U20-as élmények, első Euroliga percek és a fejlődési lehetőségek – Varga Sárával beszélgettünk
:
:
A héten megkezdte a felkészülést a Sopron Basket a 2021/2022-es évadra. Varga Sárával beszélgettünk a nyári U20-as élményekről, az elmúlt szezon tapasztalatairól és a felkészülési időszakról.
Kanyarodjunk vissza az U20-as válogatottra. Fogalmazhatok úgy, hogy az utánpótlás éveidet itt a legvégén teljessé tette, hogy bekerültél a versenyző keretbe és egy hazai tornán szerepelhettél?
Igen, nagyon boldog voltam, hogy ott lehettem a csapattal ezen a Challenger-tornán. Még ha nem is Európa-bajnokságot rendeztek, de legalább volt verseny, amivel le lehetett zárni az utánpótlás éveket. Szerintem kiadtunk magunkból mindent, ami bennünk volt és szerencsére sikeresen meg is nyertük a tornát.
Hogy élted meg ezt az egész szituációt? Amikor a végén az eredményhirdetésnél megszólalt a himnusz, volt benned egy olyan elégedettség, hogy kifizetődött az elmúlt évek rengeteg munkája vagy lejátszódott benned a válogatottságig vezető út?
Nekem az első napon, amikor elkezdtük énekelni a himnuszt a meccs előtt, járt hasonló gondolat a fejemben. Ott álltam a pályán a csapattal és végig futott az agyamon, hogy ezért dolgoztam, küzdöttem és most itt vagyok. Amikor viszont feldobták a labdát, onnantól már csak a meccsekre koncentráltam.
A 2001-esek között van egy nagyon összetartó mag, akik rengeteget versenyeztek az elmúlt években. Nehéz volt beilleszkedni egy ilyen közösségbe?
Be kell valljam, nagyon féltem tőle: hogy fogok beilleszkedni. Ahogy te is mondtad, összeszokott társaságról volt szó. Igazából az első pillanattól kezdve úgy éreztem, mint ha én is az összes Európa-bajnokságon, világbajnokságon ott lettem volna velük és 100%-os tagja lennék a csapatnak. Nagyon hamar befogadtak. Nem volt bennem semmi olyan érzés és senki nem is éreztette ezt velem a pár hét alatt, hogy még csak most csatlakoztam. Teljes értékű tagja voltam a csapatnak.
Jó pillanatban beszélünk, mert már eltelt annyi idő a torna óta, hogy a nagyobb képet lehessen értékelni. Milyen tapasztalatokat raktároztál el magadban az U20-as Challenger-ről?
Teljesen más szerepkörben játszottam itt, mint a klubomban Sopronban. Nagyobb volt rajtam a felelősség. Minden egyes döntő momentumra vissza fogok emlékezni, de mindegyikre más okból. Teszem azt egy szoros meccsen, amikor a végjátékban pályán voltam és nekem kellett átvinnem a labdát. Amikor nekem kellett húzni az időt vagy éppen gyors játékot hívni, amiből kosárra dobtunk.
Azok a helyzetek nagyon tanulságosak, amikor nekem kellett szervezni a játékot vagy védekezésben nagyobb szerepet vállalni. Ahogy mondtam korábban, teljesen más szerepet töltöttem be, mint a klubcsapatomban. Úgy érzem, hogy ebből sokat tudtam fejlődni és igyekszek visszagondolni azokra a momentumokra, amik jól sikerültek, illetve azokra, amikor hibáztam, mert azokat javítva is lehet fejlődni.
Tekintsünk vissza az előző szezonra. Egy dátumot mondok: 2021. január 22. Pénteki nap volt a bourges-i buborékban, amikor a Landes ellen bemutatkoztál az Euroligában. Hogy élted meg az első Euroliga perceket?
Őszinte leszek, nem számítottam rá azon a meccsen. Természetesen nagyon vártam ezt a pillanatot, minden mérkőzésre úgy készültem, hogy pályára kerülhetek és igyekeztem olyan szellemiséggel átélni az összes Euroliga mérkőzést, hogy bármikor bevethető legyek. A koromból adódóan, a mérkőzések akkori alakulása alapján viszont nem számítottam, hogy ez ott be fog következni. Kicsit meglepődtem, amikor Gáspi szólított, hogy menjek cserét kérni.
