Mészárosné Kovács Andrea: „A saját fejlődésünket kell szempontnak tekintenünk”

Hathetes felkészülés után, motiváltan, de extrán fiatal csapattal várja a szombat esti bajnoki rajtot az E.ON ELTE BEAC NBI-es együttese. A szezonnal kapcsolatos várakozásokról Mészárosné Kovács Andrea vezetőedzőt kérdezte a klub honlapja.

Írta: Borsodi Ágnes

A tavalyi idény előtt gyakorlatilag a nulláról kellett teljesen új csapatot építeni. Idén a magyar magot sikerült egyben tartani, ehhez csatlakoztak zömében saját nevelésű fiatalok és új légiósok. Milyennek látod most ennek a csapatnak az összképét?

Még egyértelműen nincs egységben a csapatunk, hiszen a fiatalok beillesztése önmagában egy rendkívüli feladat, ez is lassítja az összeszokást. Az elején mindenkinek megadtuk a lehetőséget, ebből szűkítettünk egy 12-es keretet. Ebben lehet változás, a most felkerült fiatalok esetében a teljesítmény határozza majd meg az évközbeni lehetőségeket. Úgy gondolom, lesznek, akik jobban tudnak majd élni ezzel, és lesznek, akik talán kevésbé, de ez a normális útja ennek a folyamatnak. A csapat magja, és az, hogy kik lehetnek az idei szezonunk meghatározó karakterei, a stáb számára már természetesen körvonalazódnak, de mindig az éles szituációk mutatják majd a valós képet.

Azt gondolom, sokat fog számítani, ahogy egyre több mérkőzést játszunk majd a szezon során, és remélhetőleg a tét is egyre többet fog kihozni a játékosokból. Bízom a fiatalokban, és abban, hogy mindenki motivált lesz és élni akar a lehetőséggel. És abban is, hogy a két meghatározó magyar játékosunk közül Angyal Barbi számára az idei a kiugrás éve lesz, Tóth Franka pedig egy stabil formát tud mutatni a szezon során.

Az idén, hosszú idő után először, mindössze tíz csapatos a mezőny. Ez egy kicsit csalóka, hiszen számszakilag tízből a nyolcba érni könnyebb, ugyanakkor a mezőny második fele mintha sűrűbbnek tűnne, mint korábban. 

Egyetértek, a szám önmagában valóban csalóka. A PINKK kiválása, az évek óta látható nehézségeiket ismerve, talán várható volt, a Csata kiesése ugyanakkor váratlan fordulat. Kár értük, mert bár jóleső érzés volt előttük végezni tavaly, a szakmai munka, amit végeztek, hasznára volt a magyar kosárlabdázásnak. Sajnálom, hogy így alakult, akár lehetett volna 11 csapatos is a bajnokság.

Nehéz dolgunk lesz. Úgy gondolom, hogy a szűkebb létszámmal még nagyobb nyomás helyeződik a csapatokra, még nagyobb lett a tét. Ettől függetlenül nekünk minden mérkőzésen a saját fejlődésünket kell első számú szempontnak tekinteni. Ha a játékosok tudnak fejlődni, egyénileg előre lépni, vagy meg tudunk csinálni bizonyos dolgokat csapatként a pályán, amiket terveztünk, azt már pozitívnak tudjuk értékelni. A győzelem persze nagyon fontos lenne, de úgy vélem, nagyon nagy a különbség az első hat csapat és a mezőny többi része között, a másik oldalon viszont nincs akkora különbség a mezőny második felébe tartozó négy csapat között. Ott senki sem mehet biztosra a másikkal szemben.

Körvonalazódik átrendeződés a mezőny első felében is, legalábbis az előzetes ismereteink alapján. Összeségében milyen bajnokságra számítasz?

Azt gondolom, hogy már a tavalyi szezon is hozott meglepetéseket, váratlan fordulatokat, ami azt mutatta, hogy a bajnokság kiegyensúlyozott. Természetesen a törésvonal, ami elválasztja a magasabb kategóriájú csapatokat a kevésbé erős együttesektől, most is megvan. Alapvetően hasonló idényt várok, mint tavaly. Nekünk az jelenti a nehézséget, hogy két olyan csapat esett ki, akikkel szemben győzelmi esélyeink voltak, vagyis számunkra mindenképp szűkült a közvetlen riválisok köre. Épp ezért nagyobb lesz a tét a nyerhető meccseken és kevesebb lesz a hibázási lehetőség.

A csökkenő mezőny több dolgot is hoz magával, például azt is, hogy bár néggyel kevesebb meccset játszunk az alapszakaszban, annak a hossza mégsem rövidült, mert az idei versenynaptárban nagyobb szünetek vannak beiktatva. Mennyire nehezíti a szezon tervezését, hogy négy forduló után már jön is az első válogatott szünet, februárban is lesz egy hosszabb megszakítás, de az alapszakasz vége tulajdonképpen ugyanoda esik, ahová eddig?

Az egész bajnokság, a szünetek, az ablakokok, a mérkőzések számának csökkenése mind átírják a felkészülést. Hogy ezt hogyan tudjuk jól menedzselni, menet közben derül majd ki. De az tény, hogy az éves edzéstervezés más mederben zajlik, mint az eddig megszokott. A fiatalok szempontjából nyilván van előnye, több egyéni képzést tudunk nekik beiktatni, az iskolai szünetekben is többet tudnak a felnőttekhez csatlakozni.

Az teljesen megszokott és bevett, hogy a versenynaptár a nemzetközi szereplésben érdekelt csapatokhoz igazodik. Ez így is van rendjén, hiszen ők a magyar kosárlabdázás zászlóshajói, a többieknek hozzájuk kell igazodni, és legfőképpen, megpróbálni felzárkózni.

Nem csak a csapatok számának csökkenése okoz gondot, de azt is láthatjuk, hogy a magyar játékosok piaca is szűkül. Hosszú ideje ez az első év, hogy nem tudtunk meghatározó hazai játékost igazolni.

Valóban, de a másik oldalon az is egy nagyon komoly feladat, hogy azokat a fiatalokat, akik itt vannak, fel tudjuk hozni arra a szintre, hogy tudják helyettesíteni az idősebbeket. Vannak köztük nagyon fiatalok, mindössze 16 évesek is, de összeségében nézve is extrán fiatal csapatunk lesz idén.

Kemény sorsolást kaptunk az idény elejére, hiszen az első három fordulóban mindhárom tavalyi dobogóssal megmérkőzünk. 

Nem tulajdonítok különösebb jelentőséget annak, hogy milyen sorsolást kaptunk, azzal dolgozunk, ami van. Az erős ellenfelek elleni meccsek arra mindenképpen jók lesznek, hogy tanuljunk, fejlődjünk.

Végére értünk a hathetes felkészülési ciklusnak. Sikerült elvégezni azt, amit terveztetek, ott tart a csapat, amit a kezdetekkor kitűztetek célként?

Kicsit lassabban haladtunk, mint ahogy azt előzetesen terveztük, de először nyilvánvalóan az alapoknak kell meglennie ahhoz, hogy azokra stabilan tudjunk építkezni. Másként terveztük az edzőmeccseket is, ilyen szempontból nem is baj, hogy erős ellenfelekkel kezdünk. Téthelyzetben kaphatunk képet arról, hogy hol tartunk és minden pályán töltött perccel fejlődünk és tanulunk.