Utánpótlás

Tudatos sportolók nevelése a cél – interjú Gáspár Lászlóval

Szerző: Nagy Norbert

2021.11.30. 08:52

#F1, #Gáspár László, #Soproni Darazsak Sportakadémia

A Soproni Darazsak Sportakadémián egy valamivel kevésbé szem előtt lévő, de kulcsfontosságú területbe nyerhettünk bepillantást. Gáspár László erőnléti edzővel beszélgettünk arról, hogy miként épül fel az erőnléti munka és miért fontos tudatos sportolókat nevelni.

A Soproni Darazsak Sportakadémián dolgozol, de részt vettél, illetve valamennyire még részt veszel a Sopron Basket életében is. Két nagyon más terület, utánpótlás és kőkemény profi sport, de valamennyire mégis találkozik, úgy gondolom.

Találkozik, igen. A sportakadémián vezető erőléti edzőként összefogom a hozzám tartozó kollégák munkacsoportját. Megszabom azokat a legfontosabb alapelveket, összeállítom azokat a legfontosabb edzésprogramokat, ami alapján az erőléti edzések folynak minden korosztályban.

A felnőtt csapattal úgy van a kapcsolat, hogy a keret tagjai a sportakadémia kiemelt tehetségei. Tehát vannak olyan növendékeink, akik rendszeresen vagy bizonyos időközönként részt vesznek a felnőtt csapat edzésein, sőt a mérkőzéseken is játszottak már. A heti terhelésük felügyelete, figyelemmel kísérése, a kondicionális edzésprogramjuk összeállítása a feladatom. Így összekapcsolódik a két munka.

Tavaly a felnőtt csapatnál is dolgoztam, mint erőnléti edző. Nekem az idei évadtól ilyen minőségben feladatom ott nincs. Most egy szlovén kolléga dolgozik teljes állásban, aki minden oda tartozó munkát felügyel. Én – ahogy előbb is mondtam – a feljátszó fiatalokkal kapcsolatban segítek. A keret állandó tagja Sitku Zsuzsi és mellette még hárman a szezon első két hónapjában rendszeresen, most már csak alkalmanként edzenek a Sopron Basketnél. Nem szabad abba a hibába esni, hogy sok mérkőzést játszanak, sokat edzenek és nincs megfelelő pihenő idejük, ezért van szükség, hogy figyelemmel kísérjem őket.

Mivel van rálátásod a profik életére, játékára, ezeket a tapasztalatokat fel lehet használni a sportakadémia erőnléti programjának összeállításakor?

Igen. Nekem is nagy élmény volt, hogy megtapasztalhattam az Euroliga mérkőzésekkel: milyen szinten űzi az elit ezt a játékot. Milyen fizikális paraméterekkel rendelkeznek a játékosok és milyen igények vannak arra, hogy az Euroligában fizikális oldalon helyt tudjanak állni. Ez egy nagyon jó lehetőség és egyben irányadó számunkra, hogy látjuk: hova kell eljuttatni a játékosokat.

Magát a folyamatot úgy kell elképzelni, mint egy folyamatos képzés, amíg az akadémiai első korosztálytól tehát 15 éves kortól eljut 20-22 éves korára az Euroliga szintig egy sportoló. Ott van 7-8 év, ami rendszeres képzést biztosít és ennyi időnk van, hogy felkészítsük fizikálisan azokra a követelményekre, amik a felnőtt csapat edzésein, bajnoki mérkőzésein, illetve hétről hétre az Euroliga találkozókon szükség van.

Ugorjunk vissza az elejére. A Soproni Darazsak Sportakadémián mikor kapcsolódik be egy erőnléti edző a munkába?

Már a legelejétől bekapcsolódik. Sőt, most már azt látjuk, az lenne az optimális, ha kisebb korosztályban is lennének képzett erőnléti edzők. A 12-14 éves korosztályban ugyanis még nem dolgozik ilyen szakember a rendszerben, pedig nagy szükség lenne rá. Ez egy olyan szenzitív időszak, amikor a sportolók fizikális képességét hatékonyan lehetne erősíteni. Illetve a különböző erősítő, súlyemelő, kondicionáló gyakorlatok technikáját ebben a korban könnyen meg tudnák tanulni. Jó alapozó munkát lehetne csinálni.

15 éves kortól kapcsolódunk tehát be a rendszerbe és heti két alkalommal tartunk kondicionális edzést az akadémia növendékeinek. Ezen két alkalommal próbáljuk megoldani az előbb említett feladatokat. A célunk, hogy ezek segítségével lépésről lépésre fokozatos terheléssel úgy fejlődjenek a játékosok, hogy a sportakadémiáról kilépve a felnőtt kosárlabdára alkalmasak legyenek.

