:
:
Az Aluinvent DVTK hivatalos honlapján Völgyi Péter sportszakmai igazgató adott helyzetértékelést a klub felnõtt és versenyzõ utánpótlás csapatainak eddigi szezonjáról. Az alábbiakban a DVTK honlapján megjelent interjú olvasható.
Fotó: Aluinvent DVTK/DVTK.eu
Forrás: DVTK hivatalos honlap
Völgyi Péter sportszakmai igazgató nemcsak az Aluinvent DVTK elsõ csapatára figyel, hanem a közvetlen utánpótláson is rajta tartja a szemét. Az Európa Kupában még kíváncsian várja, hogy spanyol vagy török ellenfelet kap a csapat, most vasárnap viszont bízik a favorit Sopron Basket elleni meglepetésben.
– Négy hónapja kezdted el az érdemi munkát az Aluinvent DVTK-nál mint sportszakmai igazgató. Mi motivált arra, hogy elfogadd ezt a pozíciót?
– Huszonöt éve edzõsködöm, már tizenkilenc éves koromban volt csapatom, amikor Pécsre kerültem egyetemre, és ez a két és fél évtized bizony hosszú volt. Mindenképpen gondolkoztam azon, hogy lehetnék még komplettebb szakember, és szerettem volna kipróbálni, milyen kicsit a másik oldalon is dolgozni. Most elsõsorban a vezetõedzõ munkáját kell segítenem, és emellett a klub érdekeit is néznem kell a legkülönbözõbb szituációkban, tehát ez egy nagyon összetett feladat. Szabó Tamás megkeresése a legjobbkor érkezett ebbõl a szempontból, és mind Cicát (Cziczás László vezetõedzõ – a szerk.), mind engem nagyon motivált, hogy ez az a közeg, ahol a nõi kosárlabdát tekintve nagyon komoly szurkolótáborra lehet támaszkodni. Korábban (ellenfélként) is tapasztaltuk, milyen remek hangulatú mérkõzéseket játszik a csapat. Ráadásul a klubnak vannak olyan nagyratörõ tervei, amelyek megvalósításából mindketten szeretnénk kivenni a részünket. Úgyhogy összességében ezek voltak azok a tényezõk, amelyek felkeltették az érdeklõdésemet, és nem is bántam meg, hogy belevágtam ebbe a munkába.
– Most is egy utánpótlás-mérkõzés zajlik, miközben beszélgetünk. Gyakran estébe nyúlóan a sportcsarnokban vagy megtalálható. Milyen gyakorlati feladataid vannak a mindennapok során?
– Igazából mivel még nem volt ilyen pozíció a klubban, ez a négy hónap arra volt elegendõ, hogy felmérjem, mire van szükség, megnézzem, milyen kötelezettségeim és lehetõségeim vannak. A felnõtt csapat mellett az akadémiának is próbálok segíteni. Gondolok itt a toborzókra, valamint a tehetséges játékosaink egyéni képzésben is szerepet vállalok. Ezek mellett minden olyan dologban segítek, amiben úgy gondolom, megfelelõ tapasztalatom és tudásom van, és ezt lehet hasznosítani. Való igaz, hogy kiemelten figyelem a felnõttek közvetlen utánpótlását, vagyis klubunk kadett- és juniorcsapatát. Éppen most is négy olyan játékosunk van a pályán, akik az U18-as válogatott bõvebb keretébe tartozik. Nemcsak mint diósgyõri szakmai vezetõ, hanem mint az U18-as nõi válogatott szövetségi kapitánya is nézem ezeket a mérkõzéseket, jó látni, hogy szépen fejlõdnek és folyamatosan lépegetnek elõre. Fontos volt számomra, hogy megtarthattam a szövetségi edzõi pozíciómat is, Cziczás Laci pedig a felnõtt válogatottban Székely Norbert kapitány munkáját segíti. Szabó Tamás is örül annak, hogy ilyen szinten is képviseljük a DVTK-t a magyar nõi kosárlabdában. Kedden egyébként a Magyar Kupa sorsolásán képviseltem a klubunkat Budapesten, most éppen utánpótlás-mérkõzést nézek, este pedig egy olyan fiatal játékosnak fogok egyéni képzést tartani, aki roppant tehetséges, de kissé késõn vett labdát a kezébe. Számomra tehát a legnagyobb változás az, hogy a jól megszokott, tervezhetõ napi felkészülés, edzés, videózás helyett lett egy változatos, rendszertelen napirendem, és nagy szervezõ munkát igényel, hogy minden feladatomat el tudjam látni.
– Nagyívû terveket említettél, amelyek között szerepel egy új sportcsarnok építése is. Hogy áll ennek az ügye?