Teljesen más hangulata volt az egész mérkőzésnek, mint bármi másnak korábban. Önmagában már a játék gyorsasága egészen más. Az, hogy világsztárok, példaképek ellen játszhattam, hidegrázós pillanat volt nekem.
A bajnoki alapszakaszban 19.2 perces átlagod volt. Én úgy érzem a számok alapján, hogy az U20-as szabály adta lehetőségekkel szépen éltél. Belülről az alapszakaszban betöltött szerepedet hogy láttad?
Nagyon örültem neki, hogy ilyen sokat játszottam. Próbáltam megmutatni azt, hogy mire vagyok képes. Gáspi által kiadott szerepkörben igyekeztem maximálisan teljesíteni. Azért, ha az alapszakaszt nézzük, akkor közben volt egy covidos időszak nálunk is, illetve egyéb rendhagyó dolgok, nehézségek, mint mindenhol. Ezt figyelembe kell venni. Összességében jól zártuk az alapszakaszt, jól átvészeltük a nehezebb időszakokat.
Első lépésként miben kell egy fiatalnak helyt állnia, hogy érvényesülni tudjon?
Szerintem ez nem titkolt, hogy Sopronban védekezéssel fog tudni az ember felkerülni a pályára. Nálunk egyénileg és csapatban azon van a hangsúly. Szerintem az egy alap dolog, hogy ha az ember védekezésben maximálisan koncentrál, akkor azzal el tudja nyerni Gáspi bizalmát. Támadásban nem a döntő pillanatok felvállalása a cél. Ott meg van szabva egy szerepkör, amiben teljesíteni kell.
Gondolom, hogy az elmúlt szezonnak van egy nagyon erős érzelmi oldala is. Az első olyan trófeák elhódítása, amikor ténylegesen ki tudtad venni a részed a csapatmunkából, minden sportoló életében speciális.
Igen, hatalmas élmény. A Magyar Kupát, amikor megnyertük, akkor a csapat nekem szánta azt a feladatot, hogy a hálót levághattam a BEAC pályáján. Fantasztikus érzés volt, nem tudok rá jobb szavakat találni.
Megkezdődött a felkészülés az új évadra. Hogy telt az első hét?
Minden kezdet nehéz. Természetesen ez az alapozás velejárója. Kaptunk otthonra edzésprogramot, amit el kellett végeznünk, hogy ne nulla edzéssel, nulla erőnléttel érkezzünk ide. Az nagyon megnehezítette volna a tervezett edzésmunkát. Az első héten főleg kondicionális és futó feladatokat végeztünk, a lábmunkára helyeztük a hangsúlyt.
Most mi, elsősorban a fiatalok edzünk. Jövő héttől már fokozatosan csatlakoznak hozzánk a külföldiek. Illetve a sérülése után a rehabilitációt végzi Határ Bernadett és jövő héten minden edzésen csatlakozik hozzánk Fegyverneky Zsófi is.
Minden esélylatolgatás, eredmény tervezgetés még korai. Főleg a nemzetközi vonalon. Egyénileg viszont milyen célokat tűztél ki magad elé?
Amit eddig fejlődtem, illetve az elvégzett edzésmunkát szeretném átvinni a mérkőzésekbe. Megmutatni azt, hogy mire vagyok képes védekezésben és támadásban. Nem azt mondanám, hogy egy szezonra van célom, hanem minden egyes mérkőzésen az adott szituációkban, amikor lehetőséget kapok, 110%-ot tudjak nyújtani. Teszem azt, egy-egy adott meccsen a kijelölt védőmunkában maximálisan ott tudjak lenni és a támadójátékban egy kicsit aktívabban részt vegyek fokozatos fejlődés mellett.
Zárásul, az utolsó éved jön az U20-as szabály alatt. Jelent ez plusz terhet számodra?
Nem érzem azt, hogy plusz teher lenne. Inkább egy plusz motiváció az, hogy most, amikor még érvényes rám ez a szabály, bebizonyítsam azt, hogy nem csak a fiatalokat segítő szabály miatt kell pályán tartani engem, hanem később majd e nélkül is.