:
:
Korábban Cziczás László vezetõedzõvel már készítettünk egy interjút az Aluinvent DVTK szezonjára történõ visszatekintésként. Ezúttal a klub összeállítását ajánljuk, melyben Völgyi Péter sportszakmaigazgató osztotta meg a gondolatait.
Fotó: DVTK.eu
Forrás: Aluinvent DVTK hivatalos honlap
Nemrég ért véget az elsõ osztályú nõi kosárlabda bajnokság, amelyben az Aluinvent DVTK csapata négy év után újra ezüstérmet szerzett, és emellett sikeresen szerepelt mind a hazai, mind pedig az európai kupasorozatban. Völgyi Péter sportszakmai igazgatót kértük fel, értékelje a piros-fehérek teljesítményét, valamint ejtsen szót a közeljövõ terveirõl.
– Januárban beszéltünk utoljára, amikor a Sopron és a Galatasaray ellen készülõdött a csapat. Már akkor látszott, hogy ez egy remek idény lehet, a folytatást pedig ismerjük. Maradt-e benned ezek után hiányérzet?
– Bár voltak nehézségeink, szerintem extra szezont produkáltunk. Ne felejtsük el, két meghatározó játékosunk is megsérült menet közben. Elõször litván légiósunk, Eglė ©ulèiūtė, majd Katona Szidónia pótlását kellett megoldanunk, de ez csak más jellegû játékosokkal sikerült. Az õ (Aija Putniņa és Szûcs Réka – a szerk.) beépítésük nagyon nehéz feladatot jelentett. ezzel együtt egy nagyon emlékezetes Európa Kupa-szereplést produkáltunk, a roppant erõs Galatasaray ellen csak nüanszok döntöttek a törökök javára, hiszen még a végjátékban is volt esélyünk a továbbjutásra ellenük. Azt gondolom, büszkék lehetünk erre a teljesítményre, mint ahogy az alapszakaszbeli második helyre is a Sopron mögött. Ugye õket egyszer sem sikerült legyõzni sem nekünk, sem másik hazai csapatnak. A zöld-sárgák kimagaslottak a magyar mezõnybõl és ezt a bajnoki döntõben is bebizonyították ellenünk. Ugyanakkor voltak nagyon szép gyõzelmeink, például Gyõrben, ahol rendkívül izgalmas mérkõzést tudtunk megnyerni, vagy Szekszárdon, ahol szintén nagyon kevés csapatnak sikerült ez a bravúr. Az alapszakaszban mutatott stabil, kiegyensúlyozott játék eredményezte azt, hogy befutottunk a második helyre. A rájátszásban aztán szerintem a vártnál kicsit talán könnyebben jutottunk a négy közé a Csata ellen, majd az elõdöntõben a Gyõr ellen játszottunk egy nagyon kemény párharcot. Ellenfelünk a pocsék alapszakaszbeli teljesítmény után teher nélkül játszott, már a Szekszárd elbúcsúztatása is hatalmas bravúr volt a részükrõl. Hála Istennek helyén volt a szívünk, és a két hazai mérkõzésen, telt ház elõtt bebizonyítottuk azt, hogy egyértelmûen jobb csapat vagyunk náluk. Szerintem megérdemelten jutottunk tehát a bajnoki döntõbe, aminek a kimenetelét ugyan nem befolyásolta az elõdöntõt megelõzõ kisebb sportpolitikai háttércsata, de azt, ahogy lezajlott, azt véleményem szerint igen. A bajnoki cím megszerzésére reálisan nem volt esélyünk, de ha egy picivel több idõnk lett volna felkészülni, talán kisebb meglepetést tudtunk volna okozni, illetve jobban megnehezítettük volna a soproniak dolgát. Összességében a 2018/2019-es azon ritka szezonok egyike, amelyet követõen nekem nincs hiányérzetem. Személy szerint nekem edzõként, sportvezetõként ez talán a második vagy harmadik ilyen idényem. Büszkék és elégedettek vagyunk a mutatott produkcióra, amelyet kicsit meg is ünnepeltünk az utolsó sípszót követõ napokban.
– Az ezüstérem Euroliga-selejtezõt ér, és feltételezem, a bajnokságban sem szeretnétek alább adni a következõ idényben. Milyen tényezõket vesztek figyelembe a jövõ évi csapat kialakításakor?
