:
:
Török Zoltán az UNIQA Sopron ügyvezetõje az idei évben egy nyílt levél formájában értékelte a bajnokságban és a kupában is aranyérmet szerzõ csapat szezonját. Az alábbiakban ez a levél olvasható.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Tisztelt Szurkolóink!
Tudom, hogy sokatoknál okoz csalódást a forma, melyet az idei évad lezárására választottam, hiszen megszokhattátok: személyesen, élõ szóban, kérdésekre válaszolva értékelem az évet.
Ezúttal azonban más formában szeretnélek tájékoztatni benneteket, kérem megértésetek!
Évértékelés.
Az idei szezon számunkra az Euroliga szereplés középpontba állításáról szólt.
Azt szerettük volna elérni, hogy újra olyan csapatként tekintsenek ránk, aki tényezõ az európai porondon. Nos, ezen a területen az elmozdulás megtörtént, ám az áttörés, a profi sport lényege, az eredmény elmaradt. Korábbi nyilatkozatom fenntartom: nem voltunk képesek megfelelõen reagálni több kihívásra. Azt is ki kell mondanom: számomra a Hatay ellenében hazai pályán lezajlott mérkõzés történései nem vállalhatók! Számunkra az Euroliga mezõnye a mérvadó. Célunk, hogy hírnevünk nemzetközi szinten is megmaradjon. Ehhez elengedhetetlen alapfeltétel a fegyelem, a megalkuvást nem ismerõ küzdelem! A csapat vezetõjeként minden szándékom az, hogy ebbõl az alapvetõ elvárásból ne engedjek.
Másik fontos célkitûzésünk a csapat magját alkotó fiatal generáció tudatos csapatba építése volt. Nos, igazán nem egyszerû feladat ennyi tehetséges játékost menedzselni, állandó játéklehetõséget biztosítani számukra, figyelni és követni az egyéni fejlõdésüket, miközben heti két mérkõzéssel terhelt a csapat, valódi és komoly célokért küzdve. Felelõsségünk óriási ebben a tekintetben, hiszen a jövõ generációja, a jövõ soproni és magyar kosárlabdázásának szereplõi vannak a kezeink között. Kétségtelen tény, hogy komoly eredményeket tudunk felmutatni velük, de talán még többet is lehetne…
Szereplésünk további fokmérõi a bajnoki és kupa teljesítményünk. Csapatunk újra bizonyította, hogy uralja a honi mezõnyt. Magabiztos teljesítménnyel utasítottuk magunk mögé a Nemzeti Bajnokság csapatait, ami minden dicséretet megérdemel. Játékosaink és szakmai stábunk szállította mindkét fronton az aranyat, nagy köszönet és dicséret illeti õket mindezért!
Nem szorosan a mi csapatunk értékeléséhez tartozik, de itt szeretném elmondani azt is, hogy a Cegléd és a Szekszárd csapatának elõretörése, a ceglédiek három frontos fantasztikus helytállása azt mutatja, hogy az idén új kihívók születtek, amely a bajnokságot érdekesebbé, színesebbé tette.
Óriási élmény volt a bajnoki döntõ! Jó volt látni, ahogy életre kel az Aréna. Jó volt látni rég nem látott szurkolókat, és jó volt látni ennyi vidám, boldog soproni arcot!
Minden jó, ha jó a vége, szoktuk volt mondani. És ez így igaz. Azonban a megfelelõ tanúságok levonása legalább annyira fontos akkor, ha valaki elõre szeretne lépni, tovább szeretne fejlõdni. Nos, a tanúságok levonása, a hogyan tovább, ha lehet, még az értékelésnél is nehezebb és bonyolultabb feladat.
Nem kell sokat várni rá, hogy megismertesselek benneteket azzal, amire jutottunk.
Ma azonban még az ünneplésé a fõszerep. A 11. bajnoki címmel, a 7. kupagyõzelemmel a tarsolyunkban minden okunk megvan arra, hogy fogadjuk a sok gratulációt, és optimistán tekintsünk a jövõbe!
Csak a SOPRON!
Török Zoltán
