Hirdetés
Utánpótlás

Visszatekintés a magyar válogatott FIBA U16 Women’s European Challenger tornájára – Mészárosné Kovács Andreát kérdeztük



:

:

Fotó: FIBA.Basketball

Hirdetés

Bronzérmet szerzett a spanyolországi San Fernandóban rendezett FIBA U16 Women’s European Challenger tornán a magyar válogatott. Mészárosné Kovács Andrea, szövetségi kapitányt kértük arra, hogy röviden foglalja össze a torna tapasztalatait.

Gratulálok a bronzéremhez! Mielőtt rátérnénk a mérkőzésekre, milyen érzésekkel tekintesz vissza a spanyolországi tornára?

Kis hiányérzettel köszönjük a gratulációt! Azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok azoknak az edzőkollégáknak, akik egész végig dolgoztak a gyerekekkel a teremben. Az ő érdemük ez a siker. Mindemellett a kollégáimnak, a stábtagoknak a befektetet munkáért, segítségéért is köszönettel tartozok.

Háromhetes volt a felkészülésünk, nagyon hiányzott volna még egy-két edzőmérkőzés vagy plusz egy hét felkészülés. Elsősorban mérkőzés, mert a pandémia miatt az elmúlt két évben teljesen más bajnokságot játszottak a gyerekek és más erősségű bajnokságból, megmérettetésből kezdtük a felkészülést. Ilyen helyzettel még sem a játékosok, sem az edzők nem találkoztak.

Öt mérkőzést játszott válogatottunk. Litvániát (82-48), Ukrajnát (90-62) és Horvátországot (79-50) nagy különbséggel győztétek le. Az ezüstérmes Szerbiától (58-55) és a tornát veretlenül megnyerő házigazda Spanyolországtól (53-49) szenvedett vereséget a magyar csapat. Mit emelnél a találkozókkal kapcsolatban?

Nem volt szerencsénk, hogy a szerbek ellen kezdtünk. A bevezetőben említett hiányérzetem is éppen emiatt maradt. Egy kicsit nagyobb szerencsével, hosszabb felkészüléssel vagy ha nem ők az első ellenfelek, akkor nagyobb eséllyel hozhattuk volna azt a mérkőzést. Azt hozzá kell tenni, hogy nagyon jó szerkezetű szerb válogatottal találkoztunk. Így is szépen helytálltak a lányok. Magassági fölényben volt ellenfelünk, de nagyon szépen küzdöttek és megtettek mindent a játékosaink.

A többi mérkőzésen hoztuk a kötelezőt. A horvátoktól előzetesen egy kicsit tartottunk, de az előző három mérkőzés alapján úgy láttam, hogy nem kell félni tőlük és ellenük is kötelező a győzelem, amit hoztak is a lányok. A spanyolok mindig elképesztően szokatlan stílust képviselnek. Megvoltak a helyzeteink, de ezeket nem tudtuk érvényesíteni. Több extra teljesítmény kell, hogy egy ilyen kaliberű csapatot le tudjunk győzni.

Rendkívül hiányzott Palásti Julianna és Egresits Réka, akik csakis sérülésük miatt nem kerülhettek a szűk keretbe. Felépülésük után sokat fognak segíteni ennek a korosztálynak. Összességében elégedetten értékelem a Challenger-t. Nagyon sok játékos megmutatta, hogy hosszú távú jövője van és számíthatunk rá. Akár felnőtt válogatott szinten is, ha megtesznek mindent, hogy a fejlődésük töretlen maradjon. Ebben természetesen az edzőknek van hatalmas felelősségük.

Kiváncsi vagyok, hogy a pálya mellől edzői szemmel hogy láttad? Már a jövő évi debreceni U17-es világbajnokságra való kitekintésként igyekeztem kicsit más csoportokba is belenézni. Olyan generációt láttunk, amelyik még nem szerepelt nemzetközi porondon és az az általános benyomásom alakult ki, hogy fokozatosan épült fel a versenyszellem a játékosokban.

Ahogy te is megfogalmaztad, lépésről lépésre tért vissza ez a versenyszellem. Nekünk egy kicsit probléma is volt a felkészülésnél, hogy túlságosan belesüllyedtünk ebbe a pandémiás időszakba. Ebből ki kellett lépni, ami nem volt könnyű. Elsősorban a csapaton belül kellett ezt megtenni és ezért mondtam, hogy hasznos lett volna további egy-két felkészülési mérkőzés. A Challenger-en meccsről meccsre léptünk előre. Egyértelműen látszott az, hogy megérezték az izét a lányok, hogy honnan jöttek és hova is tartunk.

Valóban, én is azt tudom mondani, szükség van azokra a mérkőzésekre, ahol a komfortzónából kilépve kell megmutatni a tudásunkat. Küzdeni kell és a határainkat feszegetni. Ebből nagyon kevés volt az elmúlt időszakban és ennek köszönhető, hogy mérkőzésről mérkőzésre tapasztalhattuk ezt az előrelépést. Csapaton belül is érződött, hogy mennyit számít, amikor tétmérkőzéseket játszhatnak a gyerekek.

Hirdetés