Hirdetés
Magyarország

Visszatekintés az Aluinvent DVTK szezonjára – Földi Attilát kérdeztük



:

:

Hirdetés

A negyedik helyen zárt a bajnokságban az Aluinvent DVTK, mely a Magyar Kupában ezüstérmet szerzett, az Európa Kupában a legjobb 16 közé jutott. Földi Attila vezetőedzőt kértük arra, hogy foglalja össze gondolatait a szezonnal kapcsolatban.

Nem befolyásolnálak az első kérdéssel. Neked milyen érzéseid vannak a szezonnal kapcsolatban? Mit emelnél ki?

Nagyon sok dolog történt és elég specifikus szezon volt. Nekem azért volt különleges, hogy kiscsapatból nagycsapatba kerültem. Rögtön az elején lehetett érezni, bár ezt nyilván tudtam előre is, hogy itt az elvárások nagyon mások. Nem is feltétlenül a vezetőség felöl, mert onnan nem volt nyomás rajtam, de a DVTK-nak hatalmas szurkolói bázisa van és ha nem jönnek az eredmények, akkor az komoly visszhangot vált ki. Természetesen ha sikereket értünk el, akkor az is. Ezt meg kellett tapasztalnom személyesen.

Ezen felül zárt kapuk voltak, ami nagyon hátráltatott minket az egész szezonban. Az alapozásunk gyakorlatilag elmaradt, mert mi akkor küzdöttünk a saját problémáinkkal: betegségek, sérülések hátráltattak minket, illetve légiósok nem a tervek szerint és sérülten érkeztek, tehát nekünk ebben a szakaszban voltak komolyabb gondjaink. Jóformán felkészületlenül mentünk bele a bajnokságba és ez adta a különlegességét, hogy szerda-szombat ritmusban zajlottak a meccsek és ezek alatt kellett csapattá alakulnunk. Ez eltartott egy ideig és ennek köszönhető, hogy a bajnokság második felére tudtunk csapattá válni.

Közben volt egy gyors légiós-váltás. Elég sokként ért minket, mikor Kristine Vitola távozott, de ennél gyorsabban és jobban nem pótolhattuk volna, mert megtaláltuk a lehetőséget, hogy Keyonával folytassuk és ez jól sült el. Amikor beépült a csapatba, akkor voltak a legjobb periódusaink akár játékban, akár az eredményeket tekintve. Az Európa Kupa továbbjutás, a Magyar Kupa ezüstérem és az alapszakasz végén is a négybe jutottunk. Ezzel bekereteztük az évet, mert a kitűzött elvárásokat, sőt annál többet elértünk. Ettől függetlenül hazudnék, ha azt mondanám, hogy pozitív szájízzel fejeztük be a bajnokságot a bronzcsata alakulása miatt.

Fotó: DVTK.hu

Amikor készültem a beszélgetésre én is ezek mentén választottam két részre a szezonotokat. Voltak az első hónapok a bajnoki rajttal, az Euroliga selejtezővel és ez a szakasz tartott Kristine Vitola távozásáig, illetve azt követően jött az eredményesebb időszak. Ezt mind vissza lehet vezetni a nyári munka nehézségeire?

Biztosan közrejátszott benne. Ezt már annak idején mondtam is, a BEAC ellen kezdtük a bajnokságot egy szombati napon és előtte pénteken délelőtt és délután edzettünk először 5:5 ellen. A figurákat gyakoroltuk, nem is mindent, de legalább annyit, hogy három-négyet be tudjunk tenni a repertoárba. Így vágtunk bele a bajnokságba. Rögtön utána a Cegléd, majd a Csata következett, miközben még tanultuk a figurákat. Ez nem alibi, mert minden csapatnak megvolt a nehézsége. Nyilván emiatt lett az első szakasz kicsit gyengébb, utána viszont összeállt a csapat.

Kristine Vitola elmenetele és Keyona érkezése valóban ilyen fordulópont. Bár Keyona nem hozott azonnal változást, hanem onnantól lehetett érezni a hatását, amikor megtanultunk vele játszani. Akkor érkezett meg, amikor a Győrrel játszottunk idegenben, majd a következő héten otthon fogadtuk őket. Mindkét alkalommal veszítettünk, pedig már itt volt. Pontokban már megmutatkozott, de még nem azt a szintet képviselte, mint később. Az igazi váltást ugyanis az hozta, amikor a csapat is jobban tudta használni és ő is jobban értette a csapat működését. Onnantól nem volt olyan egyoldalú sem az ő, sem a mi játékunk. Az a középső szakasz lett a legjobb.

