Hirdetés
Magyarország

Völgyi Péter: “Ez a csapat képes küzdeni”



:

:

Fotó: Girgász Péter / MKOSZ

Hirdetés

Szombaton megkezdődik a play-off a DVTK kosárlabda csapata számára. Az UNI Győr MÉLY-ÚT elleni találkozó előtt nem csak az elkövetkező mérkőzésekről és időszakról, hanem az kicsit visszatekintve az alapszakaszbeli találkozókról és az elmúlt hónapokról is kérdezte a klub honlapja Völgyi Pétert, a DVTK vezetőedzőjét.

Kezdjük az alapszakasz előtti időszakkal… Jelentősen átalakult a keret, nagyon volt a jövés-menés a DVTK háza táján. Sikerült az előzetes terveknek megfelelő keretet kialakítani?
– A keret folyamatosan változott, igyekeztünk nyerőképes csapatot kialakítani. Nehézséget okozott, hogy bizonytalan volt Keyona Hayes helyzete. Ám az alapszakasz kezdetére kialakult egy mag, akik igazolták azt, miért is lettek diósgyőri játékosok. A magyar magunk stabil, harcos és folyamatosan fejlődik, elkötelezett a DVTK felé. Cheridene Green és Milica Jovanovic a Magyar Kupa döntőjében is extra teljesítményt nyújtottak és a bajnokikon is meghatározó embereink. Snezana Bogicevicről sajnos nem derült ki, hogy mit is tud, hisz az alapszakasz korai szakaszában megsérült. Leslie Vorpahl és Jessica Kuster menetközben csatlakoztak, elöbbi egy csupaszív csapatember, de Jessicáról is csak jót tudok mondani.

– Az alapszakaszban egy edzőváltást is át kellett élnie a csapatnak több nem várt vereség után.
– Rendkívül nehéz sorsolásunk volt, hisz hat találkozóval kezdtünk idegenben, és ebből az első három Európa Kupa szereplő csapat ellen. A Csata kifejezetten veszélyes ellenfél és idegenben a Pécs ellen is volt esélyünk a győzelemre, ezek egy labdás mérkőzések voltak. Hiányoztak a megnyugtató hazai győzelmek a rangadók előtt. A BEAC és a Vasas elleni fiaskó elbizonytalanította a társaságot, befolyásolta az alapszakaszbeli helyezésünket, szükséges volt a változás. Sajnos csak részben sikerült a tabellán a felzárkózás, ezért holnap idegenben kezdjük a play-off párharcot.

– Ellenben rendkívül örömteli volt a diósgyőri kosárlabda életében, hogy a csapat beköltözhetett a DVTK Arénába. Milyen egy ilyen létesítményben dolgozni?
– Nem csak egy új csarnokban kerültünk, hanem tényleg új otthonra találtunk itt a DVTK Arénában. Világszínvonalú körülmények várják a játékosokat, akik ezt nagyon megbecsülik. Nem csak edzésre járnak ide, hanem ezen kívül is rengeteg időt töltenek itt. Rehabilitáció, regeneráció, közös programok, kiegészítő edzések, mindenre megoldást jelent ez a létesítmény. Öröm ide bejönni és bízom benne, hogy a szurkolóink is egyre nagyobb számban kezdik majd látogatni a mérkőzéseinket. Hisz láttuk a Magyar Kupa döntőjében, milyen erőt képviselünk közösen.

– Az Európa Kupában a csoportot megnyerve a Zabiny Brno jelentette a végállomást. Elérte az itt kitűzött célját a csapat?
– Az Európa Kupa kiszámíthatatlan, hisz kerülhettünk volna sokkal nehezebb és sokkal könnyebb csoportba is. Mi csoportgyőztesként léptünk tovább, ahol is a Brno megálljt parancsolt nekünk szokatlan stílusával. A csoportgyőzelem örömteli, ám kisebb szerencsével a továbbjutás is meglehetett volna, de így sem lehetünk elégedetlenek.

– Hektikus volt az alapszakasz, hisz mindig voltak apróbb és sajnos Snezana Bogicevicre gondolva súlyos sérülések, amikor még betegség is felütötte a fejét a csapat háza táján. Gondoltad volna ilyen előjelek után, hogy megnyeritek a Magyar Kupát?
– Hazai rendezésnél mindig ott motoszkál az ember fejében, hogy mi lenne, ha… Azzal, hogy az Aréna első évében Magyar Kupa győzelmet ünnepeltünk, emlékezetessé tettük ezt az évet. Nem ez volt a realitás, de nagyon nagy öröm ez számunkra. A Szekszárd meccs volt a vízválasztó, ott kiderült, hogy ez a csapat óriási tettekre is képes lehet, kell velünk számolni.  A Sopron elleni mérkőzés pedig már, ahogy korábban is mondtam, egy igazi kuriózum volt a maga nemében, hisz százévente talán egy ilyen fordítás van, mint amilyet a lányok véghezvittek.

– Ötödik helyen zárta a DVTK az alapszakaszt. Úgy alakult ez a huszonkét mérkőzés, ahogy elterveztétek, ez a realitás?
– Véleményem szerint, ha a tiszta játékerőt vesszük figyelembe, akkor a Sopron kimagaslik ebből a mezőnyből, őket a Szekszárd követi. Ellenben a következő négy csapat – a PEAC, a Csata, a Győr és mi – közel azonos játékerőt képvisel, más-más játékstílussal, erősségekkel-gyengeségekkel. Itt nüanszokon múlik a konkrét helyezés, bármelyik csapat végezhetett volna bármelyik pozícióban a harmadik és hatodik hely között.

– A play-off negyeddöntőiben az az UNI Győr MÉLY-ÚT a csapat ellenfele, akiket már kétszer sikerült legyőzni a szezonban. Bizakodásra ad ez okot a párharc előtt?
– Persze, önbizalmat ad. A győri keret is változott a szezon során, jól példázza ezt az is, hogy míg Győrben mondhatni simán nyertünk, itthon egy hete már egy kiélezett mérkőzést játszottunk. A Győr remek csapat, de ha mi együtt jól funkcionálunk ellenük, akkor elérhetjük céljainkat. Nem könnyíti meg a helyzetünket, hogy Jessica Kuster beépítésére minimális időnk volt. A PINKK meccs egy bemelegítő találkozónak megfelelt számára, így kíváncsian várom, hogy egy sokkal komolyabb ellenféllel szemben, igazi ki-ki találkozón mire lesz ő és az egész csapat képes.

– Hamarosan véget ér a bajnokság. Milyen eredménnyel lennél te személy szerint elégedett a play-off meccsek végén?
– A négy közé mindenképp szeretnénk bekerülni, leginkább azért, mert az automatikus nemzetközi szereplést ér a csapat számára. Jelenleg a céljainkhoz vezető út kissé rögös, hisz idegenben kezdjük a párharcot, de ez a csapat ebben a szezonban már bizonyította, hogy képes megküzdeni a rá váró nehézségekkel. Ha bejutnánk a négy közé, lekerülne a vállunkról egyfajta teher, és onnantól kezdve még felszabadultabban kosárlabdázhatnánk.

Hirdetés