– Az elõbb még az idei sikerekrõl beszéltem, de tisztában vagyunk vele, hogy a szurkolókat már a következõ évi csapat érdekli. Az a célunk, hogy hasonló szezont tudjunk összehozni. Ami az Euroligát illeti, két évvel ezelõtt a Gyõr edzõjeként hasonló problémával szembesültem, hiszen selejtezõre készültünk, majd az utolsó pillanatban a selejtezõbeli ellenfelünk visszalépett, és máris a csoportkörben találtuk magunkat, egy nem Euroligára kialakított csapattal. Ez akkor rá is nyomta a bajnoki szereplésünkre a bélyegét. Ezt szeretnénk most elkerülni a DVTK-val. Való igaz, hogy a magyar csapatok elmúlt év európai kupaszerelésének köszönhetõen szó volt róla, hogy egybõl a fõtáblára kerülünk. Abban a sorozatban egyrészt a világ legjobb játékosaiból álló, sokkal erõsebb csapatok ellen kellene hétrõl hétre pályára lépni, másrészt teljesen más feltételrendszernek kell megfelelni például a mérkõzésszervezés terén. Az anyagi lehetõségeinkhez mérten próbálunk olyan döntéseket hozni, amelyekkel a lehetõ legjobb csapatot tudjuk kialakítani. További nehézséget okoz ezen a téren, hogy WNBA küzdelmei nem érnek véget addig az idõpontig, amikor az Euroliga-selejtezõit le kell bonyolítani. Magyarán ha onnan igazolunk játékost, elképzelhetõ, hogy nem ér ide a selejtezõs párharcig. Úgyhogy nem könnyû feladat ez, próbálunk minden lehetõséget és tényezõt figyelembe venni. Azokkal a játékosokkal, akiket maradásra szerettünk volna bírni, igen elõrehaladott tárgyalásokat folytatunk, ugyanakkor két-három poszton szeretnénk erõsíteni azért, hogy meg tudjuk állni a helyünket, akár Euroligában, akár az Európa Kupában. És ne felejtsük el, hogy a magyar bajnokság is rendkívül erõs volt, amit az is jelez, hogy az alapszakaszbeli negyedik helyezett Pécs végül a hetedik helyre csúszott le, a Gyõr pedig a hatodikról feljött a negyedikre.
– Szakmai igazgatóként az utánpótlásra is odafigyelsz, amely szintén szép eredményeket produkált az elmúlt idõszakban.
– Az utánpótlásban az a legfontosabb, hogy minden korosztályban, évfolyamon legyen két-három olyan játékos, aki a késõbbiekben a DVTK felnõtt csapatának – álljon az bármilyen szinten is – rendelkezésére tud majd állni, és ott meg tudja majd állni a helyét. A juniorok és a kadettok között is látom ezeket a lányokat, de azt gondolom, rengeteg mindennek össze kell jönnie ahhoz, hogy ezekbõl a tehetségek valóban komoly játékosokká váljanak. Próbáljuk ehhez a feltételeket biztosítani számukra, és minél zökkenõmenetesebbé tenni az utánpótlás-kosárlabdából a felnõtt-kosárlabdába való átállást. Nyilván fontos az is, hogy nagy célokért tudjanak játszani a saját korosztályukban. Bár a serdülõcsapatunk az utolsó lépcsõfokban elbukott, de a juniorok és kadettok részesei voltak a négyes döntõnek, ez abszolút pozitív. De ahogy én Király Sándor akadémia-vezetõt ismerem, õ ezzel nem fog megelégedni, és a jövõben próbál majd minden egyes korosztályban még szebb eredményeket elérni. Az én feladatom az, hogy segítsem õt és akadémiát legjobb tudásommal, tapasztalatommal.
– A bajnoki döntõ után a játékosok zöme megkezdte pihenõjét, te azonban mint szakmai igazgató, valamint az U18-as válogatott edzõje ezt nem teheted meg. Hogyan alakul a közeljövõ programja számodra?
– Szakmai igazgatóként a legfontosabb feladat a következõ évi csapat kialakításához szükséges tárgyalásokat lefolytatni és a szerzõdéseket nyélbe ütni. Ahogy azt már említettem, ez a munka majdnem készen van, ezzel kapcsolatban nyugodt vagyok. Emellett a felnõtt válogatott Székesfehérvárott készül az Európa-bajnokságra. Itt Cziczás László másodedzõként segíti a munkát, illetve játékosunk, Zele Dorina a bõ keret tagjaként igyekszik kiharcolni a csapatba kerülést, és ezzel együtt az Eb-részvételt. Az U18-as válogatottal, benne a két ikertornyunkkal, Kiss Angelikával és Vég-Dudás Annával azon dolgozunk, hogy minél sikeresebben szerepeljünk a Szarajevóban megrendezendõ U18-as Európa-bajnokságon, majd rögtön utána, anélkül hogy hazautaznánk, az U19-es világbajnokságon Bangkokban. A csoportbeosztásunk mindkét versenyen nehéz, sõt, a vb-n egyenesen ijesztõnek mondanám. A lebonyolítás specialitásának köszönhetõen mindkét tornán a negyedik mérkõzés megnyerése a kulcs, ha azon sikeres vagy, fölfele játszol a továbbiakban, ha nem, akkor az alsó nyolc csapat közé kerülsz. Nagyon nehéz dolgunk van, mert ezek a lányok ötven és hetven meccs között játszottak ebben a szezonban. Junior, felnõtt bajnokikat, diákolimpiát, 3×3-at, szóval túl vannak terhelve, ráadásul néhányan még érettségiznek is közben. Ezzel együtt megpróbáljuk a négy hetes felkészülésünkbõl a lehetõ legtöbbet kihozni azért, hogy nyugodt szívvel tudjunk elutazni az említett versenyekre. Én mindenesetre bízom a lányokban. Abban biztos vagyok, hogy egyénileg nagyon sokat fognak fejlõdni ebben az idõszakban, és valamennyien kíváncsian várjuk, mire lesznek képesek játékosaink a világ egy évvel idõsebb legjobbjai ellen, szokatlan körülmények között a távoli Thaiföldön. Itt nem titkoltan a tapasztalatszerzés a cél. Azt követõen tíz nap pihenés után augusztus közepén már kezdjük is a munkát a DVTK-val.
Forrás: Aluinvent DVTK hivatalos honlap