Hogy néz ki a különböző területek között az együttműködés? Van kommunikáció köztetek és a korosztályok vezetőedzői között? Gondolok például arra, hogy jelzitek adott esetben, ha valaki nem a várt ütemben fejlődik fizikálisan.

Van egy egy standard megtervezett munka, amit csapatszinten végeznek a játékosok. Azoknak a játékosoknak, akik a kiemelt tehetségek csoportjába tartoznak, próbáljuk egyénre szabottan összeállítani a kondicionális programot. Itt jön be az a lehetőség, hogy aki esetleg egy kicsit elmaradott fizikálisan, később érő típus, azokkal más jellegű munkát végezhessünk.

Akik előrébb tartanak, magasabb korosztályba tartoznak, azok szintén más intenzitással erőteljesebb gyakorlatokat hajtanak végre. Lépésről lépésre, évre évre fejlődnek, erősödnek. Ennek köszönhetően lesz jobb az állóképességük, a robbanékonyságuk, a dinamikájuk.

Az lenne a cél, hogy amikor a kiemelt tehetség odaér a felnőtthöz – ezt az idei év megmutatta, hogy lehet akár 16 éves játékos is, ha már rendelkezik megfelelő felkészültséggel kosárlabda és fizikális oldalon –, akkor meg lehessen mérettetni a felnőtt magyar bajnokságban. Bizonyos időszakokban már helyt tudjon állni a csapatban.

Dolgoztok olyan rendszerekkel, ahol nyomon követhető a játékos fizikális teljesítményének változása?

Természetesen, az év során többször is akadémiai mérőrendszer alapján teszteljük a játékosokat. Ez egy összetett program, amiben a fizikális oldal is megvan. Itt folyamatos mérésekkel nyomon tudjuk követi a gyerekek fejlődését. Vannak olyan mérő lehetőségeink, amikkel akár hetente egyszer-kétszer figyeljük azt, hogy a pillanatnyi fittségi állapotuk milyen szinten van. Ezek alapján tudjuk korrigálni a terhelés nagyságát.

Mennyire része a munkátoknak az, hogy a sportolók gondolkodását is formáljátok?

Nekem ez egy alapelvem a munkám során. Szeretem bevonni a játékosokat a munkába az életkoruknak megfelelően olyan információk átadásával, aminek az a célja, hogy a játékos a saját tudásszintjén tisztában legyen azzal mi az, amit csinálunk, miért csináljuk, mi a célja és mi az, ami ő neki ezáltal jobb lesz.

Nagyon fontos folyamat, hogy tudatos sportolókká váljanak felnőtt korukra. Ha érti azt, hogy mit mért csinálunk. Ha tudja azt, hogy a gyakorlatokban milyen izomcsoportok dolgoznak, miért kell egy gyakorlatot robbanékonyan csinálni vagy adott esetben miért kell másként csinálni, akkor már beszélhetünk arról, hogy van tudatosság benne és a gyakorlat végrehajtása eredményesebb lesz.

Laikusként én úgy gondolom, hogy van egy természetes emberi oldala is. Ha érti miért csinálja, akkor könnyebben rá tudja venni magát a játékos a munkára.

Ezt nagyon jól mondod. A másik célja az elkötelezettség kivívása. A játékosokkal fiatalon, de akár idősebb felnőtt korban is megtörténhet ez: elkötelezetté válnak a fizikális munka mellett, ha látják ennek a hasznát. Látják a fejlődést. Nekünk itt nagyon jó, mert hónapról hónapra mérünk és szembesíthetjük a gyerekeket is azzal, hogy magasabbra ugranak, nagyobbat tudnak a medicin labdával dobni, gyorsabban tudnak futni. Hamarabb megcsinálják a különböző teszteket. Ezt folyamatosan érzik, kapják a pozitív visszajelzéseket és ez elkötelezettebbé teszi őket, hogy megcsinálják a hatalmas melót, ami szükséges ehhez.

Most volt három csapatuk Spanyolországban, akik saját bőrükön tapasztalták meg, hogy mennyire fontos a fizikális felkészültség. Ha az ellenfelek, gyorsabbak, erősebbek, nagyobb izomzattal rendelkeznek, akkor ez sajnos az eredményben is megmutatkozik. Ezeknek a visszajelzéseknek köszönhetően szintén érzik a munka jelentőségét. Ezzel nincs probléma. Az akadémiára jellemző, hogy a játékosok mindet megtesznek a fejlődés érdekében. Ez biztató, jó dolog.

Mondjuk nálatok annyiban szerencsés a helyzet, ha valaki már eljut a Soproni Darazsak Sportakadémiára, ott vélhetően a motivációval, elköteleződéssel nincs probléma.

