:
:
Sportjog – és ami mögötte van címmel rendeztek konferenciát a Testnevelési Egyetemen. A csütörtöki eseményen négy különbözõ tematikában összesen tíz szakember tartott elõadást. A Testnevelési Egyetem hivatalos honlapjának beszámolója.
Forrás: Testnevelési Egyetem hivatalos honlap (TF.hu)
Milyen veszélyek leselkednek a sportolókra a sérüléseken kívül vagy azokkal kapcsolatban? Milyen megoldást lehet és kell találni egy-egy váratlanul kialakuló problémára? Egyebek mellett errõl esett szó csütörtökön az egyetemünk Hepp Ferenc termében megrendezett Sportjogi konferencián, amelyen négy különbözõ tematikában összesen tíz szakember kiváló elõadását hallgathatták meg az érdeklõdõk.
Reggel kilenc órakor prof. dr. h. c. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora nyitotta meg a nagyszabású rendezvényt, hogy aztán a sportszerzõdésekrõl essék szó. Ezzel kapcsolatban Horváth Gábor, Szekeres Diána és Tamás Lajos tartott egyenként félórás elõadást, kitérve a legapróbb részletekre is.
A konferencia következõ szakaszában a személyiségvédelem, valamint a sportközvetítések jogi kérdései kerültek középpontba Pázmándi Kinga, illetve Grad-Gyenge Anikó érthetõ, határozott és rendkívül érdekes tolmácsolásában. A sportközvetítési jogok labirintusában az angol labdarúgó Premier League-gel példálózva kalauzulta a közönséget Grad-Gyenge Anikó.
„Az európai bíróság elé került az eset, jelesül az, hogy a mérkõzések sugárzási jogait üzleti modellben értékesítik a külföldi szervezeteknek, amelyek közül a legmagasabb összeget kínáló lesz a nyertes. Az adott országok ezzel tehát licencet vásárolnak, s ott területi elv szerint közvetítik a meccseket, mindenki hozzáférhet egy dekóderrel, ha az adott országban van bejelentett lakcíme. Annak idején egy angol kocsmáros asszony be is ruházott egy dekóderre, s a készüléket üzembe helyezve vendégei ivás és beszélgetés közben nézhették a Premier League-találkozókat. Hanem aztán ez a hölgy elutazott Görögországba, s ott is találkozott ilyen dekóderrel, a görögök is nézték a PL-mérkõzéseket. Mint kiderült, ott évi hétszáz fontot kellett fizetni e dekóderért, miközben Angliában nyolcszázat – ráadásul havonta! A hölgy fel is ismerte a nagy lehetõséget, néhány dekóderrel a csomagjában utazott haza. Hiszen miért adjon ki érte valaki havi nyolcszáz fontot, ha ennél olcsóbban is be lehet szerezni? A bíróság megállapította, hogy a dekóderek hozzáférhetõségének korlátozása nem fér össze az uniós joggal. Az üzleti modell fenntarthatóságát végül a szellemi tulajdonjogok mentén sikerült megõrizni.”
Grad-Gyenge Anikó elõadását, valamint az ebédszünetet követõen dr. Szabó Tünde sportért felelõs államtitkár asszony a sportsérülések jogi kérdéseit feszegette, utána pedig Schmidt Ádám egy kényes, ám annál fontosabb témát elemzett, jelesül a doppingszabályozást.
Végül, de nem utolsósorban a felelõsségi kérdések kerültek „napirendre”, Fejes Péter a sport és büntetõjog, Tóth Nikolett a sportfegyelmi felelõsség, Sárközy Tamás professzor pedig a kártérítési felelõsség a sportban címmel tartott lebilincselõ elõadást.
„Ragyogó, széles körû, a sportot számos metszeten keresztül bemutató konferenciát rendeztünk, nagyszerû elõadásokat hallhattunk – összegzett az eseményt a Magyar Jogász Egylet közremûködésével szervezõ Sárközy Tamás. – A délelõtti elõadásokon sok egyetemistát láthattunk, szemlátomást õket is lebilincselték az elhangzottak, akárcsak engem. Ilyen volumenû eseményt egy évben általában egyszer rendezünk, remélhetõleg jövõre lesz folytatása.”
