Veszélyes, több lábon álló csapatot fogad vasárnap a Ludovika Csata – interjú Tursics Krisztiánnal

Az alapszakasz utolsó előtti fordulóját rendezik meg a hétvégén. Több kiélezett összecsapást tartogat a 21. forduló, melyek közül az egyik a Ludovika Csata – E.ON ELTE BEAC fővárosi rangadó lesz. A találkozót megelőzően a hazai színekben játszó együttes (Ludovika Csata) honlapja Tursics Krisztián vezetőedzővel beszélgetett.

Nehezebb mérkőzést vártál a Cegléd ellen a múlt hétvégén?

Ellenfelünk tabellán elfoglalt helyezése, illetve a játékoskeretük átalakulása miatt bíztam benne, hogy azért nem lesz ez egy egylabdás mérkőzés. Így is készültünk fel a Ceglédből. Célunk volt, hogy ne egál meccset játsszunk velük. Ez az első félidőben meg valósult, hiszen viszonylag hamar 20 pontos előnyt építettünk fel. Aztán gyakorlatilag percek alatt visszaengedtük őket a mérkőzésbe, és a félidőben már csak 4 ponttal vezettünk. A harmadik negyedben aztán megint a mérkőzés eleji elánnal játszottunk, és visszaállítottuk a 20 pontos különbséget. Örülök, hogy simább meccset játszottunk, a kihagyott ziccereknek viszont már kevésbé. Akár még nagyobb különbséggel nyerhettünk volna.

Ha már az egylabdás mérkőzéseket említed, azok idén többségükben nem sültek el jól. Mi ennek az oka?

Átalakult csapattal kezdtünk neki a bajnokságnak, és nagyon sok időnek kellett eltelni, hogy kialakuljon az a játék, amit ma már minden mérkőzésen tudunk hozni – ehhez hónapok kellettek. Az első félévben elbukott három egylabdás mérkőzésünk, a Vasas, a TF és a PEAC elleni, egyértelműen erre vezethető vissza. Időre volt szükségünk, hogy a hozzánk hasonló képességű csapatokat le tudjuk győzni. Ugyanakkor a top csapatok elleni sikeres végjátékokhoz még mindig kevés a tapasztalat és szűkös a játékoskeret – ezt mutatja a Szekszárd és a PEAC elleni mérkőzés. Az viszont örömteli, hogy nem keveset fejlődött a játékunk a szezon legelejéhez képest, és a közvetlen riválisokat – eddig – nagyobb különbséggel győztük le, mint amennyivel az alapszakasz első körében kikaptunk tőlük.

Ebben a fejlődési ívben hol helyezkedik el a BEAC elleni első, idegenbeli mérkőzés?

Azon a találkozón Jaelyn Brown távozása miatt speciális helyzetben voltunk, hiszen nagyon kevés időnk volt a felkészülés és a mérkőzés újratervezésére. Azt gondolom, hogy erre a körülményre jól reagáltunk, hiszen jól kezdtünk és sokáig kontrolláltuk a találkozót, de ott is az utolsó negyedben csúszott ki a győzelem a kezünkből. A vasárnapi „visszavágó” előtt azonban bizakodó vagyok, és remélem, hogy vissza tudjuk fordítani ezt a párharcot is, és felénk fog billenni a mérleg nyelve.

Miben lesz más a most vasárnapi mérkőzés a decemberihez képest?

Egyrészt felkészültebbek vagyunk, taktikai repertoárban mindenképpen – védő és támadó oldalon egyaránt. Letisztultak a szerepkörök. Úgy látom, hogy mindenki tudja, mi a feladata: hogy kell pályára lépnie kezdőként, vagy beszállnia a padról, mennyit kell hozzátennie a csapat játékához. December elején még nem éreztem ezt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy hazai pályán játszunk, ahol még soha nem kaptunk ki a BEAC-tól.

Mit érdemes tudni a következő ellenfélről, az E.ON ELTE BEAC csapatáról?

Náluk is jelentős változások voltak nyáron a játékoskeretben. Két olyan légiós érkezett hozzájuk, akik nemcsak a saját csapatukban, de az egész ligában domináns szerepet töltenek be. A legjobb öt pontszerző között ott van Vojtulek és Green neve is. A magyar játékosok között is vannak olyanok, akik hozzá tudnak tenni a csapat játékához, nem is keveset. Legalább hárman képesek bármikor 10-15 pontot szerezni, azaz veszélyes együttesről van szó, amely több lábon áll. Sok játékosból kell felkészülnünk, hogy semlegesíthessük őket. Azt se felejtsük el, hogy velünk ellentétben nekik már van bravúrgyőzelmük a szezonban, hiszen meg tudták verni a Szekszárdot hazai pályán. Ráadásul a teljes keretük ellen győztek. Ilyen szempontból tehát előttünk járnak. Komoly ellenfél lesz, akik nagy meccseket játszottak az idei szezonban.

Számítasz kiemelt érdeklődésre a vasárnapi meccs kapcsán?

Természetesen, és nem csak a tét miatt. Szeretem, amikor két budapesti csapat játszik kiemelt mérkőzést, és bízom benne, hogy sok néző előtt, jó hangulatban fogadhatjuk a BEAC-ot. Fontos találkozó lesz, komoly tétje van, ennél pedig nem is kell több.

Számolgatsz, hogy matematikailag hogy érhet oda a Ludovika Csata a rájátszásba?