Magyarország

Visszatérés után egyre jobb formában – interjú Németh Almával

Szerző: Nagy Norbert

2022.12.25. 18:16

#f2, #TFSE-MTK

Félév kihagyás után december elején tért vissza a pályára Németh Alma. A TFSE-MTK centerével az elmúlt időszak megpróbáltatásairól és a visszatérés jelentette kihívásról beszélgettünk.

Tavasszal a bajnoki 7. helyért kiírt párharc első meccsén még láthattak a szurkolók. Azt követően viszont már csak civilben ültél a padon és november végén térhettél vissza. Milyen sérülésed volt?

Nem is tudom, hogy ezt most klasszikus értelemben sérülésnek kell-e nevezni. Úgy éreztem, hogy be van gyulladva az Achillesem. Kellemetlen szúró érzés volt és tartottam tőle, hogy el is szakadhat. Ez szerencsére nem történt meg.

Nyáron próbáltam rehabilitálni, el is kezdtem az edzést a lányokkal, de fájt tovább. Kiderült, hogy ez nem csak „sima” Achilles, hanem van ott egy kis csonttörmelék és az okozza a gyulladást. Ezt majd egy kisebb műtéttel idővel ki is kell tisztítani.

Ez a beavatkozás a visszatérésed előtt nem történt meg?

Nem történt meg. Sok kezelést kaptam és a Honvédra jártam Páli Katalinhoz gyógytornára. Nagyon jó munkát végzett és ezekkel próbáltunk olyan jó szintre feljönni, hogy játszani tudjak.

Nagyon leegyszerűsítve az „olyan jó szint” azt jelenti, hogy valahogy szezon végéig meg kell próbálni kihúzni?

Abszolút, jól fogtad meg (nevet). Jelenleg fájdalommentes a lábam és ez a legfontosabb.

Milyen munkával telt az elmúlt időszak?

Sokat gondolkoztam, hogy ezt az időszakot hogyan lehetne találóan összefoglalni. Talán az a legjobb, hogy egy hosszú és magányos munka van mögöttem.

Hetente három-négy alkalommal jártam gyógytornára. Mellette külön erőnléti edzéseken vettem részt. Ezzel a problémával nem lehetett futni, szökkenni, kosárlabda mozgásokat végezni. Azért mondtam, hogy hosszú, magányos, mert nagyon borzasztó volt kívülről nézni a lányokat. Valószínűleg ezért nem is választottam egyéni sportágat.

Nem elegáns ilyet kérdezni és feltétlenül jelezd, ha nem szeretnél rá válaszolni. Szemmel láthatóan rengeteget fogytál. Ennek mi az oka?

Nyugodtan kérdezhetsz erről. Semmi titok nincsen ebben, egy év alatt 15 kilót fogytam. Inzulinrezisztenciám van, ami a cukorbetegség előkapuja. Gyógyszeres kezelést kapok és komoly diétát kell tartani. Kemény munka volt, sokszor nehéz időszakokkal, de most jól érzem magam a bőrömben.

Mennyiben befolyásolja teljesítményedet, a játékodat ez a fogyás?

A sportot a nagy fogyás biztos, hogy befolyásolja. Úgy érzem, hogy gyorsabb és robbanékonyabb lettem. Az elmúlt három hónapban Juhász Ferenc erőnléti edzőnkkel próbáltunk izmot építeni.

Nem tudtam a lányokkal edzeni, de tömeget azért megpróbáltunk felpakolni és egész jó szinten maradtam. Nem mondom, hogy ugyanolyan megtartani egy erős amerikai légióst, mint 15 kilóval nehezebben, de próbálkozom mindent megtenni.

Neked az évad elején kimaradt a “Hillsman-korszak”. Milyen csapatba tértél vissza? Hogy látod a helyedet?

Így van, én kívülről néztem végig az általad Hillsman-korszaknak nevezett időszakot. Én akkor álltam vissza, amikor Lauren Manis még nem érkezett meg. Volt, hogy csak 8-9 fővel tudtak edzeni a lányok és például több alacsony posztos játékos pótolta a magasakat. A visszaállásommal kezdett olyan szempontból normalizálódni az edzésmunka, hogy minden posztra volt játékos és rendesen tudtunk gyakorolni.

Nem sokkal később megérkezett Lauren is, így november végére, december elejére új csapat állt össze. A stáb ki is emelte, hogy olyan érzésük van, mint, ha augusztusban lennénk és újra össze kell szoktatni egy keretet, ami egy rendkívül nehéz szituáció télen.

Nagyon nehéz szituáció, de szerintem jól haladtok. Igaz, ott a másik oldala, hogy el kell kezdeni meccseket nyerni a rájátszás eléréséhez.

Igen, ez így van. Most 10. helyen állunk a táblázaton. Az az egyenes, őszinte válasz, hogy belefutottunk nem várt vereségekbe és nem azon a helyen állunk a tabellán, amit az évad elején vártunk. Azzal, hogy visszatérhettem, most már én is azért küzdök, hogy az alapszakasz második köre eredményesebb legyen.

Minden edzésen próbálok úgy teljesíteni, küzdeni, odatenni úgy magam, hogy a többieket is segítsem és én is játékperceket harcoljak ki. Most azonban már nem elég az edzéseken jól teljesíteni, hanem mérkőzésszituációkban is erre van szükség. Azért vagyunk sportolók, mert szeretjük ezeket a kihívásokat. Azzal nem tudok vitatkozni, hogy el kell kezdeni meccseket nyerni a szezon második felében.

Mi lehet az erőssége a csapatnak és miben látod a problémát?

Az lehet az erőssége a csapatnak, hogy mindenki motivált, fiatal keretünk van, amivel lehet egy lendületes játékot játszani. Hogy mi okozza a problémát, az egy összetett kérdés. Nem szerencsés egy-egy dolgot kiemelni. Így alakultak az eredmények. A múltba már nagyon nem is szeretnék visszanézni. Azért dolgozunk, hogy jobbak legyünk és győzelmeket szerezzünk.

A saját teljesítményedet hogy látod? Milyen formában vagy? A Vasas ellen 20, a PINKK legyőzésekor 13, a PEAC otthonában vívott találkozón 22 percet játszottál.

Az elmúlt három meccs után most nagyon jó formában érzem magam. A Vasas előtt egy hetet edzettem együtt a többiekkel. Ott egyáltalán nem álltam készen arra a 20 percre, de Jankának és Ty-nak is faultproblémái voltak, így többet kellett vállalnom.

Azóta a kondi és a meccsrutin visszajött. Egyre magabiztosabb vagyok. Nem egyszerű ennyi idő után visszatérni és kezelni azt a terhet, hogy téthelyzetben be kell dobni. Nagyon várom a Csata elleni 29-i meccset, hogy ott is tudjak bizonyítani.

Most egy lazább időszakotok van, december 17. és január 8. között mindössze három meccset vívtok. A formád szempontjából nem rossz ez a kis szünet?

Mondhatni, hogy forma szempontjából egy kicsit rosszkor jön, de igazából egy karácsonyi szünet, amikor az ember hazautazhat a családjához, soha nem jöhet rosszkor.

Zárásul, a csapat életében miként alakul ez a pár nap?

December 22-ig voltak edzéseink. Egy kicsit nagyobb hangsúly került most a kondi edzésekre. Az ünnepek idejére kapunk saját egyéni programot, amit meg kell csinálni. Jövő héten már folytatjuk, készünk a Csatára. Bízom az eredményesebb folytatásban!