Hirdetés
Utánpótlás

Visszatekintés a Soproni Darazsak Sportakadémia serdülő döntős szereplésére – interjú Stoics Veres Judittal



:

:

Fotó: Tóth Zsombor / Soproni Darazsak Sportakadémia

Hirdetés

Múlt héten rendezték Sopronban a Nemzeti Leány Serdülő Bajnokság döntőjét. A Soproni Darazsak Sportakadémia csapata a negyedik helyet szerezte meg a tornán. Stoics Veres Judit, vezetőedzővel tekintettünk vissza az országos döntőre.

Mielőtt rátérnénk a keresztjátékra és a helyosztókra, kezdjük a visszatekintést a csoportmérkőzésekkel. A Csata DSE-t és az NKA Pécs csapatát legyőztétek, a Szegedi KE gárdájától vereséget szenvedtetek.

Mind a nyolc csapat szinte egyenlő esélyekkel indult. Ilyen szempontból egy nagyon erős nyolcas döntő volt két nehéz csoporttal. Azzal, hogy mi az első napon a Csata elleni mérkőzést megnyertük, tudtuk, hogy nagy lépést teszünk a legjobb négy közé jutás felé. Fantasztikus teljesítményt nyújtottunk akkor.

A Szeged ellen bíztunk a jó szerencsében, mert láttuk, hogy nagyon erős csapat. Később meg is nyerték a tornát. Nem sikerült őket megverni és így nem maradt más, mint az NKA Pécs legyőzése, hogy legyen esélyünk biztosítani helyünket a négyben. Így is izgalmasan alakult, mert a Csata – Szeged meccs eredményét is meg kellett várni. Egy körbeveréssel ugyanis ki is eshettünk volna.

Az elődöntőt a Vasassal vívtátok. Sokat gondolkoztam, hogy miként jellemezzem: egy küzdelmes összecsapás volt.

Nagyon szerettünk volna nyerni, nagyon akartunk, de rossz százalékkal dobtunk. A Vasas egy jó szerkezetű, jól összerakott csapat, mely ellen ilyen dobóteljesítménnyel nem volt esélyünk a győzelemre. Ennek ellenére büszke vagyok a lányokra, mert hatalmasat küzdöttek!

A bronzcsata lélektana úgy alakult, ahogy ezek a helyosztóknak szoktak. A mérkőzést és a negyedik helyet hogy értékelnéd?

Én úgy tartom, hogy egy tornán az utolsó mérkőzés legalább olyan nehéz, mint az első. Ha éremért megy, akkor kifejezetten igaz ez. Abszolút érezhető volt most is.

Mind a két csapat nagy elszántsággal és sok hibával kezdett. Ez a dobásokon és az eladott labdák számán is látszódott. Nehéz mérkőzés volt és ami szerintem eldöntötte – a 25 kihagyott büntetőnk mellett -, hogy a játék egészét tekintve jobb teljesítményt nyújtott a DVTK. Előbb is találtak magukra és egyéni, illetve csapatszinten is jobb teljesítmény jellemezte a játékukat.

Megérdemelt a DVTK sikere, de nekünk ez a negyedik hely jó eredmény. A lányoknak is azt mondtam: abba gondoljanak bele, hogy mi a középházból indultunk. Félévet ott játszottunk le, onnan verekedtük be magunkat az „A” döntőbe. Megmondom őszintén, hogy az év elején látatlanban aláírtam volna a negyedik helyet.

Fotó: Soproni Darazsak Sportakadémia

Ha a teljes szezont nézzük, akkor milyen fejlődési ívet írt le a csapat? A játékosok felé milyen gondolatokkal összegezted az évadot?

Először is azzal kezdeném, hogy nagyon sokat köszönhetek a szakmai stábnak: Perlaki Mónika erőnléti edzőnek és Áron Krisztián másodedzőnek. Természetesen az egyesületnél többen segítették a munkát, de így alkottuk a szűk stábot, akik nap, mint nap találkoztak a játékosokkal. Nagy részük van abban, hogy ilyen sikeres legyen most ez a csapat.

Jó volt a fizikai felkészítésünk. Amit mutat, hogy a döntő mind az öt mérkőzését is jól bírták a játékosaink. Augusztustól május végéig kosártechnikai, taktikai szempontból nagy fejlődést tapasztaltam. A szerkezeti adottságokról természetesen nem tehetünk, de az edzésmunka látszott a csapaton.

A végső összegzés az volt a játékosok felé, hogy egy ilyen nyolcas döntőn látszódik igazán a tudatos edzés fontossága. Miért fontos azoknak a feladatoknak, amiket mi edzők kérünk, a pontos, helyes végrehajtása. Ha ebben hatékonyabbak vagyunk, akkor nem lett volna ennyi kihagyott dobás, kihagyott büntető.

Zárásul, milyen jövőképe lehet ennek az országos negyedik helyezett csapatnak?

Ezt nagyon nehéz most még megmondani. Egy biztos, a 2008-asok már a kadett csapatban szerepelnek jövőre, a 2009-esek még serdülőben fognak játszani. Pozitív dolog az az akarat és elszántság, ahogy pályára lépnek és amilyen szívvel, lélekkel versenyeznek. Akármelyik csapatban játszanak, ha ezt megtartják, az mindenképpen eredményre fog vezetni.

Hirdetés