– Valóban, a háttérben gõzerõvel folynak az új csarnokunk építésével kapcsolatos elõkészítõ munkák. Hamarosan új otthonunk lesz, ahol még profibb körülmények között fogjuk megtartani az edzéseinket, a felnõtteké mellett természetesen az akadémia csapataiét is. Szakembereinknek még nagyobb rálátása lesz egymás munkájára, egymás elõtt fognak dolgozni és ez rengeteg pluszt jelenthet majd. Várjuk már, hogy megtörténjen az elsõ kapavágás, hogy minél elõbb beköltözhessünk új otthonunkba.
– A kirakatban a felnõttek szereplését nem nagyon érheti eddig panasz. Te is így látod ezt?
– Lacival mindketten nagy kihívásnak éreztük a diósgyõri szerepvállalásunkat. Õ a játékos pályafutása befejezése és a ceglédi edzõség után, én pedig négy Gyõrben töltött év után érkeztem ide. Mindketten éreztük, hogy óriási az igény a jó kosárlabdára a szurkolók részérõl és óriásiak az elvárások is. Voltak korábban nagyon sikeres periódusok a diósgyõri nõi kosárlabdázás történetében és ezt szeretné újra megtapasztalni az itteni közeg, újra nagy gyõzelmeknek akar tapsolni a közönség. Az anyagi lehetõségekhez mérten mi úgy raktuk össze ezt a csapatot, hogy egy küzdõs-hajtós, egymásért a pályán szétszakadni képes játékosok alkossák azt. Szerintem a fenti elvárásoknak eddig maximálisan megfeleltünk. Voltak extra idegenbeli gyõzelmeink, akár a PEAC, akár a Gyõr elleni siker sokat érhet az alapszakaszban. Sajnos hazai pályán meglepetésre kikaptunk a Csatától, de igazából az a pofon sem jött rosszkor. Személy szerint én elégedett vagyok az eddigi szereplésünkkel. Hozzáteszem, ha nem sérült volna meg a litván légiósunk, és vele állunk ki Zalaegerszegen vasárnap, úgy érzem, azt a találkozót is behúztuk volna. A Sopron kiemelkedik a mezõnybõl, de mögötte óriási harcok vannak az alapszakasz legjobb négy helyéért, ami hazai pályaelõnyt jelent a playoff során. E rivális gárdák között nüanszok és a pillanatnyi forma döntenek egy-egy mérkõzésen. Nagyon kiegyenlített a mezõny, az utóbbi idõben a harmadik-negyedik legerõsebb bajnokság lett a magyar. Ezt bizonyítja az is, hogy olyan légiósok érkeznek a csapatokba, akik néhány éve még nem láttak perspektívát a mi elsõ osztályú küzdelmünkben. Izgalmas lesz ez a szezon, de a végén kell a lehetõ legjobbnak lenni. Az Európa Kupa szereplésünkre is nagyon büszkék vagyunk, nagyszerû teljesítmény, hogy öt gyõzelemmel tudtuk abszolválni a csoportkört. Abban a sorozatban is arattunk szép gyõzelmeket, egyelõre kíváncsian várjuk, hogy két hét múlva Spanyol- vagy Törökországba kell majd utaznunk.
– Vasárnap a még veretlen Sopron Basket érkezik Miskolcra. Igazi rangadóra van kilátás. Miben bízhatnak a szurkolók a kitûnõ ellenféllel szemben?
– Az a tény, hogy a Sopron még nem talált legyõzõre ebben a bajnokságban, sok mindent elárul. Vannak új játékosaik, nekik van a legerõsebb keretük. A tavalyi extra szezonjuk, a sikeres Euroliga-szereplés és a bajnoki cím összekovácsolta a csapatukat. Látszik, hogy nagyon bíznak az edzõjükben, és rendkívül egységes játékra képesek. Ezzel együtt azt gondolom, jó értelemben pofátlanul agresszívan és óriási alázattal kell játszanunk ahhoz, hogy nyílt mérkõzésre legyünk képesek ellenük. És ha ehhez még párosul legalább három-négy kiemelkedõ egyéni teljesítmény, akkor gyõztesen hagyhatjuk el a pályát a mérkõzés végén. Ez óriási fegyvertény lenne és óriási önbizalmat adhatna a folytatásra, akár a bajnokságra gondolok, akár a Magyar Kupára, ahol szintén összefuthat a két csapat az elõdöntõben. Szurkolóinktól eddig is óriási segítséget kaptunk, de remélem, hogy ez még fokozódni fog, akár már most vasárnap. Velük lehet esélyünk a meglepetésre.
Forrás: DVTK hivatalos honlap