Igen, de itt mindenképpen megemlíteném, ha gondolkoznak szülők, hogy a gyermeküket a Soproni Darazsak Sportakadémiára vigyék sportolni, nem kell megijedni attól, hogy itt képzett, fejlett, erőteljesebb játékosok vannak és esetleg a gyermekük nem tudja megugrani a szintet. Ezek a gyerekek sem voltak ilyenek bemeneti oldalról. Ahogy benne vannak a rendszerben és évről évre elvégzik ezt a magas szintű munkát, amit a sportakadémia biztosít, plusz a rengeteg tárgyi feltétel a professzionális munkához, ez minden gyermeknek megadja a lehetőséget a fejlődéshez. Rajta múlik, hogy ebből mennyit tud kihozni.

Említetted a spanyolországi tapasztalatokat. Azt sem lehet elég alkalommal hangsúlyozni, hogy ott sem automatikusan kosarasnak születnek a gyermekek. A rengeteg munka teszi őket a sportág meghatározóivá.

Így van. Ők is rengeteget dolgoznak. Most például a barcelonai akadémián szerzett tapasztalatokat kollégáink belső képzésen osztották meg. Kiemelték, hogy a fizikális felkészítés a legfontosabb a mai női kosárlabdában és ha előre nézünk, akkor ezt még hatékonyabban kell végezni. Egyre gyorsabbak, erőteljesebbek lesznek a játékosok. Ahhoz, hogy a nemzetközi élvonallal felvegyük a versenyt, ennek fejlesztése szükséges is.

Egy kicsit másik téma, de a Soproni Darazsak Sportakadémia honlapján olvastam az interjúra készülve, hogy az edzés és a pihenés megfelelő arányáról, valamint az ehhez kapcsolódó táplálkozás jelentőségéről beszélgettetek a növendékeitekkel. Ebben elhangzott a szuperkompenzáció, ami egy rendkívül érdekes téma. Ezt röviden megpróbálnád összefoglalni.

Arra a kiselőadásra, amire utaltál, az előbb említett tudatosság miatt volt szükség, hogy értsék mi zajlik a szervezetükben. A szerveztünk egy csodálatos műszer, ami az állandó környezeti változásokhoz jól tud alkalmazkodni. Ezért tudunk életben maradni. Ez az edzésben is így van. Ha az edzést egy ingernek tekintjük, akkor ehhez a szervezet úgy alkalmazkodik, hogy a kimerült szervezetet újratölti és olyan okos ez a műszer, hogy az edzés előtti energia szint fölé tölti vissza. Ha optimális időben érkezik a következő edzés, akkor ez egy folyamatos, lineáris fejlődést adhat.

Ez azt jelenti, hogy egy idő után az emelt terheléshez alkalmazkodik a szervezet. A szív – és érrendszere, izomzata, keringési rendszere, emésztőrendszere és ezáltal egy magasabb edzettségi állapotba kerül. Ennek feltétele az, hogy olyan inger érje minden edzésen, ami kiváltja ezt az alkalmazkodást. Ha nem elég erős az inger, tehát heteken keresztül olyan edzésmunkát végeznek a játékosok, amit könnyen el tudnak viselni, aminek a teljesítése nem okoz gondot, akkor a fejlődés nem fog bekövetkezni.

Összességében tehát arról van szó, hogy a szervezet túl tölti magát és megadjuk a lehetőséget arra, hogy az edzések hatására fejlődés következzen be.

Zárásul egy kicsit a személyesebb területre is térjünk ki. Milyen szakmai céljaid vannak? Hol látsz fejlődési lehetőséget?

Megmondom őszintén, az akadémián nekem is az egyik fő célom, amellett, hogy az összes játékos előrébb lépjen, hogy azoknak a kiemelt tehetségeknek a fejlődéséhez hozzá tudjak járulni, akiknek lehetőségük van arra, hogy a magyar felnőtt kosárlabdában, netán a Sopron Basket felnőtt csapatában lehetőséget kapjanak. Minél többet szeretnék segíteni ezeknek a játékosoknak, hogy fejlődjenek és szeretném őket támogatni minden oldalról. Felkészíteni őket azokra a kihívásokra, amik a felnőtt kosárlabdában várnak rájuk. Komoly kihívás számomra és szeretem is csinálni.

Nagy büszkeséggel töltött el Czukor Dalma, Varga Alíz, Varga Sára teljesítménye a felnőtt csapatban és már Euroliga meccseket tudtak játszani. Ha azzal a munkával, amit elvégeztünk a kondicionáló teremben, egy kicsit ehhez hozzá tudtunk járulni, akkor ez egy jó visszajelzés.