Egyértelműen a négy közé jutás volt a cél a bajnokságban és ez teljesült. A Magyar Kupában és az Európa Kupában túlteljesítettünk. Mindent kipiálhatunk, de mégis oda tudok visszatérni, hogy a végében több kellett volna, hogy legyen. Nyilván tudjuk a körülményeket, de erre azért nem szeretnék jobban rákanyarodni, mert mindekinek voltak nehéz körülményei a szezonban, ezt nem akarom külön hangsúlyozni. Összességében lehetett volna szebb a befejezés.

Én három évet írtam alá és ha az építkezést nézzük, akkor annak ez az első szezon nagyon jó volt. Az lesz a kulcs, hogy a következő évben tudjunk előre lépni, majd utána még inkább. Ezzel a szezonnal az alapot stabilan letettük, az teljesen jó és a következő évben erre lehet építeni és egy szintet lépni kell felfelé.

Fotó: Girgász Péter

Hozzád vezetőedzőként melyik szerkezet, melyik karakterű csapat állt közelebb, amelyik a szezont elkezdte Kristinével vagy a Keyona köré épülő időszak? 

Bár a Kristinével töltött hónapok alapjaiban egy nehezebb időszaknak számítottak, azt gondolom, megmutatkozott a szezonban, hogy Keyona egy jobb játékos. Kristine természetesen nem véletlenül tart ott, ahol. Ettől függetlenül a képességeket látva a mindennapi munkában, Keyonát egy erősebb játékosnak érzem. Azt viszont nem mondanám, hogy mindenáron ezt a vonalat folytatnám. Olyan szempontból nem, hogy sajnos túl sok múlott rajta. Ha szintet akarunk lépni, márpedig azt szeretnénk, akkor nem szabad, hogy egy emberen ennyi múljon, több fegyverre van szükség.

Szeretem, ha van a csapatban és biztosan lesz is olyan emberünk, aki ha baj van, tud sok pontot dobni és Keyona ilyen karakter. Minden csapatba kell ilyen, de nem szeretném, hogy minden ezen az emberen múljon. Bővebb repertoárra törekszem. A fiataloknak be kell szállni és Kányási Vera példája mutatja a szezon végéről, hogy képesek is erre. Ez a csapat légiósokban tud erősödni. A magyar mag jó, stabil és lépett előre, most légiósokban kell feljebb lépni.

Jól értem, hogy itt nem feltétlenül “nevekben” kell gondolkozni, hanem azon, hogy többen képesek legyenek a keretből feljebb lépni?

Igen és ehhez az első lépcsőfok megvolt itt a játékosoknál. Magához képest mindenki lépett előre. A végjátékot tekintve most Kányási Vera van előtérben, de Kiss Angi is hozta magát. Ninának nagyon nehéz volt, mert az első évét teljesítette Amerika után. Neki is ez volt az alap és ennél többet tud teljesíteni. Frankáról is azt tudom mondani, hogy bár nem töltött be kulcsjátékos szerepet, de láttam a fejlődését napról napra. Az az érzésem, hogy ebben rendben leszünk a szezon után. Nyilván nem azt mondom, hogy ezzel kész vagyunk, mert lehet fejlődni, előrébb lépni, de tőlük jönni fog a stabilitás. A többi elemen kell dolgozni és felerősödni.

Innen merre tovább? A célokat elértétek és két sorozatban túlteljesítettétek. Nem könnyű ebből feljebb lépni. 

Szakmailag fejlődni kell játékban azok mentén, amiket előbb mondtam. A védekezés terén például mindenképpen, ahol a szezon során léptünk előre, de még többre van szükség. Támadásban pedig nem szabad ennyire egyoldalúnak lenni véleményen szerint és még gyorsabb kosárlabdára szeretnénk törekedni. Fiatal csapat vagyunk, még többet kell futnunk és a tranzíciós játékunkat egyértelműen erősíteni és javítani kell.

Ami pedig az eredményességet illeti, azzal hogy célként a szintlépést fogalmaztam meg, ez egyértelműen következik. A bajnokságban érmet kell nyerni. A kupában valóban nehéz az ezüstnél jobbat szerezni, mert a Sopron kimagaslott idén és jövőre is ki fog várhatóan. Ott nyilván sok minden múlik a sorsoláson, de ott is megcélozható az érem. Az Európa Kupát nehéz tervezni ilyenkor, mert nem ismerjük a sorsolást, de a csoportból való továbbjutás nem elérhetetlen. A bajnokság a legtervezhetőbb a célkitűzés szempontjából, most negyedikek voltunk és innen érmet kell szerezni.

Fotó: Girgász Péter

Hirdetés