:
:
A múlt héten értek véget a 11. Pánarab Játékok küzdelmei, melyen a nõi kosárlabda tornát Libanon válogatottja nyerte. A libanoni nõi szakág történelmi évet zárt és ebbõl az alkalomból – az ünnepek közötti kisebb holtidõt kihasználva – a FIBA honlapja közölt egy részletes összeállítást a csapatról.
A libanoniak nemcsak a Pánarab Játékokon aratott sikerüket ünnepelhették idén, hanem történetük során elõször kvalifikálták magukat az Ázsia-bajnokságra is, melyen egy mérkõzést meg tudtak nyerni. Vicken Eskejian, a libanoniak szövetségi kapitánya elmondta, hogy a javuló eredmények hatására nem kényelmesednek el és a nagy álmuk továbbra is a világbajnoki részvétel.
„Ez az aranyérem rengeteget jelent a nõi szakág számára és egy kis önbizalmat is ad a folytatásra nézve. Szintén nagyszerû eredmény volt, amikor eljutottunk az Ázsia-bajnokságra. Ezen az úton kell tovább haladnunk és még magasabb célokat kell kitûzni, például a világbajnoki kvalifikációt. Ezekkel az eredményekkel bizonyítottam magamnak és a szövetség bizalmát is sikerült megerõsíteni, hogy érdemes folytatni a megkezdett munkát. Remélem, hogy kapok elég támogatást ahhoz, hogy egy erõs szakmai programot tetõ alá hozzak és olyan csapatot sikerüljön építeni, ami nemcsak résztvevõje a nagy tornáknak, hanem ott meg tudja szorongatni a riválisait.”
A Pánarab Játékokon egy fiatal csapat nyert, amire a kapitány különösen büszke. „Ennek a tornának a régióban nagy a presztízse, de a színvonal nem kiemelkedõ. 22 éves átlagéletkorú csapattal érkeztünk és a fiatalok nagyon jó teljesítményt nyújtottak. Többeknek megelõlegeztem a bizalmat és a látottak bizakodásra adnak okot a késõbbi FIBA tornákat tekintve.” – fogalmazott a szakvezetõ, aki szerint a légiósok lendíthetnének a libanoni kosárlabdán.
„A bajnokságunk színvonala nem túl magas. Nincs igazán nagy küzdelem, már a rajtnál lehet tudni, hogy az Antranik lesz a bajnok. Szükségünk lenne légiósokra, akiktõl tanulhatnának a játékosok és nagyobb küzdelem alakulna ki. Nekünk is vannak olyan tehetségeink, akik akár Európában is megállnák a helyüket, de mivel az ázsiai játékosok is ugyanolyan légiósnak számítanak, mint a WNBA sztárok, természetes, hogy õket választják. Ennek ellenére õszintén hiszek benne, hogy egy hosszabb távú szakmai programmal csökkenthetõ lenne a távolság.” – összegzett Vicken Eskejian.
