Hirdetés
Magyarország

Visszatekintés a Sopron Basket Euroliga negyeddöntőjére – Gáspár Dávidot kérdeztük



:

:

Fotó: FIBA.Basketball

Hirdetés

Csütörtökön 72-65-ös győzelmet aratott a Lattes Montpellier otthonában a Sopron Basket és ezzel 2-0-val lezárta az Euroliga negyeddöntő párharcot, így fennállása során ötödik alkalommal bejutott a sorozat négyes döntőjébe. Gáspár Dávid vezetőedzőt kértük rövid értékelésre.

Gratulálok a továbbjutáshoz! Milyen érzésekkel élted meg a negyeddöntőt?

Köszönjük! Nyilván óriási stressz van egy ilyen párharc alatt az emberben, nagyon készültünk arra, hogy szeretnénk a Final4-ba jutni és csak ez az egy gondolat itatta át az egész hetet, az egész felkészülést.

Amikor meg is történt, akkor óriási boldogság öntött el mindannyiunkat. Mellette természetesen az elmúlt hetekben felhalmozódott készültségi állapot és minden egyéb ekkor oldódott is.

A továbbjutást 2-0-val vívtátok ki és a két mérkőzés döntő többségében vezettetek, de a látottak alapján messze nem volt ez olyan könnyű negyeddöntő.

Kemény párharc volt. Aki látta a mérkőzéseket, annak tisztán megmutatkozhatott, hogy nem egyszerű ellenük játszani. Ami a korábbi nyilatkozatokban is elhangzott: a Montpellier csapata kitűnő ellenfél versenyképes játékosokkal.

A második meccsen is az utolsó leheletükig küzdöttek. Még a negyedik negyedben is voltak óriási rohamok, amiket nagy nehezen, de meg tudtunk állítani. Örülök, hogy jó döntéseket hoztunk és sikerült a mérkőzést megnyerni.

Azért is tértem ki erre, mert az első mérkőzést követő sajtótájékoztatón úgy éreztem, hogy vegyes érzések munkálkodtak benned.

Az első meccset amiatt éreztem így, mert azt gondolom, hogy támadásban több esetben forszíroztunk helyzeteket, nem volt jó flow-ja a támadójátékunknak. Statikussá váltunk, 19 eladott labdánk is volt. Kicsit rozsdásnak éreztem az egész játékunkat.

Ami örömteli, hogy 42 pontot kaptunk és a győzelem nem forgott veszélyben. Ha a játék képét nézem és az eredményesség mellett ezen is nagy fókusz van természetesen, akkor volt ebben kivetni való. Tulajdonképpen ez érződött akkor rajtam.

Fotó: FIBA.Basketball

A második mérkőzés erősebb volt?

Azt gondolom, hogy a második meccsen ezekben tudtunk javulni. Voltak azon is kihagyott ziccerek, üres dobások, amelyek, ha jobb százalékban esnek be, akkor nagy valószínűség szerint még nagyobb önbizalommal tudtunk volna teljesíteni.

A másik, amit nem szabad elvenni ellenfelünktől, hogy borzasztó agresszívan, keményen védekeztek. Belehajszoltak minket olyan dobásokba, amiből eladott labda lett, kaptunk sok könnyű kosarat tranzcióból. Olyan extrákkal, mint amit Olivia Epoupa vagy Haley Peters nyújtott, ismét bizonyították: vannak olyan minőségi játékosok, akik képesek erre. Különösen a hazai pályájukon nem egyszerű velük felvenni a versenyt. A közelmúltban a Salamanca is megszenvedett ott, de még sorolhatnánk más csapatokat is.

Nem azzal számoltam a második mérkőzésre, hogy ugyanolyan mederben fog zajlana, mint a hazai. Toppon kellett lenni végig, kemény menet volt. Boldog vagyok, hogy sikerült kivívni a továbbjutást!

Zárásul mondhatom, hogy csütörtökön azt az arcát, játékát mutatta a csapat, amit látni szeretnének?

Igen, többé kevésbé ez az. Ahogy utaltam rá az előbb, szerintem ebben a meccsben volt még bennünk nagyjából +10 pont támadásban. Az viszont, hogy ennyi pontot kaptunk tőlük hazai pályán, rendben van. Ne legyünk telhetetlenek.

Nyilván van még hiányérzet, nem mondanám, hogy teljes egészében ez az, amit látni akarunk, de sok esetben, a mérkőzés nagy részében, megvalósult, amit terveztünk.

Hirdetés