogy nem tudtunk azonos kerettel szerepelni a Women’s Series tornákon. Ettől függetlenül mindenki tudott fejlődni. Magamon is azt érzem, hogy egyre többet ismerek ebből a játékból.
Amolyan „híd” szerepet töltöttél be két generáció, két korszak között 3×3-ban. Hogy érezted magam ebben?
A változás mindig nehéz az életben. Volt egy összeszokott csapatunk, amiből kilépni soha nem könnyű. Különösen úgy, hogy nem egy másik fix csapatba került át az ember, hanem a nyári versenyeken folyamatosan változott a keret. Ez volt ennek a nehézsége.
Ezzel párhuzamosan érkezett nyáron a hír, hogy hosszabbítottál a TFSE-MTK-val. Mi szólt a klub mellett?
Jól éreztem magam az előző szezonban a klubnál. Úgy érzem, hogy megkaptam a kellő bizalmat és tudtam élni vele, miközben az edzői stábbal is jól ment a közös munka. Ez nagyon fontos szempont ilyen döntéseknél.
A mesterképzésből van még egy évem az egyetemen. Az sem elhanyagolható, hogy tudom párhuzamosan csinálni a kosárlabdával.
Tudom, hogy korai, de az eddigi benyomásaid alapján, milyen szereped lehet a keretben?
Érdekes kérdés, mert annyira sok a sérült és olyan kevés emberrel tudunk dolgozni, hogy ezt még nem lehet tisztán látni.
Ugyanazt a szerepet szeretném magamnak tudni, ami tavaly volt. Tehát egy vezér-szerepet szeretnék betölteni, hogy érezzék a társaim, bármiben számíthatnak rám. Immár a legidősebb játékos leszek a keretben, ami felelősséggel jár és ennek megfelelően szeretnék vezér lenni.
Túlzásba nem szabad esni, mert minden csapat életében vannak nehézségek, de az előszezonban talán egyszer sem tudtatok kétszer egymás után ugyanabban a felállásban játszani, teljes kerettel pedig egyszer sem…
Így van. Akadnak olyanok, akik sérültek és még egyáltalán nem tudtak játszani, de olyanok is, akik menet közben estek ki. A változás az egyedüli biztos pont, de térnek vissza a sérültjeink. Nagyon fontos lenne, hogy az Európa Kupa selejtezőre mindenki bevethető legyen.
Mik lehetnek a teljes keretnek az erősségei?
Sok olyan játékosunk van, akik képesek fontos helyzetekben előre lépni. Akár pontszerzésben, akár a szerzett labdákat nézve vagy éppen védekezésben olyan dolgokat csinálva, amivel előre lendítik a csapatot bármilyen helyzetben is legyünk.
Gondolok arra, hogy akár nagyobb előny kialakításához, akár olyan helyzetben, ha úgymond vissza kell jönni a meccsbe. Ez tavaly is erősségünknek számított, bízom benne, hogy idén is az lesz.
Említetted az elmúlt szezont. Senki nem titkolta a klubnál, hogy csalódással ért véget. Milyen hangulatban indult újra a munka? Sikerült egy kicsit megújulni?
Teljesen tiszta lappal indultunk, nekem az volt a benyomásom.
A tavalyi évad valóban nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de tiszta lappal, jó szájízzel és kellően motiváltan vágtunk bele a munkába nyáron. Megvannak a kis céljaink – nyilván ebben benne van az Európa Kupa, ahol szeretnénk felkerülni a főtáblára.
Adottak a célok, az új motivációk. Sokkal inkább úgy tekintek erre a kérdésre: ahogy végződött a tavalyi év, abból tanulni kell. Nem szeretnénk elkövetni ugyanazokat a hibákat.
Jön az Európa Kupa selejtezője a francia UFAB 49 ellen. Nem is kerülgetem a kérdést. Mit vársz?
Történelmi pillanat lesz, hiszen nem játszott még a TFSE-MTK nemzetközi kupában. Mindenkinek új dolog, új kihívás. Kaphattunk volna könnyebb sorsolást, mert a francia csapatok mindig rendkívül fizikálisak és erősek. Eközben viszont azt is tudjuk, hogy a keretük fele kicserélődött.
Nagy változások történtek a csapatukban és később is kezdték a felkészülést, mint mi. Ezt próbáljuk kihasználni. Régebb óta dolgozunk és összeszokottabbak lehetünk. Izgatottan és motiváltan állunk oda. Szeretnénk behúzni az első meccset, hogy könnyebb legyen a franciaországi visszavágó.
Szerencsés esetben hosszú egy sportolói pályafutás, de az ritka, amikor az ember klubtörténeti találkozón, egy adott közösség számára hatalmas mérföldkőnek számító eseményen léphet pályára. Ezzel a kérdéssel kezdtük és ezzel is zárjuk, milyen érzések kavarognak benned?
Nagyon örülök neki, hogy részese lehetek. Bízom benne, hogy ez nem két meccs lesz, hanem több mérkőzésre nyúló történelmi szezon jön az Európa Kupában.